Ugrás a tartalomhoz

A belgyógyászat alapjai 1.

Zsolt, Tulassay (2010)

Medicina Könyvkiadó Zrt.

Parasitosisok

Parasitosisok

Dr. Bánhegyi Dénes

A férgesség jelentős szerepet játszik a fertőző betegségek között. A humán patogének három csoportba sorolhatók: hengerférgek-nematodák, mételyek-trematodák és szalagférgek-cestodák. A férgek az egyéb patogén organizmusokkal ellentétben viszonylag nagy (1 mm–1 m) szervezetek, összetettek, saját szervekkel (pl. emésztő, neuromuscularis, kiválasztó, produktív stb.) rendelkeznek. Életciklusuk összetett, gyakran több gazdában megy végbe. Többségük meghatározott földrajzi eloszlásban található, és nagy területekre jellemző a jelentős incidencia, a Föld lakosságának mintegy 20%-ában (egymilliárd emberben), megtalálható a humán patogén férgek 80%-a. Elsősorban Indiában, Délkelet-Ázsiában, Indonéziában gyakori a többes féregfertőzés, amely hozzájárul a malnutritióhoz, a krónikus anaemia kialakulásához. A férgek és a gazdaszervezet együttélése ma még nem ismert teljességében (pl. patogenitás, immunitás, immuntolerancia), ugyanakkor jellemző a gazdaszervezetben kialakuló eosinophilia – elsősorban a szöveti paraziták, illetve a szöveti fejlődési fázisban. A kórisme megállapításában a pontos kórelőzmény, az eosinophilia megléte, valamint a megfelelő mintavétel (széklet, vizelet, vér stb.) nagymértékben segíthet.

Hengerféreg-fertőzések

Ascariasis. Az emberi széklettel kikerült Ascaris lumbricoides peték a talajban válnak éretté, majd kontaminált étellel jutnak a szervezetbe. A vékonybélben lárvává fejlődnek, és a bélfalt átfúrva a véráram útján kerülnek a tüdőbe, innen a légutakban vándorolva a garaton keresztül a lárvák lenyelésével újra a vékonybélbe jutnak, ahol érett féreggé fejlődnek, majd féregpetéket termelnek. Ez a ciklus 1-2 hónapig tart, a kifejlett férgek 6–12 hónapig élnek. Elsősorban a rossz higiénés viszonyú szubtrópusi, trópusi országokban gyakori a fertőzés, de hazánkban is megtalálható.

Az Ascaris-fertőzés tünetei megfelelnek a féreg fejlődési ciklusának, az ún. szöveti lárvamigráció alatt súlyos eosinophiliát, illetve eosinophilsejtes tüdőinfiltrációt hozhatnak létre, köhögéssel, fulladással. A 15–30 cm-es kifejlett féreg elsősorban gyermekekben, és súlyos infesztációban mechanikus akadályokat képezhet a bélcsatornában, részleges vagy teljes elzáródást okozva.

Kórisméje a székletben a féregpete kimutatásával történik, de például a szöveti lárva időszakban még hiányzik a petetermelés, amely nehezítheti a kórismét. Ez utóbbi esetben a köpetből megkísérelhető a lárva kimutatása. Esetenként érett féreg ürítése hívhatja fel a figyelmet a fertőzésre.

3.21. táblázat - 3.21. táblázat. Parasitosisok kezelésére leggyakrabban ajánlott gyógyszerek

Gyógyszer és javallat

Adagolás

Mellékhatások

Albendazol

hasi fájdalom, hányinger, hányás,

Ascariasis, ancylostomiasis

400 mg egyszeri adagban

növekedett SGOT és SGPT

Trichuriasis

400 mg egyszer, esetleg 3 napon át

neutropenia

Terhességben tilos adni!

Enterobiasis

400 mg egyszer, ismételve 2 hét múlva

Strongyloidiasis

400 mg naponta kétszer 3 napon át

Echinococcosis

2×400 mg 28 napon át, ha kell ismételni

Neurocysticercosis

3×5 mg/ttkg 8–30 napon át, ismételhető

Praziquantel

fejfájás, hidegrázás, aluszékonyság,

Schistosomiasis

emésztőrendszeri motilitászavar

S. mansoni, S. haematobium

2×20 mg/ttkg egy napon át

S. japonicum, S. mekongi

3×20 mg/ttkg egy napon át

Ivermectin

enyhe viszketés, bőrkiütés, borzongás

Ascariasis, trichuriasis

12 mg egyszer

Strongyloidiasis

200 μg/ttkg napi egyszer 1–2 napon át


Kezelésre 2×100 mg mebendazol, három napon át, vagy 400 mg albendazol egyszeri adása javasolt.

