Ugrás a tartalomhoz

Növénytermesztéstan 2.

Antal József, Izsáki Zoltán, Kruppa József, Pocsai Károly, Schmidt Rezső, Fazekas Miklós, Kajdi Ferenc, Késmárki István, Reszkető Péter, Sárvári Mihály, Szabó Lajos, Tóth Zoltán, Varga Sándor, Barnáné Bacsa Magdolna, Iványiné dr. Gergely Ildikó, Janowszky János, Janowszky Zsolt, Gyuricza Csaba, Lesznyák Mátyásné, Máté András, Pepó Péter, Szabó Miklós, Balázs Julianna, Csajbók József, Győri Tamás, Hoffmann Sándor, Kassai Katalin, Makai Sándor, Mikó Péter, Nagy Jenő, Nagy László, Nyárai Horváth Ferenc, Petróczki Ferenc, Szentpétery Zsolt

Mezőgazda Kiadó

10. Mungóbab

10. Mungóbab

10.1. Jelentősége

A mungóbabot érett magjáért termesztjük hazai és külföldi célra. Elsődleges felhasználási területe az étkezési célú babcsíra előállítása, amely párolt zöldségek vagy saláták alkotójaként egészséges emberi táplálék.

A mungóbab takarmánynövényként is kiválóan hasznosítható. Ázsiai tapasztalatok szerint – különösen a baromfiágazatban – az egész növény vagy magjának takarmánykeverékben (szója helyett) való felhasználása eredményes.

A mungóbab zöldtrágyának szintén kiválóan alkalmas.

A gyógyászatban a mungóbab őrölt magjának és gyökerének használata elterjedt.

Vetésterülete hazánkban mindössze néhány hektár. Magtermése a magyarországi ökológiai viszonyok között biztonsággal beérik. Legnagyobb jelentőséggel Európai Uniós keretek között az ökológiai (bio-) termesztési mód bírhat, de hagyományos termesztése vegyszerszegény környezetben szintén versenyképes megoldást jelenthet.

Termése évjárattól függően – 0,4–1,5 t/ha mag.

Zöldtakarmánynak a teljes növényt hasznosítják, mennyisége 10–15 t/ha.

10.2. Botanikája és fiziológiája

A mungóbab a kétszikű növények osztályába, a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, a pillangósok (Fabaceae) családjába és a Vigna nemzetségbe tartozik. Délkelet-ázsiai géncentrumon belül 8 faj az elterjedtebb, melyek közül hazánkban 3 faj ismert. A mungóbab valamennyi faja diploid, 24 = 2x = 22 kromoszómaszámmal. Két változata, a zöldmagvú (green gram) és a fekete magvú (black gram) közül hazánkban kizárólag az olajzöld magvú (Vigna radiata Wilczek) terjedt el, a fekete magvú változat (V. mungo) csak a szakirodalomból ismert.

Kultúrnövényként a délkelet-ázsiai géncentrumából kiindulva terjedt el Európában és Amerikában egyaránt. Nyugat-Európában hasznosítása kizárólag magjának behozatala útján kezdődött. Magyarországon a mungóbab megjelenését az 1980-as években nemesítési és termesztési törekvések követték. Ennek eredményeként a hazai ökológiai igényeknek megfelelő, szelektált és honosított fajtával rendelkezünk.

Egynyári, hosszúnappalos növény. Származásának megfelelően melegigényes. Vetése a késő tavaszi talajmenti fagyok után, a talaj felmelegedő időszakában (május második fele) optimális. Kedvező fejlődéséhez fény-, hő- és vízigényének kielégítése szükségszerű.

Gyökere főgyökérből és a gyökérnyak tájékán eredő erős oldalgyökerekből áll.

17. ábra - Mungóbab

kepek2/17.abra.png


Szára felálló hajlamú, dudvás. Hossza 30–40 cm. Bokortípusú (determinált), az oldalágak a hajtástengelyen fejlődő, szórt állású levelek hónaljából fejlődnek ki. A szik alatti szár antociános színeződésű.

Levelei hármasan összetettek, szórt állásban helyezkednek eI, színük középzöld, alakjuk háromszögletű, csúcsuk közepesen kihegyesedő. A levelek közepes méretűek, hosszuk 7–10 cm, szélességük 4–5 cm, az erek között enyhén hólyagozottak.

Virág. 5–6 pillangós virága laza fürtben áll, a virágok mérete l–2 cm. A vitorla színe zöldessárga, az evező színe sárgászöld. A virágzás kezdete a vegetáció 50. napját követő időszakra tehető.

