Ugrás a tartalomhoz

Környezetstratégia

Dr. Fekete Jenő György (2011)

14. fejezet - Stratégia és gazdaságosság

14. fejezet - Stratégia és gazdaságosság

A stratégiai tervezés elképzelhetetlen gazdasági elemzések nélkül. A következőkben néhány olyan módszert szeretnék bemutatni, melyek segítségével a stratéga a környezetvédelmi célú stratégiai tervezés során a gazdasági kérdések megoldásához kap szempontokat.

14.1. Költség-haszon elemzés

Általában véve a környezetvédelmi szakemberek nem szívesen foglalkoznak gazdasági elemzésekkel. Ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy bizonyos gazdasági meggondolások ne legyenek stratégiai tényezők egy beruházás megvalósításában.

Legegyszerűbb módon a költség-haszon elemzést úgy értelmezzük, hogy a ráfordításokat összehasonlítjuk az eredménnyel. A kérdés, hogy van-e olyan eredmény, amely a beruházás megvalósítását szükségessé teszi. Igen könnyű lenne a helyzet akkor, ha ez a várható eredmény egy környezetkárosodás megszűnése, a környezet szennyezésének elmaradása, vagy lényeges csökkenése, hiszen ekkor még a környezetvédelmi eredmény is könnyebben számszerűsíthető az elmaradt kár összegében.

Az esetek többségében azonban pontosan a beruházás megvalósítása vet fel környezeti problémákat, s ennek megoldása már szélesebb körű vizsgálatot igényel. Ez vázlatosan a következőképpen zajlik (Szlávik J. 1996)

  1. Feltételezzük, hogy van egy „i”-edik személy, aki számára egy külső hatás, pl. egy beruházás kedvező, és erre hajlandó is áldozni egy „Vi” összeget. Ez egy pozitív hatás (+).

  2. Van egy másik „i”-edik személy, akinek ebből kára származik, és ezért követel egy „Vi” összeget, amiért hajlandó ezt a hatást elviselni. Ezt hívjuk kompenzációs összegnek. Ez a gazdasági folyamatban negatív előjellel szerepel (-).

Ha a gazdasági folyamat „n” személyt érint, akkor a „Vi” összegeket összegezve három eset jöhet számításba:

Ha

akkor a beruházás többek számára pozitív, több nyertes van, mint vesztes.

Ha

akkor a nyertesek és vesztesek egyensúlyban vannak.

Ha

akkor a veszteségek meghaladják a nyereséget.

Általában minden olyan esetben, amikor

külső gazdasági hatással kell számolni (extern hatások), és mindig vizsgálni kell, hogy egy adott külső hatás milyen mértékben befolyásol. Ezen belül a környezeti hatásokat úgy kell tekinteni, hogy a társadalom jólétét befolyásolják pozitív, vagy negatív értelemben.

A költség-haszon elemzésnek a környezetvédelemben így kettős szerepe lehet. Az egyik, hogy

  • az elemzés során a gazdaság egésze, a társadalom jóléte érdekel, és nem a mikrokörnyezet gazdasági alakulása, a másik, hogy

  • a regionális környezetvédelmi beruházások esetében a költségeket a beruházás által nyert hasznok arányában lehet megosztani.

A stratégának számításba kell vennie, hogy a társadalmi hasznon és költség általában eltér az egyéni haszontól és költségtől, mert

  • vannak olyan inputok és outputok, mely közösségi érdekeltségek, hasznos javak, és nem értékelhetők egyéni szempontból, továbbá

  • az adott projektben lehetnek olyan externális hatások, melyeket a gazdasági feltételek között nem lehet érzékelni.

Ilyenek például egy környezetvédelmi ipar telepítésének munkahelyteremtő hatásai, vagy az árrendszer által nem érzékelhető munkahelyi komfortérzés javulása.

Stratégiai kérdés lehet egy-egy beruházás hatáskörzetének vizsgálata. A Kiskörei vízlépcső beruházásával kapcsolatban a Tisza-tó rekreációs célú hasznosításának vizsgálatát leegyszerűsítve a következőképpen végezték el:

  1. A tó vonzáskörzetének kizárólag a tó közvetlen körzetében (partján) lévő településeket tekintették. Ehhez állapították meg az infrastrukturális beruházásokat, a szükséges környezetvédelmi beavatkozásokat, és hasonlították azokat össze a lakosság életérzésének, rekreációs tevékenységének hatásával. „Mindenki a maga gazdája” effektus.