Ancylostomiasis, horogféreg-fertőzés. Két faja ismert, az Ancylostoma duodenale, a mediterrán medencében, Ázsiában, Afrikában elterjedt, és a Necator americanus, Közép- és Dél-Amerikában, Dél-Afrikában, Óceániában elterjedt. A 6–11 mm hosszú, cérnaszerű férgek a duodenum falába kapaszkodnak. A nőstények napi 10–20 ezer petét ürítenek, amelyek a nedves, meleg talajon lárvákká fejlődnek. A lárvák a fertőzött étel elfogyasztásával kerülnek a duodenumba, ahol kifejlett féreggé érnek, amelyek 2–6 évig életképesek. A fertőzés általában tünetmentes, súlyos esetben hasi görcs jelentkezhet, eosinophiliával. Az idült fertőzés vashiányos anaemiát okoz.

A jellegzetes féregpeték a székletből kis nagyítású mikroszkópos vizsgálattal egyszerűen kimutathatók. Kezelés: 2×100 mg mebendazol három napon át, vagy 400 mg albendazol egyszeri adása javasolt.

Trichuriasis, ostorgiliszta-fertőzés. A kifejlett, 30–55 mm-es Trichuris trichiuria férgek a vastagbélben élősködnek. A széklettel ürülő peték a talajban éretté, és fertőzőképessé válnak. Végbéltáji viszketést, súlyos esetben prolapsus anit okozhatnak. A székletben kimutathatók a jellegzetes peték, kezelésre 2×100 mg mebendazol három napon át, vagy 400 mg albendazol egyszeri adása javasolt.

Enterobiasis, cérnagiliszta-fertőzés. Az Enterobius vermicularis-fertőzés hasonlít a trichuriasishoz, azzal a különbséggel, hogy a féreg a perianalis régióban rakja le a petéit, amelyek viszketést okoznak. Vakarással az érett peték közvetlen oralis úton reinfekciót okozhatnak. Ezt a tényt figyelembe kell venni, s a kezelést egyhetes időközzel meg kell ismételni. Kórisméjét a féregpeték kimutatása jelenti, amihez a végbéltájra ragasztott celofáncsíkot használnak. Kezelése mebendazollal történik.

Strongyloidosis. Az 1–3 mm-es Strongyloides stercoralis férgek a bélben élősködnek, de a lárvavándorlás időszakában, illetve immunhiányos állapotban eláraszthatják a szervezetet, beleértve a bőrt, tüdőt is, eljuthatnak az agyba, szembe is. A széklettel ürülő peték a talajban többes fejlődési stádiumon mennek át, képesek átfúrni az ép bőrt. Eosinophiliát okoznak, a súlyos infesztáció malabsorptióhoz, anaemiához vezet. Székletből a kimutatása csak dúsítással lehetséges, az eosinophiliás stádiumban a szerológiai vizsgálat pozitív. Kezelés thiabendazollal történik (2×25 mg/ttkg két napig), sikertelenség esetén ivermectin jön szóba.

Toxocariosis, visceralis, ocularis larva migrans. Kutya vagy macska féregpetéje (Toxocara cani, Toxocara cati) emberbe kerülve csak a lárva stádiumig tud fejlődni, és a lárvák a szövetekben vándorolnak. Hypereosinophiliával, esetleg máj-lép megnagyobbodással, tüdőelváltozással járó kórképet okoznak, a szembe kerülve súlyos, látást veszélyeztető gyulladást hoznak létre. Szerológiai vizsgálattal ismerhető fel. Nincs biztos kezelés. Thiabendazol, albendazol adása megkísérelhető, súlyos eosinophilia esetén szteroid adásával kiegészítve.

Trichinosis. A Trichinella spiralis gyakori állati férgesség. Embert akkor fertőz, ha az infesztált állat nem megfelelő hőkezelésű húsát elfogyasztja. Hazánkban jellegzetes fél–két tucatos esetszámú járványok fordulnak elő, ha vadhúsból, pl. vaddisznóhúsból füstölt kolbászt készítenek. A lárvák a harántcsíkolt izomba ágyazódnak.

A tünetek egy-két hetes lappangás után hirtelen kezdődnek izomfájdalommal, emésztőrendszeri tünetekkel, lázzal. Myocarditis, meningitis a ritkább szövődmények. Kórisméje részben járványtani, részben szerológiai; jellegzetes a növekedett LDH, CK, eosinophilia. Kezelése tüneti, néhány hónap alatt spontán gyógyul.