Termése szárazon felnyíló, nem pergő, többmagvú hüvely, hossza 10–15 cm, szélessége a két varrat között 1 cm-nél valamivel kisebb, keresztmetszete kerek. A hüvely színe zöldéretten sötétzöld, éretten csokoládébarna. Alakja egyenes vagy enyhén hajlott, csúcsalakja hegyes, a hüvelycsőr rövid (1 cm-nél rövidebb). Túléretten a varrat mentén felnyílik, csavarvonalat vesz fel. A hüvelyen a mag kidomborodása közepes, külső felszíne enyhén érdes. Magja viszonylag kicsi, széles, ovális alakú, egyszínű, olajzöld. Jellegzetessége a világosbarna köldökgyűrű. Keresztmetszete kerek, erezettsége gyenge. Nyersfehérje-tartalma a borsóéhoz hasonló 23% körüli. Ezermagtömege: 50–60 g (17. ábra).

10.3. Biológiai alapok

Pakisztáni eredetű kereskedelmi anyagból (populáció) kiindulva, többéves kísérleti termesztés és megfigyelés vezetett el a fajtanemesítéshez. Egyetlen hazai nemesített fajta a Mezőkovácsházán előállított ’Zeni’, amely 1992-ben részesült állami elismerésben. Szabadalmaztatott fajta, hasznosítását a közelmúltig a Bólyi Mezőgazdasági Rt. végezte, jelenleg szabad fajta.

10.4. Termőhelyigénye

Talajigény. Homoktalajoktól a legjobb középkötött mezőségi vályogtalajokig megterem. Nem való a mélyfekvésű hideg, vízállásos vagy szikesedésre hajló talajokba. Talajtípustól függetlenül a jó levegő-víz arányt igényli.

Éghajlatigény. Fejlődésének vegetatív szakaszában meleget és egyenletes vízellátást igényel, a generatív szakaszban a kontinentális jellegű időjárás a megfelelő.

Környezetigény. Elsődlegesen a hagyományos babtermő talajok növénye, továbbá azon homokos termőhelyek, ahol vízellátása (öntözése) megoldható. Az ország déli részén (Pécs–Mezőkovácsháza) szeptember közepéig beérik, míg az ország északi felén (Boldogkőváralja–Kőszeg) az érés átlagosan szeptember végére esik. A légköri aszályra érzékeny, de kevésbé, mint a közönséges bab.

10.5. A termesztés módszere

10.5.1. Elővetemény

Legkedvezőbb, ha gabona után következik, azonban az ázsiai termesztési tapasztalatok (India, Kína, Tajvan stb.) szerint az előveteményre kevésbé igényes.

Öntermékenyülő növény. A közönséges bab és önmaga után a hasonló betegségek és kártevők miatt csak 4 év elteltével kerüljön.

10.5.2. Talaj-előkészítés

A talaj-előkészítést annak ismeretében végezzük, hogy a mungóbab számára elsődlegesen nem a forgatás, hanem a lazítás a meghatározó, amely a pórustérfogat növeléséhez szükséges.

A nyáron betakarított kalászos után középkötött talajokon sekély tarlóhántást végezzünk tárcsával, esetleg kultivátorral. Mindkét esetben hengerrel zárjunk, elősegítve a nyári gyomkelést. A gyom- és árvakelést tárcsázva keverjük be és zárjuk hengerrel a talajt. Ezekkel jobb minőségű őszi szántást és tavaszi magágykészítést biztosítunk.

Az őszi szántást október végéig végezzük el 22–26 cm mélyen. Kötött talajon, különösen tömörödött altalaj esetén mindig végezzünk altalajlazítást, amellyel a mungóbab mélyebb gyökeresedését érhetjük el, közvetve javítva ezzel a növény szárazságtűrő képességét. Igazolt, hogy a lazítás kötött talajon a növénymagasságot 18%-kal, a gyökérhozamot 60%-kal, a termést 78%-kal növeli a tömörödött, kedvezőtlen pórustérfogatú talajjal szemben a babfélék esetében.

Tavasszal simítózás, majd az alap gyomirtószer bedolgozása kombinátorral történik. A talajelőkészítést hengerrel zárjuk. Magágyat csak közvetlenül a vetést megelőzően kell készíteni. A magágy 10 cm mélységű legyen, továbbá a magágykészítés során kerüljön a talajba a mungóbab optimális növekedéséhez szükséges mennyiségű nitrogén. Ennek a felső rétegnek a pórustérfogata legyen laza szerkezetű, jó szellőzöttségű (víz-levegő arány) a keléshez, majd a növény kezdeti fejlődéséhez.

10.5.3. Tápanyagellátás

Hazai mérések hiányában a terméssel és a növényi maradványokkal együttesen a talajból kivont tápanyagok mennyiségénél – tájékoztató jelleggel – a botanikailag rokon homoki bab Magyarországon mért adatait vehetjük alapul (lásd. 37. táblázat).

