A történeti részben megemlítettünk néhány régebbi állandósítási módot. Most az EOMA-ban alkalmazott magassági pontjelöléseket foglaljuk össze.

Az EOMA elsőrendű hálózatában körülbelül 4700 szakaszvégpont van (ebből mintegy 3900 az előző hálózatból átvett); az SZVP-k 44 %-a falicsap, 40 %-a szintezési kő és 16 %-a szintezési gomb. Hasonló az arány a három leggyakoribb jel-típus között a másod- és harmadrendű hálózatban is.

6-13. ábra. Szintezési csap és belőtt szegre erősített csapfej

Az MJ (magassági jegy) feliratú falicsapot megállapodott, régebbi épületek falában, a talajtól mintegy 25 cm magasságban helyezik el úgy, hogy lehetőleg közterületről megközelíthető legyen. A beépítésnél az öntöttvas csapot kiékelik és 1:3 keverési arányú betonba ágyazzák. A csapnak legalább 4 cm-re (inkább 6-8 cm-re) kijjebb kell érnie a lábazati faltól, hogy a lécet rá lehessen helyezni. Az MJ felirat függőleges állású legyen. A betonnak a fal síkjában történő elsimítása után a kiálló vasfejet rozsdagátló festékkel bekenik.

Az EOMA-ban bevezettek olyan csapfejeket, amelyeket hilti szegre lehet rácsavarozni. A legalább 70 mm hosszúságú hilti szeget monolit beton falakban (beton panelekben) belövéssel rögzítik. A csapfejnek szorosan kell tapadnia az épület falához, ezért amikor a hilti szegre rácsavarozzák a csavarmenetes részt és csapfej falhoz érintkező részét megfelelő ragasztóanyaggal bekenik. Az MJ felirat függőleges állására ilyenkor nem kell tekintettel lenni. Tilos ezt az állandósítást alkalmazni terméskő- vagy téglafalaknál.

6-14. ábra. Szintezési gomb

A szintezési gombot vízszintes burkolt felületek esetén, elsősorban hidaknál alkalmazzák. Ha öntöttvasból készül, rozsdásodik, így rendszeres festést igényel. A szintezési gombot ugyanúgy ki kell ékelni, bebetonozni és lefesteni, mint a falicsapot. A falicsap és a szintezési gomb anyaga és mérete szabványosított (MSZ 4475-53, MSZ 4474-50).

6-15. ábra. Szintezési kő (normál és vállas, előregyártott)

Szintezési követ olyan területrészen (külterületen) alkalmaznak, ahol nincsenek csap vagy gomb elhelyezésére alkalmas építmények. A pontosabb elnevezés kőben gomb, mert nem egyszerű kőről, hanem betonba épített szintezési gombról van szó. Az EOMA-ban kétféle szintezési követ különböztetünk meg, mindegyik helyszíni betonozással készül.

A normál szintezési kő esetében egy körülbelül másfél méter mélységű, 20 cm átmérőjű fúrt lyukat a helyszínen 1:4 keverési arányú betonnal öntenek ki. A talajszint feletti részt egy 20 cm átmérőjű, a talajszinttől 20 cm-re kiálló, hengeres műanyag (vagy azbesztcement) csővel zsaluzzák ki, ennek a tetejébe építik be a rozsdamentes anyagból készített szintezési gombot.

A mélyalapozású szintezési kő lehet fúrt lyukba csömöszölt vasbetoncölöp vagy földbevert acélrúd. Mindkét esetben a pont felső része 1,7 m hosszú, 20 cm átmérőjű azbesztcement csőbe a helyszínen csömöszölt betoncölöp, amely a normál szintezési kőhöz hasonlóan 20 cm-re áll ki és újabban rozsdamentes gombbal van ellátva. A követ 1,5 m mélységig egy 30 cm átmérőjű másik cső veszi körül, a két cső közét gyöngykaviccsal töltik ki. A fúrt lyuk mélysége a talajszint alatt a helyi talajviszonyoknak megfelelően 3,5-5,0 méter. Sziklaréteg esetén kisebb is lehet ez a mélység. A vasbeton cölöpöt teljes hosszában vasalni kell. A földbevert acélrudas állandósításnál az acélrúd felső része köré készül a vasbeton oszlop.

Minden K-pont és szintezési kő mellé figyelemfelhívó jelet állítanak. Kivételt képeznek azok a pontok amelyek fennmaradása jel nélkül is biztosított (parkokban, templomkertekben). A jel rendszerint piros-fehér színű betonoszlop, ami segíti a megtalálást és a gépi kaszáláskor is „figyelmeztet”. A betonoszlop 1,6 m hosszú és 1 m-re áll ki a földből, a tetejétől kezdve 50 cm-es sávban piros ez alatt fehér színű. A betonoszlopot a szintezési kőnek az úttal ellentétes oldalára kell leásni a kőtől 0,5-1,0 méterre. Sajnos, a figyelemfelhívó jelek olyan vandál személyeknek is jelezhetik a pontjelet, akik azt elpusztítják.

A pontvédelem fokozott formája, amikor a mélyalapozású szintezési kő köré 1 méter átmérőjű vasbeton hengergyűrűt (kútgyűrűt) ásnak le a földbe, 60 cm-re a földbe süllyesztve. A kútgyűrűt ilyenkor két darab figyelemfelhívó jellel (betonoszloppal) fogják közre, amelyeket az úttal párhuzamosan helyeznek el.