Ugrás a tartalomhoz

A sportmozgások biológiai alapjai I.

Csoknya Mária, Wilhelm Márta (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

3. fejezet - Alapszövetek

3. fejezet - Alapszövetek

A magasabbrendű szervezetben az egyedfejlődés során a sejtek egy-egy feladat elvégzésére differenciálódnak. Az így elkülönült alaktani és élettani szempontból azonos sejtek összessége a szövet. A szövetet a sejten kívűl változó mennyiségben sejtközötti állomány (inter- vagy extracelluláris állomány) is alkotja.

Az emberi szervezetben négy alapszövetet különböztetünk meg:

  • hámszövet,

  • kötő- és támasztószövetek,

  • izomszövet,

  • idegszövet.

Hámszövet (tela epithelialis)

Feladata többrétű, így részt vesz a külső hatások elleni védelemben, a felszínek hézagmentes borításában és a tápanyagok felszívásában, létfontosságú anyagok elválasztásában és kiválasztásában, valamint külső ingerek érzékelésében.

A hámszövetre jellemző, hogy:

  1. Sejtjei szorosan kapcsolódnak, az extracellularis tér szűk, csak rés formájában figyelhető meg.

  2. Mindhárom csíralevélből fejlődhet. Ennek megfelelően beszélünk ectodermából fejlődő hámokról, pl. bőrünk felhámja. Entodermális eredetű hám, pl. a bél felszívóhámja, és mesodermális eredetű hám: pl. a mesothel.

  3. Lapos, köbös és hengeres formájú sejtjei egy, vagy több rétegben helyezkedhetnek el.

  4. A hámszövetben csak ritkán található véredény. A hámsejtek táplálása az alatta levő kötőszövetből történik.

  5. A hámsejtek alatt egy alaphártya, a bazális lamina (membrana basalis) található, ami a hámot a kötőszövettől választja el.

  6. Idegrostok és idegvégződések jelentős mennyiségben találhatók benne, ezek az intraepitheliális szabad idegrostok ill. intraepitheliális idegvégtestek.

A hámszövetek felosztása:

Működés szerint lehetnek fedő-, mirigy-, pigment- és érzékhámok.

Fedőhámok

A fedőhámok elsődleges feladata a felszín alatti mélyebben fekvő szövetek védelme. Egy és többrétegű hámok lehetnek, bár a fejlődés kezdetén a többrétegű hámok is egyrétegű lapos sejtekből állnak, csak később alakulnak át többrétegűvé.

A fedőhámok tovább osztályozhatók a felépítésükben résztvevő sejtek alakja (lap, köb és hengeres) és a rétegek száma (egy és többrétegű) szerint. Ha ezt a két alaki szempontot egyesítjük, akkor a következő fedőhám típusokat kapjuk.

Egyrétegű laphám: az alaphártyán szorosan záródó lapos sejtek egy rétegben helyezkednek el (3.1. ábra, A. kép). Ilyen hám alkotja pl. a vese Bowmann tokjának külső lemezét.

3.1. ábra - A fedőhámok típusai

A fedőhámok típusai

A: egyrétegű laphám, B: egyrétegű köbhám, C: egyrétegű hengerhám, D: egyrétegű többmagsoros csillós hám, E: többrétegű el nem szarusodó laphám, F: urothelium, G: többrétegű hengerhám. A nyilak a bazális laminára mutatnak

Egyrétegű köbhám (3.1. ábra, B. kép): A kockához hasonló hámsejtek szorosan egymás mellé rendeződnek. Pl. a vese kanyarulatos csatornáinak falát alkotó hám.

Egyrétegű hengerhám: Hasáb alakú sejtek találhatók az alaphártyán (3.1. ábra, C. kép). Az emésztőrendszerben a felszívóhám egyrétegű hengerhám.

Egyrétegű többmagsoros hám: A hasáb formájú hengeres sejtek alapi részénél beékelődő bazális sejtek is megfigyelhetők, melyek eltérő magasságúak lehetnek. Így az egyrétegű hengerhám sejtek magjain kívűl a bazális sejtek magjai is jól megfigyelhetők. A sejtek nem, de a sejtmagok több rétegben láthatók. Innen a hám neve: többmagsoros hám. A sejtek csúcsi felszínén gyakran csillók találhatók (3.1. ábra, D. kép). Ilyen pl. a légcső hámja.

A többrétegű laphámoknál a sejtek egymás fölött több sorba rendeződnek. Elnevezésük mindig a legfelső sejt formája szerint történik.

Többrétegű laphám: Az alaphártyán egy sorban hengeres, majd felettük néhány sorban köbös, legfelül lapos sejtek láthatók (3.1. ábra, E. kép). Működés szerint két formáját nevezetesen az elszarusodó és el nem szarusodó többrétegű laphámot ismerjük.

Elszarusodó többrétegű laphám bőrünk felhámja, míg el nem szarusodó többrétegű laphám pl. a szájüreg hámja.

