Ugrás a tartalomhoz

A sportmozgások biológiai alapjai I.

Csoknya Mária, Wilhelm Márta (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

A sportmozgások biológiai alapjai

A sportmozgások biológiai alapjai

Csoknya Mária – Wilhelm Márta

Dialóg Campus Kiadó

Copyright 2011., Csoknya Mária – Wilhelm Márta

2011


Tartalom

A sportmozgások biológiai alapjai
Előszó
1. Tájékozódás az emberi testen
Az emberi test felépítésének elvei
Az emberi test fő részei
Szimmetria síkok
Irányok
Tengelyek
2. A sejt
A sejt felépítése
Sejtosztódás
Mitózis
Meiozis
Transzportfolyamatok
3. Alapszövetek
Hámszövet (tela epithelialis)
Fedőhámok
Mirigyhám
Pigmenthám
Érzékhám
Kötő- és támasztószövetek (tela conjuctivales)
A kötőszövet felépítése
A valódi kötőszövetek típusai
Támasztószövetek
Speciális kötőszövetek
Izomszövet (tela muscularis)
Símaizomszövet
Harántcsíkolt izomszövet
Myoepithel
Idegszövet (tela nervosa)
A neuron
A glia
Idegrostok
A neuron és környezete közti kapcsolattartás
Akcióspotenciál
Idegvégződések
Drogok és doppingszerek
Doppingellenes mozgalmak
A legismertebb legális drogok
4. Szabályozó rendszerek
Hormonrendszer
Endocrin szabályozás
Paracrin szabályozás
A hormonok csoportosítása
Endocrin mirigyek
Bioritmusok
Idegrendszer
A központi idegrendszer
Környéki idegrendszer
A vegetatív idegrendszer
5. Mozgásrendszerek
A mozgás passzív rendszere. A vázrendszer
A vázrendszer általános jellemzése
Csonttípusok
Csontosodás
A csontok növekedése
A csontok összeköttetései
Az ízületek betegségei
A vázrendszer részei
A mozgás aktív rendszere. Az izomzat
Az izomzat általános jellemzése
Egy izom felépítése
Az izmok alaktani csoportosítása
Az izmok működése
Elektromyographia
Az izombetegségek
Az ember fontosabb izmai
A mozgásszabályozás anatómiai szerveződése
A vázizom reflexes mozgásai
Akaratlagos mozgások
A mozgási mintázatok kialakulása
A motoros fejlődés
A komplex mozgások tanulása és rögzülése
Felhasznált irodalom
A. Név- és tárgymutató

