Ugrás a tartalomhoz

A háziállatok diagnosztikai boncolása

dr. Vetési Ferenc, dr. Mészáros M. János

Mezőgazda Kiadó

A magzatok, a magzatburkok és az újszülött állatok boncolása

A magzatok, a magzatburkok és az újszülött állatok boncolása

Az elvetélt magzatokat feltétlenül magzatburkaikkal együtt vizsgáljuk. A magzatburkok elváltozásai adnak ugyanis a legtöbb lehetőséget olyan további kiegészítő vizsgálatokra, amelyekkel a vetélés oka pontosan tisztázható. A magzatok és burkaik vizsgálatakor mindig gondoljunk arra, hogy fertőző természetű elvetéléssel is állhatunk szemben, amelynek tisztázásához mikrobiológiai és szövettani vizsgálatra okvetlen szükség van. Ezért úgy őrizzük meg az anyagot, hogy a későbbi vizsgálatokat ne akadályozzuk. A magzatok kórbonctani vizsgálatához mindig húzzunk gumikesztyűt, mert olyan kórokozók (brucellák, listeriák, leptospirák, toxoplasmák stb.) lehetnek nagy számban a vizsgálati anyagban, amely iránt az ember is fogékony.

A magzatburok vizsgálatát, ha üregében még magzatvíz található, a magzatvíz vizsgálatával kezdjük. Leírjuk annak mennyiségét és minőségét (átlátszó, zavaros, savós-fibrines, gennyes izzadmány). Ezután a magzatburkokat kiterítjük és megfigyeljük, hogy lemezeikben található-e bővérűség, vérzés, savós-kocsonyás beivódás, elhalás, izzadmánnyal való fedettség. Ezen magzatburok-elváltozásokon kívül a placenták elhaltak és fibrines-gennyes izzadmánnyal fedettek lehetnek (brucellák, Campylobacter, chlamydiák okozta elvetélés).

A placenta állományában az elhalást körülírt területeknek vagy az egész placentának a fakósárga színéről és morzsalékony anyaggá való átalakulásáról ismerjük fel. Juhok magzati placentájában mutatkozó kölesszemnyi, szürkésfehér, meszes gócok toxoplasmák okozta vetélésre hívhatják fel a figyelmet.

A magzat koránakmegállapítása céljából annak fejlettségét, szőrözöttségének fokát vagy hiányát vizsgáljuk. Megmérjük a magzat törzsének a hosszúságát (a tarkótájéktól a faroktőig) és a magzat testtömegét. Megnézzük, hogy nem látható-e rajta fejlődési rendellenesség (agyvelővízkór, végtagok hiánya stb.). Néha a magzat elhalt és beszáradt (mumifikálódott), máskor ellágyult (macerálódott). A koca magzatai különböző fejlettségi korban halhatnak el leptospirosis, brucellosis és a SMEDI kórkép alkalmával. Ilyenkor egymás mellett találhatók a régen elhalt, mumifikálódott és a frissen elhalt magzatok. Előfordul, hogy az elhalt magzat már a méhen belül rothadásnak indul, körmérete erősen megnövekszik, sercegő tapintásúvá válik, szőre hullik és édeskés, kellemetlen szagú lesz (emphysemás magzat).

Megnézzük a köldökzsinór és a -csonk állapotát (ép, beszáradt vagy gyulladás jeleit mutatja).

Megfigyeljük a bőr állapotát valamint a szőrzet mennyiségét, minőségét, esetleges hiányát. A magzat éretlenségének jelei: a lómagzat köldöktájéka és combjának belső felülete szőrtelen vagy ritkán szőrözött; szarvasmarha-magzat köldöktájéka ritka, rövid szőrrel borított, a fogó (i1) és a belső középfog (i2) a fogínyt nem törte át; a juh- és kecskemagzat hasfala és a köldöktájéka hiányos szőrözöttségű; a sertésmagzat 1 kg-on aluli testtömegű, a bőre igen vékony, a szőrzet hiánya vagy részleges kialakulása jellemzi. A testfelület gennyes izzadmánnyal fedett lehet (brucellosis). Szarvasmarhamagzat bőrében kisebb-nagyobb kerek szürkés plakkok (penészgombák), néha megvastagodás, pikkelyezettség fordulhat elő (ichthyosis congenita).