Mételyfertőzések

Schistosomiasis, bilharziasis. A humánpatogén Schistosoma (S.) fajok(S. mansoni, S. haematobium, S. japonicum, S. intercalatum, S. mekongi) petéi csiga köztigazda közbeiktatásával bonyolult érési folyamaton mennek keresztül, ennek eredményeként a cercaria lárvák az ép bőrön keresztül okoznak fertőzést. A kifejlett fél–három centis, 3–30 évig életképes férgek a mesenterialis és perivesicalis vénákban termelik a petéket, amelyek a szövetekből nehézkedéssel jutnak a bélbe, vagy húgyhólyagba és széklettel vagy vizelettel ürülnek.

Trópusi területeken fordul elő, 200 millióra becsülik a fertőzöttek számát.

Klinikai megjelenési formái. A fertőzést követően fellépő cercaria dermatitis, spontán gyógyul. Két-három héttel a fertőzés után kialakulhat a Katayama-láz, lázzal, bőrkiütéssel, súlyos izom-, hasi fájdalmakkal, hypereosinophiliával. A krónikus betegség részben vérvizeléssel, következményes zsugorhólyaggal, részben periportalis fibrosissal, ascitesszel és splenomegaliával jár.

A féregpeték kimutatása székletből vagy vizeletből lehetséges, szerológiai teszt is rendelkezésre áll. Kezelése praziquantellel (40 mg/ttkg egyszeri adag) lehetséges.

Szalagféreg-fertőzések

Galandférgesség. A fertőzött állatok húsának nyers, vagy nem kellően hőkezelt fogyasztásával terjed. A Taenia (T.) saginata a szarvasmarhák, a T. solium a sertések húsával terjed. A kifejlődő szalagférgek a vékonybélben egy tapadókoszorú segítségével rögzülnek, a distalis irányba fokozatosan nagyobbodó féregszelvényekből rendszeresen leszakadnak petékkel teli szelvények. A szalag teljes hossza T. saginata esetén elérheti a 3–4, T. solium esetén az 1–2 métert. Tüneteket nem okozó, de undort keltő férgesség. Kórisméje a széklettel ürülő féregszelvénnyel történik.

T. solium-fertőzés esetén a petéknek a szervezetbe kerülése lárvacystákat, cysticercosist okozhat. Ennek idegrendszeri megjelenése súlyos tüneteket hozhat létre. Felismerése képalkotó eljárásokkal lehetséges.

A galandférgesség kezelésére praziquantel (5–10 mg/ttkg egy adagban) adása javasolt. Cysticercosisban hasonló dózisú praziquantel két héten át, vagy albendazol (400 mg, két héten át) ajánlott.

Hydatidbetegség. Az Echinococcus granulosus elsősorban kutyákban fordul elő, a pete juhokban, szarvasmarhákban, sertésekben apró cystákat okoz. A borsókás hús elfogyasztásával kerül az emberi szervezetbe, ahol általában tünetmentesen növekvő cystákat képez elsősorban a májban, de lehet tüdőben, lépben, vesékben, agyban is. Képalkotó eljárás során, esetleg tapintással ismerhető fel. Cystaruptura esetén súlyos hypersensitiv reakció keletkezhet, valamint áttéti cysták alakulhatnak ki. A szerológiai vizsgálat aktív cysták esetén pozitív, társulhat hozzá eosinophilia is.

Az Echinococcus multilocularis a rókák férgessége, de átterjedhet kutyára, macskára is. Fertőzött széklettel kerül a szervezetbe, ahol szinte kizárólag a májban hoz létre cystákat.

A hydatidbetegség kórisméje részben képalkotó eljárásokon, részben szerológián alapszik.

Kezelése a cysták tokkal együtt történő sebészi eltávolítása. Ha ez nem lehetséges, kéthavonta ismételt tartós albendazolkezelés (800 mg naponta, négy héten át) ajánlott.

Megelőzése elsősorban állatorvosi feladat, a házi kutyák, macskák rendszeres féregellenes kezelésével, illetve a vágóállatok húsának ellenőrzésével.

Irodalom

1. Andreoli, T.E. (ed.): Fertőző betegségek. In: Cecil: A belgyógyászat lényege. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1999, 641.

2. Blaster, M.J. (ed.): Infections of the Gastrointestinal Tract. Raven Press, New York, 1995.

3. Braunwald, E. (ed.): Harrison. Belgyógyászati kézikönyv. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2005.

4. Floch, M.H. (ed.): VI. Infectious and Parasitic Diseases of the Alimentary Tract. In: Netter’s Gastroenterology. Icon Learning System, Carlstadt, New Jersey, 2005, 536.

5. Kasper, D.L. (ed.): Infectiosus Diseases. In: Harrison’s Principles of Internal Medicine, 17th Edition. McGraw-Hill, 2008, 695.