Ugrás a tartalomhoz

Környezetstratégia

Dr. Fekete Jenő György (2011)

1

1

15.1. táblázat -

Befogadóképesség, terület (ha) Lerakók száma
1 ha alatt 1
1-2 ha 23
2-5 ha 25
5-10 ha 15
10-20 ha6
20 ha fölött 4


Az adatokat grafikusan is ábrázolva:

A diagram jellemző pontjait összekötve egy görbét képezünk, melyet gyakorisági görbének nevezünk. (15.1. ábra).

15.1. ábra. A gyakorisági görbe

15.1. ábra. A gyakorisági görbe

A gyakorisági görbe jellemző pontjait mutatja a 15.2. ábra.

15.2. ábra. A gyakorisági görbe jellemző pontjai

15.2. ábra. A gyakorisági görbe jellemző pontjai

A statisztikai sokaság leggyakrabban előforduló értéke a módusz. A módusz a legáltalánosabb, a legjellemzőbb, a tipikus érték. Úgy is mondhatjuk, hogy a módusz értéke a gyakorisági görbe maximumához tartozó „x” érték. Jele: M0 .

A gyakorisági görbe másik jellemző pontja a medián. A medián az, az érték, amely felezi a gyakorisági görbe alatti területet, azaz az ennél kisebb és nagyobb értékű tagjai a statisztikai sornak azonos számúak. Jelölése: ME.

Harmadik jellemző pont: , mely felezi a görbe kezdőpontjához és végpontjához tartozó x1 és xn értékeket. Azaz számtani középértéket képez a statisztikai sor elemeinek adatainál.

Ha az 50. ábra adatait veszem, akkor példaként: a módusz értéke valahol 3,3 ha-nál van, a medián értéke 5,5 ha-nál, az értéke pedig 10 ha-nál található.

A módusz szempontjából több eset fordulhat elő:

  1. Nincs módusz abban az esetben, ha a statisztikai sor tagjának előfordulási gyakorisága közel azonos. Pl. egy szűrőcsalád minden méretében ugyanannyi darabra van szükség.

  2. Több módusza van a sornak. Ez, pl. a szezonális eladásokból következik, vagy pl. a városi közlekedésből eredő ózonterhelés a nyári meleg napszakra koncentrálódik, ezért évenként ismétlődik a módusz. Két módusz esetén bimodálisnak, több módusz esetén polimodálisnak nevezzük. Ha ezek közül a móduszok közül van egy kiemelkedő, a többi nagyjából alárendelt, akkor főmóduszról és almóduszokról beszélünk.

  3. Az egy móduszú eloszlási görbének egy csúcsa van, unimodális gyakorisági görbének nevezzük. A stratégiában alkalmazott statisztikai adatok többsége ebbe a kategóriába tartozik.

  4. Előfordul a statisztikai adatsorban, hogy található valamilyen szélső érték, amelynek nagysága a módusz értékét nem befolyásolja. Ilyen érték lehet, ha egy kampány idején a szemétgyűjtési akció keretében a begyűjtött papírhulladék mennyisége egy rövid időszakban akár a tízszeresére is megnőhet. Nyilvánvaló, hogy a statisztika szempontjából ez nem jellemző érték.

Az egy móduszú gyakorisági sorok lehetnek:

            - szimmetrikus és
            - aszimmetrikus sorok.

A környezetvédelemben leginkább az aszimmetrikus sorok fordulnak elő. Stratégiáról lévén szó, a társadalmi és gazdasági jelenségek között is az aszimmetrikus sorok a jellemzők.

1. A szimmetrikus gyakoriságú görbék (Gauss eloszlás) esetén Mo = ME =, a görbe a móduszra szimmetrikus (15.3. ábra).

15.3. ábra. Gauss eloszlás

15.3. ábra. Gauss eloszlás

2. Bal oldali aszimmetria esetén , a görbe legnagyobb értéke bal felé eltolódik. Bal oldali aszimmetria várható minden olyan esetben, amikor a mennyiségi ismérv alsó határát szigorúbb törvények határozzák meg, mint a felsőt. Bal oldali aszimmetria található, pl. a finanszírozási előirányzatoknál, mert itt szigorúbb előírások rögzítik a minimumot, mint az esetleges „túltámogatást” (15.4. ábra).

15.4. ábra. Baloldali aszimmetria

15.4. ábra. Baloldali aszimmetria

3. Jobboldali aszimmetria esetén . A legnagyobb érték jobbra tolódik. Jobb oldali aszimmetria várható minden olyan esetben, amikor a felső határértéket szigorúbb törvények határozzák meg (pl. a szennyezőanyag-kibocsátás határértéke). A jobboldali aszimmetriát a 15.5. ábra mutatja be:

15.5. ábra. Jobboldali aszimmetria

15.5. ábra. Jobboldali aszimmetria

Nézzük meg a gyakorisági görbék felhasználásával egy konkrét környezetvédelmi fejlesztés megvalósításában a stratégiai tervezés jelentőségét.

Egy településen az idő függvényében fokozatosan emelkedik a lakosság érdekeltsége és érdeklődése a levegőtisztaság-védelem iránt. Az érdeklődés növekedése egy lineáris függvénnyel (egyenessel) jellemezhető. Az adatok eloszlása pedig jobboldali aszimmetriát mutat.

A rendelkezésre álló K+F eszközök trendje a fejlesztés megvalósítása során logisztikai görbével jellemezhető, az értékek eloszlása pedig baloldali aszimmetriát mutat.

Kicsit torzítva a példát a 15.6. ábrán bemutatott helyzetek alakulhatnak ki:

15.6. ábra. Példa a környezetvédelmi fejlesztés stratégiai megalapozására

15.6. ábra. Példa a környezetvédelmi fejlesztés stratégiai megalapozására

A 15.6. ábra alapján négy eset lehetséges.

  1. Ha késik a K+F támogatás, és kisebb a lakossági érzékenység. Stratégiailag nem jelent nehéz feladatot, de számolni kell azzal, hogy a késedelmes támogatás a politikailag „felcukkolt” emberekben hirtelen kampányszerűen növelni fogja a társadalmi érzékenységet (b, b’).

  2. Ha késik a K+F támogatás, de nagyobb a lakossági érzékenység. Ebben az esetben fontos stratégiailag a társadalom visszafogása, és a saját ráfordítás növelésével kell számolnia (a, b’).

  3. A K+F eszközök időben hamarabb állnak rendelkezésre, de kisebb a lakosság érzékenysége, ill. lassúbb a társadalom reakciója. Egy jó stratégiai terv ilyenkor gondoskodik a fölös források jó hasznosításáról (b, a’,).

  4. A K+F eszközök időben hamarabb állnak rendelkezésre és a társadalmi érzékenység is nagyobb. Ez esetben a fejlesztésre hamarabb és többet kell áldozni, a stratégia nagymértékben segítheti a fejlesztést végrehajtó presztizsét (a, a’).