A bőr alatti kötőszövetbensárga elszíneződést szarvasmarha-, juh- és sertésmagzatokban leptospirosis, a lómagzatban rhinopneumonitis következtében találunk. A különböző kóroktanú vetélések hatására gyakori a bőr alatti kötőszövet többnyire vörhenyes savóval való beszűrődése.

Újszülött állatokban a sárgaság okának a tisztázása céljából ki kell zárni az immunbiológiai alapon nyugvó isohaemolyticus anaemia alkalmával létrejött súlyos sárgaságot (icterus neonatorum gravist). Ez csikóban és malacban a föcstej (kolosztrum) felvétele után alakul ki.

A nyirokcsomók duzzadtak lehetnek brucellosis következtében.

A hasüreg megnyitásakor vigyázzunk, mert benne esetleg szabad tartalom (vörhenyes, fibrincafatokat tartalmazó savó) is lehet (brucellosis, rhinopneumonitis). Megtekintjük a hashártya fali és zsigeri lemezét (esetleg vérzések láthatók alatta brucellosis miatt), valamint a köldök vérereit és a húgyindát (az urachus-t).

A lépet és a májat kiemeljük a hasüregből. Lépduzzanatot egyes baktériumok, chlamydiák; a lép burka alatt vérzéseket vírusok (rhinopneumonitis, fertőző rhinotracheitis) okozta vetélés esetén észlelhetünk. A Malpighi-testekben a lymphocyták karyorrhexise miatt matt fényű terület lehet (lómagzatban, rhinopneumonitis esetén).

A máj duzzanata és állományában gyulladásos-elhalásos gócok jelenléte lómagzatokban Salmonella abortusequi előidézte vetéléskor, sertés- és szarvasmarha-magzatokban brucellosis, sertésben ezenkívül Aujeszky-félebetegség vírusa okozta vetélés esetén észlelhető. A tisztán elhalásos, gombostűfej nagyságú, elmosódott határú, szürkésfehér gócok lómagzat májában a ló rhinopneumonitise, borjúmagzatokban fertőző rhinotracheitis következményeként találhatók. Juhmagzatok májában campylobacteriosis (vibriosis) esetén néhány milliméter, esetleg akár 1–2 cm átmérőjű, kissé elmosódott határú elhalásos gócok figyelhetők meg, amelyek területén a máj felülete kissé besüpped.

Minden állatfaj gyomortartalma jól felhasználható mikrobiológiai vizsgálat céljára. A gyomor és a belek nyálkahártyájábanvérzések, elhalásos területek előfordulását vizsgáljuk.

A vesékben vérzések (rhinopneumonitis) és sárgásszürke elhalásos, gyulladásos-elhalásos gócok (leptospirosis) lehetnek. A leptospirákat a magzatok veséiből és májából kíséreljük meg kimutatni.

A tüdőt légtelenség, vizenyő, esetleg hurutus gyulladás előfordulása szempontjából vizsgáljuk. A tüdőből egy darabot vízzel telt edénybe dobunk és figyeljük, hogy az elmerül-e (légtelen) vagy részben alámerülve úszik a víz felszínén (úszópróba). Vírusos eredetű vetélések alkalmával interstitialis pneumonia vagy magzatvízaspiratio okozta hurutos-elhalásos tüdőgyulladás észlelhető.

A szívburokban izzadmány, a szív külső hártyáján vérzések jelenlétét vizsgáljuk. Szükség esetén a jobb pitvarból a bal pitvarba vezető foramen ovalét is megtekintjük.