Ugrás a tartalomhoz

Környezetstratégia

Dr. Fekete Jenő György (2011)

13.2. Kreativitás a vállalatok környezetpolitikájában– környezetorientált vállalati gyakorlat

13.2. Kreativitás a vállalatok környezetpolitikájában– környezetorientált vállalati gyakorlat

Még szakemberekkel is gyakran előfordul, hogy a környezettudatos vállalatirányítást azonosítják a környezetközpontú irányítási rendszerekkel, népszerű megnevezéssel a KIR-rel.

„A környezettudatos irányítás egy olyan alapkoncepció, megközelítés, meggyőződés vagy magatartási forma, melyek alapján a vezetés a vállalatok, a szervezetet működteti” (Winter G. 1997)

A környezetközpontú irányítási rendszer (továbbiakban KIR) alapvetően egy szervezési eszköz, amely más eszközökkel, intézkedésekkel együtt a tisztább technológiák alkalmazására törekszik, és az általános vállalatirányítási rendszer részeként szolgálja a szervezet, a vállalat környezeti teljesítményeinek figyelmét és javítását.

A KIR tehát egy tágabb eszmeiség szolgálatában része a környezettudatos irányításnak, de nem szinonimája.

A környezettudatos vállalatirányítás fő eszközei:

  • külső fél által tanúsítható KIR alkalmazása,

  • ökokontrolling és ökológiai könyvvitel,

  • hulladékminimalizálás, energiaracionalizálás, szennyezés megelőzés, tisztább technológiák,

  • életciklus elemzés,

  • környezeti auditálás (felülvizsgálat, átvizsgálás, átvilágítás) és tanúsítás,

  • környezeti jelentések,

  • a környezettudatosság vállalati szintű megvalósítása.

A KIR bevezetése és alkalmazása lehetővé teszi a környezetvédelmi teljesítés rendszerszemléletű irányítását és szabályozását. Fő eszközei:

  • a vállalkozói felelősség érvényesítése a környezetvédelem területén,

  • a környezeti kockázat behatárolása,

  • meghatározott szintű környezetvédelmi teljesítési szint elérése és folyamatos javítása,

  • a környezetvédelemre vonatkozó törvényi, rendeleti előírásainak kielégítése.

Környezettudatos vállalatirányításról csak akkor beszélhetünk, ha a fent ismertetett eszközöket a vállalat működésének valamennyi területén értelemszerűen alkalmazzák.

Ezek az áttekintendő területek a következők:

  1. Politikai és stratégiai kérdések

  2. Termeléshez kapcsolódó kérdések:

  3. Marketing és külső kapcsolatok:

  4. Létesítmények és berendezések:

  5. Személyzeti kérdések

  6. Pénzügyi és jogi kérdések:

Az ökokontrolling információt biztosít a környezeti kérdések folyamatos tervezéséhez. Folyamata:

  • tervezés és koordináció (információs rendszerek létrehozása, gyakorlati intézkedések ajánlása, döntéshozatal, képzés, továbbképzés stb.),

  • elemzés (a környezeti szempontból erős és gyenge pontok elemzése (kiemelten a gyenge pontok értékelése, környezeti vizsgálatok),

  • folyamatos figyelés és beavatkozás (a cég termékeinek figyelése és értékelése, a kitűzött célok állandó összehasonlítása, hibák és problémák megkeresése, az adatbázis naprakész tartása stb.)

A ökológiai könyvvitel az ökokontrolling fejlett változata, mely

  • feltárja a termékek, folyamatok környezeti hatásait,

  • megmutatja a vállalat ökológiai gyenge pontjait,

  • segíti a termelés növelését a környezetszennyezés fokozása nélkül,

  • lehetővé teszi a pénzegységben nem kifejezhető mérleg készítését,

  • segíti a hatóságokkal való együttműködést,

  • segíti a külső kapcsolatok hitelességét.

Az ökomérleg a következő kimutatások segítségével vizsgálja a szervezet környezeti hatásait, és alapozza meg beszámolóit:

  • működési kimutatás (nyersanyag, segédanyag, feldolgozott termék, szennyezőanyag kibocsátás, energiaveszteség stb.),

  • termékvonal kimutatás (az adott termékek környezeti hatásairól ad számot az életciklus egyes szakaszaiban),

  • eljárási kimutatás (az anyagok és az energia beviteleit ill. kibocsátását elemzi a termelési folyamatban),

  • telephely kimutatás (az itt végzett tevékenységeket vizsgálja a környezeti hatások szempontjából).

Az EU kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy az ipari termelés a környezetvédelmi szempontoknak megfelelően történjék, s e tekintetben a termelővállalatokat, ezen belül az egyes telephelyeket terheli a felelősség. Ezért fontos, hogy a stratégiai elemzéseknél a KIR, ill. a környezettudatos vállalatirányítás szempontjait is figyelembe vegyük.