Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés a szociológiába

Andorka Rudolf (2006)

Osiris Kiadó

MÓDSZEREK

MÓDSZEREK

Mint azt már említettem, a politikai szociológiát többek közt az különbözteti meg a politikai történetírástól és a politikatudománytól, hogy szociológiai módszereket használ. A politikai szociológiában – ugyanúgy, mint a szociológia más ágaiban – a leggyakrabban használt módszer a survey típusú adatfelvétel. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert ahhoz, hogy a politikai szociológia megállapításai megbízhatóak legyenek, szigorúan érvényesíteni kell a survey típusú felvételek követelményeit (kellő nagyságú és véletlenszerűen választott minta, az adatszolgáltatás-megtagadás okozta hiba kezelése stb.).

A politikai szociológiában gyakran használják forrásként a politikai közvélemény-kutatások eredményeit. Ezek a közvélemény-kutatások elvben és általában reprezentatív lakossági mintákon alapulnak, tehát véletlenszerűen választják ki a vizsgálni kívánt sokaságból (legtöbbször az ország egész felnőtt népességéből) a megkérdezendő személyeket. Mégis ajánlatos, hogy a szociológus, aki másodelemzést végez a közvélemény-kutatások adatain, mindig szemmel tartsa a mintanagyságot és a válaszadás megtagadását. A közvélemény-kutatásokat ugyanis többnyire kis mintán végzik, és nagy a válaszmegtagadás aránya. Előfordul a kvótaminta használata is (ilyenkor a megkérdezettek több ismérv, például nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetétele megegyezik a vizsgált sokaságéval, de nem véletlenszerűen választották ki őket a teljes sokaságból), az ilyen adatfelvételen alapuló vizsgálatok eredményei sokkal kevésbé megbízhatóak, mint a véletlenszerű mintán alapulók.

Minden politikai szociológiai vizsgálatnál, de különösen a politikai vélemények kérdezésénél nagyon „puha" adatokat kapunk, más szóval a kapott válaszokat befolyásolja a kérdés megfogalmazása, a kérdező személye, a megkérdezett elképzelése arról, hogy mit „illik” válaszolnia, mit vár tőle a kérdező stb. Ezért az eredmények értelmezésénél különösképpen ajánlatos az óvatosság. (Elég, ha arra gondolunk, hogy hány közvéleménykutatás jelzett előre tévesen a rá következő parlamenti választás eredményét illetően!)

Speciális módszereket, mélyinterjúkat, írásos dokumentumok vizsgálatát szokás használni, amikor valamely helyi társadalom, település hatalmi viszonyait kutatják és amikor egy-egy meghatározott politikai döntés meghozatalának körülményeit kutatják.