  2. A hatáskörzetet 50 km-es sugarú körre számítva tervezték meg a szükséges infrastruktúrát, számították az idegenforgalomból eredő károkat, hatásokat, a szükséges környezetvédelmi beruházásokat, az infrastrukturális beruházásokat. Ez ugyanakkor növeli a helyi lakosság munkaellátottságát, jövedelmét, mely egy magasabb szintű életvitel kialakulását is eredményezi, kialakult a falusi turizmus tipikus formája.

  3. A hatáskörzet 100 km-es sugarú körre való bővítése feltételezi, hogy a cél a Balaton tehermentesítése is, és a hazai üdülő-turizmus átcsábítása a Tiszára. Ezeknek a feltételeknek megfelelni csak akkor lehet, ha mind az infrastruktúra, mind a környezet-természetvédelem magasabb szinten funkcionál. A megteremtett szolgáltatások újabb és újabb fejlesztéseket igényelnek, melyek hatása viszont a környezet-károsításban is jelentkezik. Az ilyen szintű idegenforgalomhoz, már nem elegendő a kizárólagos falusi túrizmus jelleg, hiszen a Balatonról átcsábított budapestiek, illetve külföldiek többsége ezzel nem elégedett.

A három változatra elkészített költség-haszon elemzés azt mutatta, hogy optimális megoldást a kb. 70-75 km-es vonzáskörzet feltételezése ad. A Balatonról való átcsábítás pedig csak egy teljesítetlen idea maradt.

A költség-haszon elemzés két célja:

  • a költségek minimalizálása, és

  • a hasznok minél magasabb szinten való kiaknázása.

Nézzük meg egy kicsit konkrétabban, hogy a hasznok értékelésénél milyen tényezőket célszerű figyelembe venni:

  1. A haszon mérése:

    • van pénzben, vagy más naturáliákban kifejezhető haszon (pl. egy energetikai hasznosítás értéke),

    • van használati értékben kifejezhető haszon (pl. egy folyóparti sétány életminőség javító haszna) és

    • van eszmei értékben kifejezhető haszon (pl. egy folyókanyar tájképi rekreációs értéke).

  2. A hasznok hatásrendszere: az elemzésnél elsődleges, másodlagos, sőt „n”-ed rendű hasznokat és hatásokat is figyelembe vehetünk (pl. a Tatai Öreg-tó vízminőségének javításánál, a tó vizének megtisztításával):

    • elsődleges hatás; a rekreációs célra való hasznosítás,

    • másodlagos hatás; több látogató jön, több infrastruktúra kell,

    • harmadlagos hatás; nő a szolgáltatások száma, nagyobb lesz a terhelés,

    • negyedleges hatás; új munkahelyeket kell teremteni.

  3. A hasznok gazdasági érzékelése:

    • gazdaságilag érzékelhető hasznok, melyekhez monetáris értéket lehet hozzárendelni,

    • gazdaságilag nem érzékelhető hasznok, melyeknél nincs mód monetáris értékelésre.

  4. Ilyenek pl. a természetvédelmi, vagy a rekreációs eredmények.

  5. Környezetvédelmi szempontból különleges hasznok:

    • elmaradt haszon (pl. ha nem tisztítom meg egy tó vizét, akkor nem következik be a terület fejlődése, vagy, ha nem oldom meg a csatornázást, elmarad az idegenforgalom stb.),

    • megelőlegezett haszon (pl. ha megoldom a levegőszennyezési problémát (pl. egy szűrővel, akkor néhány év múlva már nem jelentkeznek korábban észlelhető betegségek. Új munkaerő jelentkezik, elmarad az elvándorlás, és ez által figyelembe vehetők a később jelentkező hasznok).

Például egy közberuházás nettó fogyasztói eredménye (H):

B1 = direkt fogyasztói folyamat jelenlegi ellenértéke (direkt hatás)

B2 = indirekt fogyasztói folyamat jelenlegi ellenértéke (indirekt hatás)

B3 = a feladásra kerülő fogyasztási folyamat ellenértéke (pl. az elöntött területek mezőgazdasági hasznosítása elmarad, és ez veszteség)

A költségek és hasznok osztályozása:

Direkt költségek (Kd): tervezési, fejlesztési, építési, propaganda, adminisztráció, fenntartás, felújítás stb.

Direkt hasznok (Hd): időmegtakarítás, üzemköltség megtakarítás, veszélyességi költségmegtakarítás.

Indirekt költségek (Kid): energiavesztés, infrastruktúra, használat, idegenforgalom.

Indirekt hasznok (Hid): melyek haszon következmények az idegenforgalom többletbevétele stb.

Általában az indirekt költségeket nem veszik be a döntési kritériumba.

vagy