Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Bozsik András, Bujáki Gábor, Bürgés György, Czencz Kornélia, Deli József, Glits Márton, Folk Győző, Hunyadi Károly, Ipsits Csaba, Járfás József, Kadlicskó Sándor, Kiss József, Koppányi Marietta, Kozma Erzsébet, Kövics György, Kuroli Géza, Lánszki Imre, Petrányi István, Petróczi István, Pécsi Sándor, Pénzes Béla, Pintér Csaba, Radócz László, Reisinger Péter, Sáringer Gyula, Szabolcs János, Szalay-Marzsó László, Takács András, Tomcsányi Ernő, Tóth Attila, Tóth István, Virányi Ferenc

Mezőgazda Kiadó

A szőlő védelme

A szőlő védelme

Nyugalmi állapotban ősszel, a szüret után lehullott lombot a talajba forgatjuk. Ezzel a levélben áttelelő kórokozókat és kártevőket gyéríthetjük. A levelek megsemmisítése a peronoszpóra, a szőlőorbánc, a szeptóriás levélfoltosság járványszerű megjelenése esetén ajánlott. A metszés során levágott nyesedéket a fás részeken előforduló kórokozók és kártevők megsemmisítése végett elégetjük vagy felaprítva a talajba forgatjuk. Ekkor sok levélatka, gubacsatka, szőlő-gyökértetű, szőlőilonca-lárva, kabóca és pajzstetű elpusztul. A metszést, elsősorban az agrobaktériumos vesszőgolyva terjedésének gátlására, a nedvkeringés megindulása előtt végezzük el. A kordonkarok nagyobb metszési sebeit gombaölő szert is tartalmazó sebzáró szerrel kezeljük.

Fiatal ültetvényekben az eutípás tőkeelhalás, a fomopsziszos betegség és a sztereumos tőkeelhalás ellen a szőlő fás részeit rézoxiklorid hatóanyag-tartalmú fungicides permetezéssel itatjuk át. A kora tavaszi metszést követően a sebek lezárására is rézoxiklorid hatóanyaggal permetezhetünk.

Szőlőtelepítés előtt a vírusvektor fonálférgek gyérítésére a területet 5–6 évig pihentetjük. A szaporítóanyag-termesztő területen az ültetés előtt nematocides kezelést végzünk.

Telepítés előtt, 3–6 db/m2 drótféreg- és pajoregyed ellen terbufosz és klórpirifosz hatóanyag-tartalmú granulátum használható.

A szőlővesszőkön és a kordonkarok repedéseiben telelő kártevő rovarfajok ellen, nyugalmi állapotban, téli lemosó permetezést alkalmazhatunk. Különösen fontos az utóbbi évtizedekben felszaporodott levélatkák elleni lemosó permetezés, amely lehetőleg a rügyfakadáshoz közeli időpontban történjen. A lemosó permetezést áztatás jelleggel úgy kell elvégezni, hogy a tőkefej, illetve a kordonkar és a csapok felülete összefüggően nedves legyen. Erre a célra alkalmazható a poliszulfidkén + vazelinolaj hatóanyag-tartalmú készítmény.

Rügypattanás előtti állapotban a szőlőrügyek folyamatosan duzzadnak, és a fehérrügyes, ún. gyapotos állapot alakul ki. Ebben a fejlődési szakaszban a szőlőbetegségek ellen nincs tennivaló. A fakadó rügyeket esetenként károsíthatja a kendermagbogár és a szőlőilonca lárvája. Ellenük a szőlőilonca ellen javasolt hatóanyag-tartalmú készítmények alkalmazhatók.

A rügyfakadás után, kisleveles állapotban, április végén, május elején a lisztharmat primer tünetei jelennek meg. Emelt töménységű dinokap vagy kinometionát hatóanyag-tartalmú kontakt fungiciddel vagy szisztémikus hatóanyag-tartalmú készítményekkel permetezzünk, bő vízmennyiséggel, nedvesítőszer adagolásával.

A peronoszpóra-előrejelzést folyamatosan végezzük.

A hegyvidéki szőlőkben az első szőlőorbánc elleni védekezést is elvégezzük 3–4 leveles hajtásállapotban. A védekezésre a cineb, a mankoceb vagy a propineb hatóanyag-tartalmú növényvédő szereket használjuk.

