Ugrás a tartalomhoz

Térinformatika 13., Térbeli döntések támogatása

Márkus Béla (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

13.6 További szempontok

13.6 További szempontok

13.6.1 Légifelvételek, űrfelvételek alkalmazása

Ezt példát évek óta használjuk sikerrel az oktatásban, de eddig nem használtunk légifelvételeket, űrfelvételeket. A légifényképek egyre jobban terjednek a mindennapi gyakorlatban, különösen a Google révén egyre jobb felbontású űrfelvételekhez juthatunk. Ezek számos új lehetőséget nyitnak meg.

13.38. ábra. A telephelyek környezete űrfelvételen is vizsgálható

13.6.2 Természetvédelmi szempontok

A következőkben néhány olyan szempontot ismertetünk vázlatosan, amelyet egyik volt diákunk (Barcsay Attila, Építési geodézia szak, 2003) projektmunkájából merítettünk, ezzel mintegy segítve az előző feladat megoldásának kiterjesztését.

Az egyik legfontosabb szempont a természetvédelmi területek tiszteletben tartása. Már léteznek olyan adatbázisok, melyek elemzésével pontos információkhoz juthatunk e téren.

A talajvíz védelme ugyancsak a fontosabb szempontok egyike. Be kell szereznünk adatokat a terület hidrológiai és hidrogeológiai jellemzőiről. A vízzáró rétegek elhelyezkedését, vastagságát, mélységét, a talajvíz mozgását, a vízszint ingadozását, az áramlás irányát, sebességét tartalmazó adatbázis segítségével olyan területeket válasszunk, ahol a talajvíz mélyen található. Így megkönnyíthetjük az építést, és a szennyező anyagok se jutnak könnyen a talajvízbe. A hulladékon átszivárgó, ill. annak lebomlásából származó csurgalékvíz veszélyes.

Ellenőrizzük, hogy a tervezett lerakóhely közelében nincsenek-e aktív dinamikus geológiai folyamatok (erózió, suvadás, rogyás, omlás). Ilyen helyek köré generáljunk védőövezetet, amelyen belül ne tervezzünk hulladéklerakót.

Nézzünk utána, hogy a körzetben vannak-e földrengés veszélyes helyek. Kerüljük azokat a helyeket, ahol a földrengés várható.

Nem telepíthető hulladéklerakó olyan karsztos, erősen tört szerkezetű, tagolt kőzet összetételű területen, ahol a felszínen vagy a felszín alatt 10 m-en belül mészkő, dolomit, mész és dolomitmárga képződmények, barlangok, illetve tektonikailag erősen tagolt kőzetek találhatók.

Utána kell nézni annak is, hogy a körzetben található-e működő vagy felhagyott mélyművelésű bánya. Ezek felett, ha a mozgások még nem konszolidálódtak, ne tervezzünk lerakóhelyet. Kerüljük a bányaművelésre előzetesen kijelölt helyeket is.

Védjük a településeket, közutakat, telephelyeket A köréjük generált övezetekkel. Az övezetek szélességét a települések lélekszáma, az utak forgalomsűrűsége, a telephelyek tevékenységi köre határozza meg.

Védőövezetet szerkeszthetünk az üzemelő vagy tervezett ivóvíz, ásvány és gyógyvíznyerő kutak köré is.

Ne tervezzünk szeméttelepet fürdésre, üdülésre használt tavak vízgyűjtő területére. A vízgyűjtő területek meghatározását általában raszteres domborzat modellen oldhatjuk meg.

Kerüljük az árvíz, belvízveszélyes ill. árvízmentesítéssel nem rendelkező helyeket.

Vizsgáljuk meg a település rendezési tervét is. Azokat a területeket, ahol más irányú elképzelések megvalósítása van célul kitűzve, elvethetjük, sőt köréjük is tervezhetünk védőzónát.

Be kell gyűjtenünk a közműszolgáltató vállalatok adatbázisait, nyilvántartásait is. Nem tervezhetünk semmit, pl.: kőolajvezeték, földgázvezeték, elektromos távvezeték, hírközlési fénykábel, vagy más közmű nyomvonalára, ill. biztonsági övezetébe.

Gondoskodnunk kell viszont a leendő hulladéklerakó közműellátásáról. Elektromos csatlakozást kell biztosítani a szociális, raktár, iroda, porta, stb. helyiségeknek, vízbekötést a tisztálkodás, locsolás, pormentesítés megoldására. Ha lehet, meg kell teremteni a gázellátás, közcsatornába kötés, vezetékes telefoncsatlakozás lehetőségét. A nélkülözhetetlen közművek esetében a közút közelségét biztosító övezet generálás módszerét követhetjük.

Meg kell vizsgálnunk a meglévő úthálózat terhelhetőségét. Meg kell határozni a majdani szállítási útvonalat vizsgálva az útszélességet, a burkolat minőségét, teherbírását, forgalomsűrűségét. Ezeket az adatokat a közútkezelő adatbázisból szűrhetjük le. Helyes útvonaltervezéssel csökkenteni kell a településből kivezető út mentén a megnövekedett tehergépjármű forgalomból eredő zaj, por, rezgésszennyezést. Ezt optimális útvonal tervezési feladatként foghatjuk fel, ahol feltételként ezeket a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kell vennünk. Minimalizálni kell azon útszakaszokat, ahol burkolatszélesítésre, burkolat megerősítésre van szükség, hiszen ezek jelentősen növelik a beruházás számláját.

