Ugrás a tartalomhoz

Görög–római szöveggyűjtemény

Németh György (2011)

Osiris Kiadó

153. fejezet - 151. SIBYLLA JÓSLATA ÉS A LUDI SAECULARES

153. fejezet - 151. SIBYLLA JÓSLATA ÉS A LUDI SAECULARES

  1. Zósimos: Új történelem. 2, 6.

Kr. e. 17

Ám ha az emberi élet leghosszabb kora eltelt,

száztíz esztendő körforgását befutotta,

Római, emlékezz, és egy szavamat se feledd el,

emlékezz minderre: haláltalan isteneidnek

5 áldozatod bemutasd, Tiberisnek a habjai mentén,

ott, hol a szélessége a legkisebb a folyónak,

és mikor eljön az éjjel, s elrejtőzik a napfény,

áldozzál bárányt s kecskét, feketét, hogy a Moirák,

minden lénynek az anyjai, megkapják, s a szülő nőt

10 védő Eileithyiáknak nyújtsd azt, amit illik.

Gaiának pedig emsét áldozzál, viselőset.

Nappal van, mikor oltárhoz vezetik Iupiternek

hószín szőrü bikáit, nem pedig éj, hisz az égi

istenek áldozatát mind nappal kell bemutatni.

15 Áldozzál te is így. Adjál Hérának üszőt, szép

fénylő szőrű állatot, azt kap Phoibos Apollón

is, Létó fia, kit másként Napnak nevez oly sok

nép. Paiánok hangjaival teljen meg a szentély,

és latinul zengjék dalukat fiaink meg a lányok

20isteneinknek. Csakhogy a lányok kórusa, éppúgy,

mint a fiúk kara is, külön álljon. Mindegyiküknek

éljen apja s az anyja, virágozzék a családjuk.

Még ugyanaznap a nők, kik a házasságnak igáját

hordják, Hérához könyörögjenek úgy, hogy az oltár

25 mellé térdelnek. Tisztítsa meg őket az úrnő,

nőket, férfiakat, de leginkább mégis a nőket.

Mindazt elhozzák valamennyien otthonaikból,

mit csak kell, ha a zsengét áldozzák a halandók,

engesztelve a mélység isteneit meg a boldog

30égi lakókat. Az oltáron fekszik kupacokban

mindez, s el ne feledjed megkínálni a nőket,

s férfiakat, kik mind oda gyűltek. Egész napon által

és éjjel sokaság gyülekezzen a szent helyeinken.

Ott a vidám nevetés buzgósággal keveredhet.

35 Emlékezz minderre örökké, el ne feledjed,

így lesz mind a tiéd Ítália földje, s igádba

görnyed a latínoknak népe örökkön-örökké.

N. Gy.

... Iunius Kalendaeján Imperator Caesar Augustus makulátlan tulkot áldozott a Capito- liumon Iupiter Optimus Maximus tiszteletére. Egy másikat Marcus Agrippa áldozott, majd így fohászkodtak: Ó Iupiter Optimus Maximus! Amiként ez néked ama (Sibylla-) könyvek szerint jár, ezért és a Quirisek római népének javáért áldoztassék fel Neked ez a szép tulok, Téged kérlek, Hozzád fohászkodom.

Az áldozati szertartáson részt vettek: Caesar, Agrippa, Scaevola, Sentius, Lollius, Asi- nius Gallus, Rebilus.

Június 3-án a Palatiumon Imp. Caesar Augustus és M. Agrippa Apollónak és Dianának áldozott 9 kalácsot és 9 cipót, és így fohászkodott: ... Apollo! Amiként e lepények felajánlásakor helyes fohásszal fordultam Hozzád, és köszöntlek ezen áldozati ételek bemutatásakor – ezért és ezenképpen légy Te is jóakarónk, segítőnk!

Ugyanezt mondták a többi áldozat felajánlásakor; ugyanezekkel a szavakkal fordultak Dianához is.

Az áldozat befejeztével 27 ifjú és ugyanannyi hajadon, kiknek apja is, anyja is életben volt, himnuszt énekelt. Ugyanezt megismételték a Capitoliumon.

A himnuszt Quintus Horatius Flaccus szerezte.

H. I.

Az Augustus által Kr. e. 17-ben megrendezett százados játékok (ludi saeculares) a polgárháborúk lezárultát követő új aranykort voltak hivatva megünnepelni. Ezért kerül a Napot és a művészeteket szimbolizáló Apollo (Zósimos görög nyelvű művében Apollón) a jóslat középpontjába. A vers második sora utal arra, hogy a korábbi saeculumszámítás hibás volt, mert nem száz esztendő alatt telik el egy század, hanem akkor, ha „száztíz esztendő körforgását befutotta”. Az ünnep lefolyását megörökítő felirat 149. sora szerint az ünnepi dalt Quintus Horatius Flaccus írta. Ez a dal pedig nem más, mint a Carmen saeculare, a Százados ének. A Sibylla-jóslat nem szól nyíltan az új sae- culummal beköszöntő aranykorról, de a jóslatra hivatkozó Horatius már azt is pontosan megfogalmazza, ki az, akinek az új aranykor köszönhető: Anchises és Venus sarja Aeneas volt, Caesar, s így Augustus őse.

...Már vizen sföldön szigorú kezétől fél a méd, és albai fegyverétől,

55 már a gőgös scytha parancsszavára vár, meg az indus,

már a Béke, Hit, Becsület, Szemérem s elhagyott Virtus közibénk mer újra térni, és kincses szarujával eljött 60végre a Bőség.

És a jós Phoebus, aki fényes íjat hord s akit kedvel a kilenc Camoena, és ki gyógyító tudománnyal enyhít testi törődést,

65 látva oltárát megelégedetten,

Róma nagyságát s Latium nyugalmát, ránk ujabb kort hoz, s ez az új időszak mind ragyogóbb lesz ...

B. A.