A rügypattanással egyidőben és azt követően 1-2 kisleveles állapotban, a hajtásképződés kezdetén a szőlőilonca lárvái ellen Bacillus thüringiensis var. Kurstaki, benszultap, dimetoát, flufenoxuron, permetrin + tetrametrin, fentoát, cipermetrin, metilparation, fenpropatrin, deltametrin, foszfamidon, kinalfosz, alfametrin, malation, triazofosz, fenoxikarb, lambda-cihalotrin, metomil, luferon, foszmetilán, teflubenzuron, cihexatin, klórpirifosz-metil, dioxakarb, foszmet, eszfenvalerát, fenitrotion, bifentrin, endoszulfán, etofenprox, metidation, diklórfosz és foszalon hatóanyag-tartalmú készítményekkel védekezhetünk. A szőlővegetáció megindulásának ebben az időszakában hatásosak a levélatkák ellen a flufenoxuron, a fenpropatrin, a triazofosz, a metomil, a brómpropilát, a fenazaquin, a propargit, a cihexatin, a piridaben, a bifentrin, az endoszulfán és a fenbutation-oxid hatóanyag-tartalmú készítmények. A korai időszakban károsító gubacsatkák és takácsatkák ellen hatásosak még a flucikloxuron, a klofentezin, az amitráz, a hexitiazox, a tetradifon, a klórpropilát és a kén hatóanyag-tartalmú készítmények.

A hajtások 5–8 leveles állapotában az előrejelzéstől függően, általában május közepén kerül sor az első peronoszpóra elleni kezelésre. A peronoszpóra elleni gombaölő szert a szőlőorbáncos területeken úgy válasszuk meg, hogy az orbánc ellen is hasson. Esős időben a peronoszpóra elleni védelmet 1 (-2) alkalommal meg kell ismételni. Bőséges csapadék esetén a szisztémikus + kontakt, ún. kombinált hatóanyag-tartalmú gombaölő szerek használata előnyös. A vegetáció első felében, amikor a peronoszpóra elleni védekezések a lombfelület gyors növekedése miatt gyakrabban követik egymást, a rövidebb hatástartamú, de a lombfejlődést és közvetve a termés növelését elősegítő cineb, mankoceb vagy propineb hatóanyag-tartalmú fungicidekkel permetezzünk. A réz hatóanyagot ilyenkor csak kombinált készítményekben használhatjuk.

A hajtások 3–4 leveles állapotában jelennek meg a szőlőmolyok lárvái, tovább tart a szőlőilonca, a levélatka és a gubacsatka kártétele. Ebben az érzékeny fenológiai állapotban a felsorolt kártevők ellen a már javasolt hatékony inszekticid és akaricid készítményeket alkalmazzuk. Az 5–8 leveles hajtásállapotban, figyelemmel a virágzás kezdetére, a megfigyelések eredményeitől függően védekezzünk a szőlőmolyok lárvái ellen a szőlőilonca leküzdésére javasolt hatóanyag-tartalmú készítményekkel.

A hajtások 25–35 cm-es állapota a peronoszpóra elleni védekezés kritikus szakasza. A védekezések száma 2–4 lehet. A járványveszély folyamatos esőzések esetén csak a szisztémikus hatóanyagok, pl. benalaxil, cimoxanil, efozit, metalaxil és oxadixil használatával előzhető meg. A kontakt hatóanyag-tartalmú készítményeket a kaptán, a folpet és a metirám hatóanyag-tartalmúak felhasználásával bővítjük. Egyes évjáratokban fürtporozás is szükséges.

A szőlőorbánc és a lisztharmat ellen a védekezést tovább folytatjuk.

A botrítiszes betegség ellen mély fekvésű helyeken, a virágzás alatt rendkívüli kezelés válhat szükségessé. A virágzás után közvetlenül a bogyók kontakt fertőződése ellen célzott permetezést vagy fürtporzást végzünk.

A fürt kialakulásától kezdve a réz és a kén hatóanyagra érzékeny fajtákat kénhelyettesítő, illetve rézmentes szerekkel kezeljük a vegetáció hátralévő részében.