Fontos szempont a szempont a szemétszállítás költségének minimalizálása, hiszen ez a költség a hulladéklerakó teljes üzemelési ideje 15-20év alatt jelentkezik folyamatosan. Célszerű tehát a gyűjtési körzet településeinek lélekszám szerinti súlyozott centrumába telepíteni első közelítésben a telepet. Ez tipikus gyűjtési feladat, mely a hálózat éleit hozzárendeli a legkisebb összegzett ellenállású központhoz.

A terület alkalmassági vizsgálat során elemezni kell a környék meteorológiai viszonyait (uralkodó szélirány, szélerősség) a légszennyező anyagok (szag, por) várható terjedése miatt. A lerakót mindig a legkisebb gyakoriságú szélirányba célszerű a településtől elhelyezni.

Mekkora legyen a hulladéklerakó minimális területe?

A hulladéklerakó számára kijelölt terület nagyságának meghatározásához a következő szempontokat kell figyelembe vennünk:

  1. A lerakó élettartalmát geometriai befogadóképessége, az elhelyezendő hulladék mennyisége határozza meg. A települési szilárd hulladék keletkezése általában évszakonként eltérő. Üdülőterületeken a hulladék mennyisége szezonban és azon kívül jelentősen ingadozik. A lerakó terheléséhez ismerni kell a napi várható legkisebb, legnagyobb és az éves mennyiséget. Ezeket az adatokat a jelenlegi szemétszállító vállalat, és az illetékes önkormányzatok nyilvántartásaiból (adatbázisaiból) szerezhetjük meg. Az elhelyezendő hulladék mennyiségének meghatározásakor az esetleges bővítési lehetőséget is figyelembe kell venni. Célszerű olyan nagyságú és kapacitású területet kiválasztani, amely 15-20 éves időtartamra megoldja a település vagy gyűjtőkörzet települési szilárdhulladék lerakását.

  2. Helyet kell biztosítani a területen a szemét betakarására szolgáló talaj depóniáinak is. Ezeket a fedő és takaró anyagokat általában a bányanyitás előtt a helyszínen termelik ki, de ha erre nincs lehetőség, a beszerzés lehetőségeit szintén vizsgálni kell. Ez is fontos szempont lehet a hely kiválasztásánál. A napi folyamatos takarásra szükség van a hulladék védelme érdekében, a szél ellen, rovarok rágcsálók, madarak távoltartására, a tűz begyulladásának elkerülésére, a teherforgalom biztosítására. Ha a tároló elérte a tervezett határértéket, végleges takarásra kerül sor, mely csökkenti a hulladékba szivárgó víz mennyiségét, megakadályozza az eróziót.

  3. Szintén ki kell kalkulálnunk a terület nagyságának meghatározásakor a hulladéklerakót övező erdősávot. Ez a minimum 10 m széles többszintes, sűrű, fás bokros sáv amiatt szükséges, hogy a szél a lerakott hulladékból a könnyebb anyagokat (papír, nylonzacskó) ne hordja ki a közutakra és a környező földterületekre, de egyben a kedvezőtlen esztétikai hatást és a porszennyeződést is csökkenti.

  4. Helyet kell biztosítanunk a lerakó körül árokrendszer létrehozására is, mely a környezetből bejutó felszíni vízfolyások megakadályozására építendő ki. Ez lehet a lerakóhelyet teljesen körbefogó övárok, vagy a helyi adottságoknak megfelelően csupán a telep egyes oldalait védő peremárok. Az árkot a lerakás közelében, de attól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy a lerakó üzemeltetését ne zavarja.

13.6.3 Az üzemeltetést segítő monitoring rendszer

A térinformatikát hasznosíthatjuk a hulladéklerakó üzemeltetése során is. Fontos, hogy a lakosságot, az érdekelteket meggyőzzük arról, hogy a környezetet nem terheli a lerakó a megengedett küszöbértéknél jobban. Ebben az esetben alapvető a folyamatos adatgyűjtés. Az idősorokból érdemi következtetések vonhatók le.

Példa lehet erre a pusztazámori hulladéklerakó monitoring rendszere, mely a lerakott hulladékmennyiség meghatározását és nyilvántartását végzi el. A nyilvántartás alapja a hulladéklerakó telep digitális vektoros térképe, amely egységes országos vetületi rendszerben áll rendelkezésre. Pontos műholdas helymeghatározáson alapuló térinformatikai adatgyűjtő berendezés gyűjti össze a hulladékszintet leíró terep pontjait, amelyekből digitális terepmodell készül. A terepmodell alapján nagy pontossággal számítható a lerakott hulladékmennyiség.

Elvégzi a rendszer a különböző ellenőrzési és megfigyelési feladatokat is.

  1. Meteorológiai adatok gyűjtése (csapadékmennyiség, hőmérséklet, uralkodó szélirány és szélerő, párolgás, légköri páratartalom)

  2. Kibocsátási adatok gyűjtése

  3. A csurgalékvíz mennyiségének megállapítása

  4. A csurgalékvíz összetételének vizsgálata

  5. A felszíni víz mennyisége és összetétele

  6. A potenciális gáz emisszió és légköri nyomás megállapítása

  7. A felszín alatti víz és földtani közeg védelmére vonatkozó megfigyelés és ellenőrzés (talajvízáramlás és összetétel, talajösszetétel folyamatos vizsgálata és elemzése).