Ugrás a tartalomhoz

Környezetstratégia

Dr. Fekete Jenő György (2011)

14.2. Költségminimalizálás

14.2. Költségminimalizálás

A költség-haszon elemzés fontos eleme a költségalakulás, eszköze a költségminimalizálás. A Rajna-Westfáliai Műszaki Egyetem (Aachen) által 1996-ban átdolgozott tervezési segédlet mutat be erre egy egyszerű költség-analízist a szennyvíztisztítás és csatornázás témaköréből.

A példát a 14.1. és a 14.2. ábra szemlélteti.

Példa: Két település: 1 és 2 elhatározza, hogy megoldja a két település csatornázását és szennyvíztisztítását. Az 1 településen keletkező szennyvíz 25 l/sec, a 2 településen 50 l/sec. Több változatot is kidolgoznak egy 3 és 4 jelű szennyvíztisztító-telep megépítésével. A tisztított szennyvizet egy kis folyóba vezetik. Feladat annak a változatnak a kijelölése, melynél a beruházási költségek a legalacsonyabbak.

14.1. ábra. Általános kapcsolati kép

14.1. ábra. Általános kapcsolati kép

Nézzünk meg négy változatot!

14.2. ábra Összekapcsolási változatok

14.2. ábra Összekapcsolási változatok

A 14.2. ábrán látható módon:

A-változat: mindkét település szennyvíztisztítását külön-külön oldják meg, és vezetik be a befogadóba.

B-változat: a 3. jelű tisztítót építik meg, és mindkét település szennyvizét külön-külön oda vezetik.

C-változat: a 4. jelű tisztítót építik meg, és az 1. település szennyvizét előbb a 2. településre vezetik, majd együtt kezelik.

D-változat: a 3. jelű tisztítót építik meg, de az 1. település szennyvizét itt is előbb a 2. településre vezetik.

Példánkban 4 csomópontot képeztünk, írjuk fel erre a csomóponti egyenleteket

1 csomópontra: Q1 + Q2 = 25

2 csomópontra: – Q2 + Q3 + Q4 = 50

3 csomópontra: Q1 + Q3 - Q5 = 0

4 csomópontra: - Q4 + Q6 = 0

Q értékei a négy változatnál a 14.1. táblázat szerint a következőképpen alakulnak:

14.1. táblázat -

VáltozatQ1 l/secQ2 l/secQ3 l/secQ4 l/secQ5 l/secQ6 l/sec
A2500502550
B250500750
C025075075
D025750750

Cél a költségek minimalizálása, azaz

ΣK = K1(Q1) + K2(Q2) + …….. + K6(Q6) → min

ahol

Ki = Q függvényében kialakuló költségek (általában fajlagos költségeket állapítok meg, és Q, valamint a csatorna hossz ismeretében szorzatként képezem. A tisztítótelepek költségeit Q függvényében ugyancsak fajlagos értékként kezelem).

Amelyik változatnál képződik a legkisebb beruházási költség, az lehet az optimális megoldás költség szempontjából.

A környezetvédők véleménye erősen megoszlik a költség-haszon elemzés elfogadhatóságáról. Tény, hogy különösen a nem mérhető, vagy elmaradt hasznok értékelése ebben a rendszerben elég nehézkes. Kicsit technokrata megközelítésnek tűnik. Ugyanakkor egy stratégának nagyon sok segítséget adhat:

            - a költségmegosztások számításához és indoklásához,
            - a kompenzációk számításához és ütemezéséhez,
            - üzemeltetési költségek számításához,
            - a környezetvédelmi beruházás hatósugarának optimalizálásához, valamint
            - a technológiai hatáselemzés beindításához.