Ugrás a tartalomhoz

Talaj- és talajvízvédelem

Dr. Horváth Erzsébet (2011)

4. fejezet - Néhány tesztelt technológia a kárelhárítási gyakorlatból

4. fejezet - Néhány tesztelt technológia a kárelhárítási gyakorlatból

A 4.1 táblázat alapján az egyes technológiák költség fajlagosai között tetemes különbségek lehetnek. Ezért a legolcsóbb és a leghatásosabb technológia megválasztására kell törekedni. A következőkben néhány, a kárelhárítási gyakorlatban jól bevált technológiát ismertetünk.

4.1. táblázat - A különféle kárelhárítási technológiák egymáshoz viszonyított költség fajlagosai, egységként tekintve a fitoremediációt.

Kezelési típus Költségek egymáshoz viszonyított nagyságrendje költség egység/t
Fitoremediáció 1,0-3,5
In situ bioremediáció 5,0-15,0
Talajlevegőztetés 2,0-22,0
Indirekt termikus 12,0-30,0
Talajmosás 8,0-20,0
Stabilizáció 24,0-34,0
Oldószeres extrakció 36,0-44,0
Égetés 20,0-150,0


Ex situ biológiai dekontaminálási eljárás

Az eljárás aromás és alifás, szénhidrogének biológiai lebontására alkalmas, amelynek során kizárólag a természetben előforduló mikroorganizmusokat használnak. Ha policiklusos és klórozott szénhidrogén vegyületek is jelen vannak, akkor célspecifikus kultúrákat adnak a talajhoz. A célspecifikus, természetben nem előforduló mikroorganizmus kultúrák hazsnálatát a hatóságokkal előzetesen egyeztetni kell.

UMWELTSCHUTZ–NORD eljárás (talajtisztítás ex situ módszerrel)

Az UMWELTSCHUTZ–NORD eljárás technológiai protokollja mintavétellel kezdődik. A tisztítandó talaj a 4.1. ábrán feltüntetett bioteszt-és optimalizációs rendszer szerint kerül bevizsgálásra, illetve kezelésre. A laboratóriumban a talaj fizikai, kémiai vizsgálata mellett elvégzik a szennyezők minőségi és mennyiségi analízisét, valamint a talajban lévő mikroorganizmusok fajtáit és aktivitásukat is bevizsgálják. Ez a vizsgálat a segéd- és tápanyag minőségének/mennyiségének beállításához szükséges. A laboratóriumi eredmények ismeretében kerül sor a technológiai paraméterek meghatározására, a szerves adalékok, tápanyagok, nyomelemek mennyiségének, illetve a nedvességtartalomnak és a kezelés időtartamának kiszámítására.

4.1. ábra - Az UMWELTSCHUTZ-NORD eljárás elve. Bioteszt és eljárás-optimalizációs rendszer

Az UMWELTSCHUTZ-NORD eljárás elve. Bioteszt és eljárás-optimalizációs rendszer


A talajkezelés protokollját a (4.2. ábra) mutatja be. A kiemelt talajt osztályozzák, szétválogatják, majd a kezelendő fázist célgéppel homogenizálják.

4.2. ábra - Az UMWELTSCHUTZ–NORD eljárás folyamatábrája.

Az UMWELTSCHUTZ–NORD eljárás folyamatábrája.


A laboratóriumi eredmények ismeretében szerves anyagokat (szalma, fűrészpor, faforgács stb.), szubsztrátot, a tápanyagokat, a nyomelemeket, a mikroorganizmusokat és az esetleges oxidálószereket adagolnak a homogenizálóba. Az így képzett homogenizált földkeveréket célgépek segítségével a helyszínen felállított 40×20 m-es könnyűszerkezetes sátorban terítik el. A sátrak mérete tetszés szerint növelhető.

Az optimalizációs rendszer szabja meg a bioágyak magasságát, a szükséges nedvességtartalmat és az átforgatás6levegőztetés gyakoriságát. A megismételt, újabb laboratóriumi kontroll eredményei újabb tápanyag, mikroorganizmus és oxidálószer hozzáadását tehetik szükségessé. A fermentáció ideje 3–5 hónapot is igénybe vehet. Ezt követően a kezelt talajt visszatermelik a kívánt területre, majd laboratóriumi vizsgálatokat követően döntenek a talaj újrahasználatáról. Biológiai vizsgálatok alapján kerülnek meghatározásra azok a növényféleségek, amelyek már az első évben is termeszthetők a regenerált talajon.

Szénhidrogénnel szennyezett talajok ex-situ kezelése a BIOKÖR módszerével

Az olajbontást végző baktérium kultúra szaporítását a helyszínen 1 m3-es tartályban végezik el. A tartályok levegőztetése porlasztott levegővel történik. Az Országos Közegészségügyi Intézet által jóváhagyott vegyes BIOMIX OIL baktériumkultúrát szervetlen makrotápanyagokat és nyomelemeket tartalmazó tápoldatban 1 l/m3/nap mennyiségben adagolt szubsztráton szaporítják. Kb. 10 napi folyamatos fermentációt követően a baktérium csíraszám a talaj inokulálására alkalmas koncentráció értéket éri el.

A kezelendő talajt homogenizálják, az optimális C, N, P arány biztosítására a talajhoz 33%-os NH4NO3, N, P, K és nyomelem tartalmú műtrágyát kevernek. Az első keverés során a kezelendő talajba a műtrágya mellett, 10% fakéreg egyenletes bejuttatására is sor kerül.

A kezelendő talaj kötöttségétől ill. a szennyező komponensek minőségétől és koncentrációjától függően eltérő prizmaépítési technológiát alkalmaznak. A talajkezelő rendszer szerkezeti felépítését a 4.3. ábra mutatja.

4.3. ábra - Ex situ talajkezelés a BIOKÖR módszerével.

Ex situ talajkezelés a BIOKÖR módszerével.