Ugrás a tartalomhoz

A nukleáris ipar hulladékkezelési kihívásai

Dr. Szűcs István (2013)

1.3. A radioaktív hulladékok hazai kategorizálása

1.3. A radioaktív hulladékok hazai kategorizálása

Magyarországon az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (továbbiakban: Atomtörvény) 2. §-ának m) pontja szerint a további felhasználásra már nem kerülő olyan radioaktív anyagot, amely sugárvédelmi jellemzői alapján nem kezelhető közönséges hulladékként, radioaktív hulladéknak tekintjük. A hazai szabályozás alapja az 1989-ban megjelent, majd 2004-ben módosított szabvány, valamint az Atomtörvény végrehajtási utasításai között kiadott 23/1997. számú népjóléti miniszteri rendelet, amit az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 2003-ban megjelent rendelete módosított. A szabvány, illetve a miniszteri rendelet az osztályozás alábbi szempontjait említi meg:

  1. a hulladékban jelenlévő radionuklidok felezési ideje szerint: rövid, közepes és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok;

  2. aktivitáskoncentráció szerint: kis-, közepes- és nagy aktivitású radioaktív hulladékok;

  3. hőfejlődés szerint: kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéknak minősül az a hulladék, amelyben a hőfejlődés az elhelyezés (és tárolás) során elhanyagolható, míg nagy aktivitású az a hulladék, melynek hőtermelését figyelembe kell venni;

  4. halmazállapot szerint: szilárd, biológiai eredetű, folyékony és nem tűzveszélyes, folyékony és tűzveszélyes, valamint légnemű radioaktív hulladékok;

Az a) szempont szerint a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék lehet:

  • Rövid élettartamú az a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék, amelyben a radionuklidok felezési ideje 30 év, vagy annál rövidebb, és csak korlátozott koncentrációban tartalmaz hosszú élettartamú alfa-sugárzó radionuklidokat (ez a koncentráció 4000 Bq/g egy gyűjtőcsomagolás esetében, és 400 Bq/g a teljes hulladék mennyiségre átlagolva).

  • Hosszú élettartamú az a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék, amelyben a radionuklidok felezési ideje és/vagy az alfa-sugárzó radionuklidok koncentrációja meghaladja a rövid élettartamú radioaktív hulladékokra vonatkozó határértékeket.

A b) szempont szerint a fentieken kívül a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok definiálásánál és osztályozásánál az alábbi további szempontok érvényesülnek:

  • A radioaktív hulladék kis és közepes aktivitású osztályba sorolását a benne lévő radioizotóp aktivitás-koncentrációja (AK) és mentességi aktivitás-koncentrációja (MEAK) alapján kell elvégezni az 1.1 táblázat szerint:

    1.1. táblázat - A radioaktív hulladékok aktivitás koncentráció intervallumai


  • Az egyes izotópokra vonatkozó mentességi aktivitás koncentráció (MEAK) értékeket a 23/1997. (VII. 18.) NM rendelet tartalmazza. Néhány radionuklidra az 1.2. táblázat mutat példát:

    1.2. táblázat - Egyes radioaktív izotópok mentességi aktivitás koncentráció (MEAK) értékei


  • Ha a radioaktív hulladék többfajta radioizotópot is tartalmaz, akkor az osztályozást az 1.3. táblázat szerint kell elvégezni:

    1.3. táblázat - Több izotópot tartalmazó radioaktív hulladék aktivitás koncentráció intervallumai


A c) szempont szerinti hazai besorolást, ― amelynek a 47/2003. (VIII. 8.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban ESzCsM rendelet) 2. sz. mellékletének 2. pontja az alapja ― az MSZ 14344-1:2004 szabvány annyiban pontosítja, hogy meghatározza azt a hőfejlődési értéket, amely az átmeneti tárolás és/vagy a végleges elhelyezés szempontjából jelentősnek minősül, így azt figyelembe kell venni. Ez az a hőfejlődési határ (2 kW/m3), amely alatt a radioaktív hulladék kis és közepes aktivitású-, felette nagy aktivitású kategóriába tartozik. (Megjegyzendő, hogy a szintén használatos MSZ 14344/1-1989 jelzetű, a radioaktív hulladékok osztályozásának és minősítésének módjáról rendelkező szabvány szerint nagy aktivitású radioaktív hulladéknak minősíthetők azok az anyagok, amelyek aktivitás koncentrációja meghaladja az 5·108 kBq/kg értéket, illetve levegőben elnyelt dózisteljesítménye nagyobb, mint 104 µGy/h. A transzurán elemeket is tartalmazó hulladékokra pedig külön osztályozást kell alkalmazni.)

Az 1.8. ábrán feltüntetett hazai nukleáris iparhoz kapcsolódó főbb létesítmények (fenti kategorizálásnak megfelelő radioaktív hulladékokra és kiégett fűtőelemekre vonatkozó tárolási kapacitásait és mennyiségeit feltüntető) 2010. évi leltár adatait az 1.4. táblázat foglalja össze a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK Kft.) 10. közép- és hosszútávú terve (2010) alapján. (Az ábrán és a táblázatban a korábbi ábrákon és táblázatokban használt, a radioaktív hulladékok kategóriáihoz kapcsolt színkódokat használtuk.)

1.8. ábra - A Paksi Atomerőmű és a meglévő/tervezett hazai radioaktív hulladék lerakók elhelyezkedése

1.8 ábra A Paksi Atomerőmű és a meglévő/tervezett hazai radioaktív hulladék lerakók elhelyezkedése

1.4. táblázat - Hazai radioaktív hulladék és kiégett üzemanyag tárolási kapacitások és mennyiségek (2010)


A d) szempont szerinti csoportosításban a hazai atomerőmű üzemeltetéssel és leszereléssel kapcsolatban keletkező kis és közepes aktivitású hulladékok halmazállapot szerint (szilárd — szürke, folyékony — kék) kategorizált mennyiségeiről valamint ezek végleges elhelyezéséhez szükséges hulladéktároló térfogat becsléséről ad áttekintést az 1.5. táblázat (az RHK Kft. 10. közép- és hosszútávú terve (2010) alapján).

1.5. táblázat - A kialakítandó végleges, kis és közepes aktivitású hulladéktároló szükséges térfogatának becslése


(1) A leszerelés során keletkező folyékony hulladékok szilárdított állapotban együtt vannak feltüntetve ebben a sorbanaz egyéb szilárd leszerelési hulladékokkal. (2) Tartalmazza az atomerőmű leállítása során kirakásra kerülő gyanták mennyiségét is.