Az ábrák listája

1.1. Az emberi test főbb síkjai és irányai
2.1. A sejt felépítésének (A), valamint különböző organellumainak sematikus képei kiegészítve néhány elektronmikroszkópos felvétellel
2.2. A mitózis. Insert: A kromoszóma megkettőződésének nagyított képe
2.3. A meiozis
2.4. Különböző passzív transzportfolyamatok
2.5. Aktív transzport folyamatok
3.1. A fedőhámok típusai
3.2. Érzékhámok
3.3. Mesenchyma
3.4. A lazarostos kötőszövet sematikus rajza
3.5. A szervezet vízterei
3.6. Az ember különböző szerveinek, valamint néhány táplálék víztartalma
3.7. A szervezet víztereinek változásai
3.8. Az ínnyaláb felépítésének sematikus képe
3.9. Az ínrost finomszerkezte
3.10. Az inak denaturálódása túlterhelés hatására
3.11. A zsírszövet kis (A) és nagy nagyítású (B) képe
3.12. Porcszövetek
3.13. A csontszövet keresztmetszetén egy osteon nagyított képe (A), és a tömör csontszövet hosszmetszete (B)
3.14. A vérplasma (55%) és a vér alakos elemeinek (45%) aránya
3.15. A vér alakos elemeinek egymáshoz viszonyított aránya
3.16. Vérkenet részletek (minden képen vörösvértestek mellett különböző fehérvérsejtek láthatók)
3.17. A vér által szállított anyagok
3.18. A víz disszociációja
3.19. Különböző anyagok pH-jának és H+ ion koncentrációjának összehasonlítása a vér hasonló értékeivel
3.20. A vér pH-ja és tejsav koncentrációjának összefüggése
3.21. A hemoglobin tetramer szerkezete
3.22. A sarlósejtes vérszegénység öröklésmenete
3.23. Vércsoport antigének és antitestek
3.24. A homo (AA) és heterozygóta (A0) A, valamint a heterozygóta (B0) B vércsoporú egyedek lehetséges utódainak genotípusai
3.25. Az Rh faktor öröklődésmenete
3.26. A véralvadás folyamata
3.27. A vér alakos elemeinek fejlődése
3.28. Az immunrendszer működésének bemutatása
3.29. Az antitest szerkezete
3.30. A komplement rendszer működése
3.31. Az általános adaptációs szindróma sémája
3.32. Az immunoglobulin A szintjének változása terhelés hatására
3.33. A: A kapilláris-filtráció folyamata. B: Nyirokképződés a nyomásviszonyok alapján
3.34. A sarcomer szerkezte
3.35. A myosin (A) és az aktin (B) myofilamentumok felépítése
3.36. A myosin (A) és az aktin (B) myofilamentumok kontrakciós kapcsolata
3.37. Fehérjék, zsírok, szénhidrátok szerepe az izomanyagcserében
3.38. Az energiaszolgáltató rendszerek aránya
3.39. A hosszú ideig tartó aerob edzés energiaszolgáltató
3.40. Rosttípusok megközelítő aránya különböző sportágak élsportolóiban
3.41. Shwann-sejtes idegrost kialakulása
3.42. A myelinhüvely kialakulása
3.43. Ranvier-féle befűződés
3.44. Csak myelinhüvelyes idegrost
3.45. Ioncsatornák
3.46. Az akcióspotenciál kialakulása és az ekkor megfigyelhető változások a sejtmembránbank
3.47. Az ingerület a csupasz axonon pontról pontra (A), míg a velőhüvelyes axonon ugrálva terjed (B)
3.48. A: Réskapcsolat (gap junction) elektronmikroszkópos képe. B/1: Valódi-, B/2: -nem konvencionális kémiai synapsis (neuromusculáris junctio)
3.49. A drogok synapsis működést befolyásoló hatásai
4.1. A hormonok hatásmechanizmusa
4.2. A neuro-endocrin működések sémája
4.3. Paracrin (A) és autocrin (B) szabályozás sémája
4.4. A hormonok sejtszintű hatásmechanizmusai
4.5. A pajzsmirigy működését szabályozó hormonok
4.6. A hypothalamo-hypophysealis rendszer. A hypothalamus és az agyalapi mirigy elülső (A), valamint hátsó lebenyének (B) kapcsolata
4.7. A gerincvelő bonctani képe
4.8. A gerincvelő
4.9. A pyramispálya (tractus corticospinalis directus és cruciatus)
4.10. Gerincvelői ideg a thoraco-lumbális gerincvelői szakaszból
4.11. Dermatomák eloszlása a testen
4.12. Térd (patella) reflex
4.13. Gamma hurok
4.14. Keresztezett hajlító-feszítő reflex
4.15. Parietális vegetatív reflex
4.16. Viscerális vegetatív reflex
4.17. A fossa rhomboidea
4.18. A nyúltvelő zárt (A) és nyílt (B) részeinek keresztmetszete
4.19. A kisagy felül (A) és alulnézetben (B)
4.20. A nagyagy convex (A.-D. képek) és mediális (E. és F. képek) felszínei
4.21. Az agy alapi felszíne
4.22. Alfa hullámok
4.23. Az emberi érző- (A) és mozgatókérgi (B) reprezentáció. A homonculus
4.24. Törzsdúcok
4.25. A limbicus rendszer
4.26. A vegetatív idegrendszer környéki részei és kapcsolatuk a központi idegrendszerrel
4.27. A légkör lehetséges szennyező anyagai
5.1. A vér mészforgalmának szabályozásában résztvevő hormonok
5.2. A csontok mészforgalmának szabályozása
5.3. A: Egy hosszú csöves csont felépítése (hm). B: A combcsont proximális epiphysise
5.4. Desmális csontosodás
5.5. Chondrális csontosodás
5.6. Egy egyszerű ízület sematikus rajza
5.7. A koponya csontja
5.8. A gerinc elölről (A), oldalról (B) és hátulról (C) nézve
5.9. Egy ágyékcsigolya
5.10. Kyphosis dorsalis juvenilis (Dr. Baán Ildikó ajándéka)
5.11. A gerinc sagittális síkban való görbülete (Dr. Baán Ildikó ajándéka)
5.12. Strukturális scoliosis bordapúppal (A), külön kiemelve a gerinc formáját (B) (Dr. Baán Ildikó ajándéka)
5.13. A borda és részei
5.14. A mellkas elülső felszíne
5.15. A lapocka és részei
5.16. A felső szabad végtag és részei (A)
5.17. A kéz csontjai
5.18. Vállízület
5.19. Könyökízület
5.20. A medence és részei
5.21. A medence boltozatos szerkezete
5.22. Az alsó szabad végtag és részei (A)
5.23. A láb csontjai
5.24. A lábboltozatok
5.25. A térdízület nyílirányú metszete
5.26. Egy izom keresztmetszete
5.27. Az izmok típusai
5.28. Az ín-izom szerkezet
5.29. Az ín-csont átmenet
5.30. Az orsó alakú és tollazott izmok funkcionális összehasonlítása
5.31. Az izom mozgásterjedelme nyugalmi hosszához képest
5.32. Az izotóniás (A), auxotóniás (B) és izometriás (C) izomműködés sémája
5.33. Az izomtömeg növelését befolyásoló tényezők
5.34. Az izomösszehúzódás típusai
5.35. A referencia férfi és nő (20-24 éves) testösszetételének összehasonlítása ugyanakkora testtömegre kivetítve
5.36. A szívizomzat rétegei normál körülmények között (A) és szteroidok hatására (B)
5.37. Felületi elektródokkal készült elektromyogramok
5.38. A koponya izmai
5.39. Rágóizmok
5.40. Mellkas-karizmok
5.41. A mellkas saját izmai a légzőizmok
5.42. Hátizmok
5.43. Hasizmok
5.44. Vállizmok
5.45. A felkar izmai
5.46. Az alkar izmai
5.47. Csípőizmok
5.48. Combizmok
5.49. Felszínes (A) és mélyfekvésű (B) lábizmok
5.50. A mozgást szabályozó szintek és kapcsolataik
5.51. Erőkifejtés, mindkét lábbal
5.52. Erőkifejtés karral
5.53. 200N erő reprodukálása, mindkét lábbal a végrehajtások sorrendjében
5.54. 100N jobb karral történő reprodukálása a végrehajtás sorrendjében
5.55. Egyéni hibaértékek, karral, ill. lábbal történő erőreprodukálási feladatokban
5.56. Változó hibaértékek, karral, ill. lábbal történő erőreprodukálási feladatokban