Urothelium: Átmeneti hámnak is nevezik (3.1. ábra, F. kép), mivel felső rétegében sajátos alakú sejtek az ún. „esernyősejtek” foglalnak helyet. Ezek olyan sejtek, melyek csúcsi része mint a kalap vagy az esernyő, több sejtet is beborít. Az ernyő alakú sejtek poligonálisak, nagyfokú mozgékonysággal és alakváltoztató képességgel bírnak. Húgy- és ivarszervek hámja, így a húgyhólyag hámja is urothelium.

Többrétegű hengerhám: A legalsó és a legfelső sejtsor hengeres, közben változó számú köbös sejtréteg található (3.1. ábra, G. kép). Előfordulása: pl. a férfi húgycső nagy részében.

Mirigyhám

A mirigyek jellegzetes szövete, ami váladék termelésére képes. A váladék lehet a szervezetre nézve hasznos, felhasználható ( secretum), vagy káros (excretum), végtermék, ami kiürül.

A mirigyváladék termeléshez szükséges anyagokat a vérerek szállítják. Így a mirigyhám sejtjei és a vérerek között szoros kapcsolat van. A mirigyek lehetnek különálló szervek (pl. máj), de lehetnek más szervekbe beépítettek is (pl. a bélbolyhok közötti Lieberkühn-féle mirigyek).

Felosztásuk több szempont szerint történhet. Annak alapján, hogy:

  1. Hány sejt építi fel a mirigyhámot, beszélhetünk egy- és soksejtű mirigyekről.

    • Egysejtű mirigyek pl. a kehelysejtek, amelyek a gyomor és a béltraktus, valamint a légzőkészülék fedőhámsejtjei között helyezkednek el. Mivel a hámsejtek között vannak exoepitheliális mirigynek is nevezik.

    • Soksejtű (többsejtű) mirigyek, pl. a máj, pajzsmirigy. Általában a fedőhámsejtek alatt találhatók.

  2. Hogyan jut el a váladék a mirigysejtektől a célsejthez. Ennek figyelembevételével két fő típusukat ismerjük, nevezetesen

    • Ha a mirigysejttől a váladék csőrendszeren keresztül jut a felhasználás helyére, akkor külső elválasztású (exocrin) mirigyekről beszélünk (pl. fültőmirigy).

      A legtöbb külső elválasztású mirigy a hám alatti kötőszövetben helyezkedik el, ezért exoepitheliális helyzetű. Osztályozásuk részben morphológiai sajátosságuk, részben a termelt váladék kémiai természete alapján lehet, de csoportosíthatjuk őket a secretios folyamat celluláris sajátosságai alapján is.

      A morphológiai felosztás alapja az, hogy a váladéktermelő secretiosejtek cső vagy bogyó alakban rendeződnek, ennek megfelelően csöves, bogyós és csöves-bogyós mirigyekről beszélünk. Ezek még tovább tagolhatók a kivezetőcsöveik elágazódási formája alapján.

      A mirigyek által termelt váladék kémiai természete szerint ismerünk fehérjéket, összetett szénhidrátokat, lipid természetű váladékot termelő mirigyet.

    • Ha a mirigy kivezetőcsővel nem rendelkezik, akkor a termelt váladék (hormon) a keringési rendszerbe jut, és a vérrel szállítódik. Az ilyen mirigyeket belső elválasztású ( endocrin) mirigyeknek nevezzük (pl. a pajzsmirigy; Részletesebb leírást ld. a „Hormonrendszer” című fejezetben.).

    • Ismerünk ún. kettős elválasztású mirigyeket is. Ilyen pl. a hasnyálmirigy ( pancreas). Itt az egyes mirigysejtek által termelt váladék csőrendszeren keresztrül hagyja el a mirigyet. Ez a váladék a hasnyál. A mirigy más sejtjei, melyek kis csoportokba rendeződnek (Langerhans szigetsejtek), s váladékuk (hormon/) a vérrel kerül ki a mirigyből.

Pigmenthám

A pigmenthám sejtjeiben pigment (festék) szemcsék (granulumok) vannak. Típikus előfordulása a szem ideghártyájában a stratum pigmentosum retinae. Itt a köbös formájú sejtekben, a pigmentszemcsék melanin tartalmúak.

Érzékhám

A külvilág ingereinek felfogására szolgál. Érzékszervekben található. Az érzékhámsejtek felszínén sajátos képződmények, mikrobolyhok, stereociliumok vannak.

Az idegrendszerrel való kapcsolat alapján kétféle érzékhámsejtet különíthetünk el. Így az elsődleges vagy primér érzékhámsejteket, melyek bipoláris sejtek (3.2. ábra, A. kép). A sejteknek egy perifériás és a sejt alapjából induló centrális nyúlványa van. Ez utóbbi az ingerületet a központi idegrendszerbe vezeti, perifériás nyúlványa az inger felvételére szolgál. Ilyen érzékhámsejt található pl. a szaglóhámban.

Másodlagos vagy szekundér érzékhámsejteknek nincs centrális nyúlványa (3.2. ábra, B. kép). A sejttesttől az ingerület synapsis útján továbbítódik egy olyan idegroston, ami a központi idegrendszerből érkezik. Ilyen érzékhám van a halló- és egyensúlyozó-, valamint az ízlelőszervekben.

3.2. ábra - Érzékhámok

Érzékhámok

A: primér érzékhám, B: szekundér érzékhám