Ebben a stádiumban, a felmérési eredményektől függően, ismételten védekezzünk a szőlőmolyok lárvái ellen.

A bogyófejlődés időszakában a fiatal bogyókezdemények kifejlődésétől kezdve a változatlanul fennálló peronoszpóraveszély mellett a szőlőfürtön a lisztharmatveszély is egyre fokozódik. A peronoszpóra ellen a szisztémikus hatóanyagokkal tovább védekezünk. E fenológiai szakasz vége felé a réz hatóanyagot is tartalmazó készítmények használata kerül előtérbe.

A lisztharmat ellen szisztémikus és kontakt hatóanyag-tartalmú növényvédő szerekkel vagy ezek kombinációjával permetezhetünk.

Az időjárástól függően ekkorra már eldől, hogy a peronoszpóra vagy a lisztharmat fordul elő nagyobb mértékben az ültetvényben. A védekezések gyakoriságát és a választandó készítményeket e két betegség viszony határozza meg. Ebben az időszakban 1–2 fürtporozásra is fel kell készülni a lisztharmat vagy a peronoszpóra, esetleg egyszerre mindkét betegség ellen. Fürtporozásra kontakt hatóanyag-tartalmú porozószereket használunk.

A peronoszpóra elleni hatóanyagok a szőlőorbánc késői fertőzése ellen is védelmet nyújtanak. Jégverés esetén a koniellás fakórothadás és a botrítiszes betegség megelőzésére kaptán, folpet vagy metirám hatóanyag-tartalmú gombaölő szerrel permetezhetünk.

A többnemzedékes szőlőmolyok kártételével az egész tenyészidőszakban számolhatunk, ezért a bogyófejlődés kezdetén, majd a bogyófejlődés időszakában – az előforduló egyedszámtól függően – megismételt védekezésre kerülhet sor.

A fürtzáródás előtt a botrítiszes betegség ellen célzott védekezést végzünk iprodion, procimidon, vinklozolin vagy benomil hatóanyag-tartalmú készítményekkel.

A peronoszpóra elleni védekezéseket ritkítjuk, a tartós hatású kontakt hatóanyagok használatát részesítjük előnyben. A lisztharmat ellen a kén hatóanyag használata a fürtvédelemben különösen előnyös.

Csemegeszőlő-ültetvényben a korai érés miatt az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására különösen figyelni kell!

Borszőlőültetvényben a várható szüret előtti utolsó botrítiszes betegség elleni védekezésre a zsendülés idején, a szüret előtt egy hónappal kerül sor. Bortechnológiai okok miatt borszőlőben a várakozási idő hosszabb, emiatt a hatóanyagok kiválasztásánál körültekintően kell eljárni. Ritkán, csapadékos időjárás esetén a botrítiszes betegség elleni védekezést a szüret előtt 2-3 héttel meg kell ismételni. Ekkor már csak rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejű készítményeket szabad használni.

A fürtzáródás, a zsendülés és a bogyópuhulás időszakában a szőlőmolyok tovább károsíthatnak, amelyek ellen indokolt esetben ismét védekezni kell. Ebben az időszakban, ami általában augusztus 15–30. közé esik, a levélatkával fertőzött területeken indokolt a védekezés, mert ekkor jelentős lehet a telelőre vonuló egyedek létszámának mérséklése, és így elejét vehetjük a következő év tavaszán kialakuló súlyos kártételeknek.

Az érés idején a betegségek ellen kémiai védelmet nem végzünk. Érés előtt közvetlenül vagy a szüret alatt bekövetkező botrítiszes rothadás miatti kártételt csak a gyors szüret előzheti meg.

A szőlőmolyok gradációja esetén előfordulhat olyan eset, amikor az érés időszakában – közel a szürethez – is védekezni kell a károsító lárvák ellen. Védekezni akkor kell, ha a tarka szőlőmoly dominál az adott termelési körzetben. Ilyen esetben gondoskodni kell az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásáról.

A szőlőültetvények gyommentesítése mechanikai és kémiai úton lehetséges.

A talaj típusától, a gyomviszonyoktól, az ültetvény korától és a fajtától, valamint a nyugalmi és vegetációs időtől függően választjuk meg a gyomirtó szert.

A szőlő védelme