Közepes magtermésre számolva termesztéséhez hektáronként 40–60 kg nitrogén, 80 kg foszfor, továbbá 80–100 kg kálium biztosítása szükséges.

Amennyiben vannak talajvizsgálati adatok, azt vegyük alapul az adott termőhelynél a tápanyagellátás tervezésekor. Jó kultúrállapotú és 2–3%-ot meghaladó humuszos talajon:

• a nitrogént az alsó értéken (40 kg/ha) határozhatjuk meg,

• nitrogénbőség a virágzást legalább 5 nappal késlelteti,

• a tenyészidőt 7–8 nappal meghosszabbítja,

• továbbá felnyurgulást, megdőlést is okozhat.

Frissen szervestrágyázott talajba ne vessük. Szervestrágyázás után legalább két év elteltével kerüljön csak arra a táblára, mert

• túltrágyázott talaj esetén hajlamos az erőteljes vegetatív növekedésre,

• az ízközök és a levélnyelek megnyúlnak, a szövetek fellazulnak,

• a generatív fejlődés kárt szenved,

• a virágokat ilyenkor gyakran „lerúgja”, s előfordul, hogy a virágzat (5–6 közeli virág) helyén csupán csonkok maradnak, nem képződik termés.

10.5.4. Vetés

Két változata közül csak a zöldmagvút (green gram) célszerű vetni.

Hazánkban a mungóbab optimális vetésideje május 15–25. közötti időszak. A vetés további részleteit a 40.táblázat tartalmazza.

40. táblázat - Mungóbab vetési útmutatója

Megnevezés

Értékszámok

Megjegyzés

Vetésidő

V. 15–25.

felmelegedő szakaszban

Sortávolság

50 cm

 

Vetésmélység

4–5 cm

 

Csíraszám

400 000 db/ha

20 db/fm

Termőnövény

360 000 db/ha

 

Ezermagtömeg

40–60 g

 

Csírázóképesség

88%, legalább

 

Tisztaság

98%, legalább

 

Nedvességtartalom

14%, legfeljebb

 

10.5.5. Növényvédelem, növényápolás

A viszonylag tágas térállás (50 cm-es sortáv) és a növény kezdeti lassú fejlődése indokolja a terület gyommentesen tartását, ugyanis ebben az időszakban nagyon korlátozott a mungóbab gyomelnyomó képessége.

A mungóbab termesztésekor előforduló jellemző gyomok: keserűfűfélék családja (Polygonaceae), szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus L.), közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli (L.)P. B.), csattanó maszlag (Datura stramonium L.), varjúmák (Hibiscus trionum L.), ragadós galaj (Gallium aparine L.), muharfélék (Setaria).

Az ökológiai (bio-) termesztési módnál különösen, de a hagyományosnál is a mechanikai gyomirtás nélkülözhetetlen.

Vegyszeres gyomirtása hasonló a közönséges babéhoz, azonban vegyszerérzékeny a mungóbab.

Betegségei kevésbé ismertek, a mungóbab hazai termesztésének alig több mint két évtizedes története arra volt elegendő, hogy megismerjük a hazai viszonyok között előforduló károsítókat. A közönséges bab legsúlyosabb betegségei nem fordultak elő, így a paszulyvész kórokozójával szemben – feltételezhetően – öröklött ellenálló képesség áll fenn.

Maggal is terjedő és előfordult vírusbetegségek:

• közönséges babmozaik (BCMV – bean common mosaic virus),

• sárga babmozaik (BYMV – bean yellow mosaic virus),

• bab sárgafoltosság (Marmor medicaginis Holmes),

• bab érnekrózis (Marmor lethale Holmes).

Elsődleges védekezés a megelőzés, amely az egészséges vetőmaghasználattal kezdődik és a vírusterjesztő levéltetvek elleni védekezéssel (piretroidok) folytatódik. Fontos a növényi sorrend megfelelő kialakítása is. 4–5 évig ne kerüljön önmaga vagy kórtanilag rokon növény után.

Kártevői. Leggyakoribbak:

• levéltetvek (Aphis fabae, Myzus persicae), amelyek betelepedése esetén a kémiai védekezéssel a vírusok továbbvitelét is megakadályozzuk,

• takácsatka (Tetranychus urticae Koch) szintén károsíthatja a mungóbab növényt,

• babzsizsik (Acanthoscelides obtectus Say) ellen leghatásosabb védekezés a frissen betakarított, tisztított magtermés zsizsiktelenítse gázosítás útján, amely egyaránt kötelező étkezési és vetőmag célú hasznosításnál.

10.5.6. Érés és betakarítás

Az érés első jelei augusztus közepétől, második felétől figyelhetők meg az első kötésekből származó hüvelyek színváltozásával. Ekkor a sötétzöld hüvelyek (4–5 termésegyüttes) a barna számos színárnyalatán keresztül sötét, csokoládébarna színűre változnak, amely a biológiai érés természetes jele. Az érés előrehaladtával az alsó levelek sárgulnak, barnulnak. Az érés kezdetén levő növényállomány a felső, csúcsi növényi részek felé összpontosítja a vizet és a tápanyagot, így éréskor (augusztus) akár a hajtásvégeken virágok is előfordulhatnak. Csapadékosabb, hűvösebb augusztusban az érés lelassulhat.

Hazánkban szeptember hónap első dekádjában, de legkésőbb szeptember 20-ig célszerű betakarítani, mert a túlérés az első, legértékesebb hüvelyek elvesztését okozhatja a kései betakarításnál. A barna hüvelyekben a mag fényes olajzöld színű, világosbarna köldökgyűrűvel. A hüvely sokáig nem nyílik fel, a varrata erős, de mégis jól csépelhető.

A betakarítást a jelentős vegetatív tömeg miatt kétmenetben célszerű végezni. A betakarítás idején a hüvelyek barnák, a szár és a levélzet nagy része viszont még zöld színű.

Első a rendre vágás. A vegetatív részek fonnyasztása egy-két nap alatt lezajlik, amelynek során – a napsugárzás hatására – a hüvelyterméssel együtt zölden beérik a levélzet és a szár.

A cséplés kíméletesen, hüvelyesekre kialakított kombájnnal történjen (gumiverőléc, alacsony dobfordulat, 450 ford/perc).

A 15–16%-os víztartalmú mag nem sérülékeny, de a fordulatszám növelésével (500 ford/perc felett) a törések és hajszálrepedések ugrásszerűen megnövekednek.

A kombájntiszta termést minél előbb részesítsük előtisztításban. A szerves hulladék és a mag víztartalma eltérő és ez gondot okozhat. Az előtisztítás során 1% vízleadással számolhatunk. 14% víztartalomnál zsákolható, afelett azonban vékonyan elteríteni, forgatni vagy hideg levegővel fúvatni kell a mungóbab termését. A mungóbab a viszonylag könnyen tisztítható magvak közé tartozik. Tisztítás után gázosítással zsizsiktelenítjük.

10.5.7. A mungóbab minősége

Fő hasznosítási formája a csírakészítés, ezért a magtermés paramétereinek (küllem, tisztaság, csírázóképesség stb.) ennek az igénynek kell teljes mértékben megfelelniük. Irányadó minőségi követelmények: egyöntetű olajzöld magszín; tisztasági fok legalább 99%-os; csírázóképesség csíraként történő hasznosításnál legalább 90%. Magjának átlagos makro- és mikroelem-tartalma a 41. táblázatban.

41. táblázat - A mungóbab magjának makro- és mikroelem-tartalma

Elem

Mungóbab

mg/100 g magtermés

Szója

mg/100 g magtermés

Foszfor (P)

330,0

590,0

Kálium (K)

1132,0

1100,0

Kalcium (Ca)

105,0

280,0

Vas (Fe)

7,1

6,8

Nátrium (Na)

6,0

3,0


10.5.8. Vetőmagtermesztés

Szaporítási helyén ne kerüljön önmaga vagy kórtanilag rokon növény után. A mechanikai keveredés elkerülésére a szükséges elválasztósáv 2 m.

A jó minőségű, vírusmentes vetőmag előállítása alapvető követelmény, ezért kiemelten fontos a levéltetvek elleni fokozott védelem (vírusvektor).

A mag életképességét lombtrágyák, növénykondícionáló anyagok (magvigor) alkalmazásával fokozhatjuk. A csírázóképességgel szemben támasztott minimális követelmény 80%. Virágszínre kell szelektálni, de ez minimális szelekciós igényt jelent a mungóbab egyöntetűsége, genetikai tisztasága miatt.

Törekedni kell a mungóbab kíméletes betakarítására. Vetőmagjának minőségi követelményeit a 42.táblázat tartalmazza.

42. táblázat - A mungóbab vetőmagjának minőségi követelményei

Szaporítási

fok

Csírázó-

képesség, legalább, %

Tisztaság,

legalább,

%

Idegen mag

összesen,

db/minta

Káros gyom

db/minta

Nedvesség-

tartalom,

legfeljebb, %

Vizsgálati

minta, g

SE-E

80

98,0

0

14,0

700

I. fok

80 (EU)

20

standard

75 (MSZ)