Ugrás a tartalomhoz

Környezetstratégia

Dr. Fekete Jenő György (2011)

12.3. A környezetvédelem szerepe a piaci stratégiákban

12.3. A környezetvédelem szerepe a piaci stratégiákban

A fejlett piacoknak, így az Európai Unió közös belső piacának is három ismérvét célszerű számításba venni a környezetvédelmi K+F szempontjából. Ezek:

  • a technikai fejlődés a gazdasági növekedés legfontosabb tényezőjévé vált, és ez kihatással van a környezetvédelem innovációs tevékenységének fokozására is. Az egyes országok innovációs és gazdasági teljesítménye szoros kölcsönhatásban vannak egymással,

  • az új technológiák, műszaki fejlesztések eredményeinek társadalmi haszna nagyobb, mint a fejlesztést végző vállalkozások közvetlen nyeresége. Különösen vonatkozik ez a környezetvédelmi K+F feladatokra, és azok eredményeinek hasznosítására,

  • a világgazdaság leggyorsabban fejlődő ágazatai és a világkereskedelemben részarányukat leginkább növelő termékek tudás- és technológia intenzívek. A környezetvédelmi ipar is ebben az irányban kell, hogy fejlődjék.

Magyarország elismerésre méltó helyet foglal el a tudásalapú társadalmak rangsorában, de azt, hogy ezen helyzetünkkel hogyan tudunk élni, hogy hogyan tudjuk kihasználni tudományos ismereteinket, ezen belül a környezettudományos ismereteinket, és a magyar kutatás-műszaki fejlesztés eredményeit, ez kizárólag a magyar politika, a társadalom és a gazdaság függvénye. Ha nem teszünk meg mindent a magyar szürkeállomány nemzetközi elismertségének további biztosítására, akkor a magyar tudomány, a magyar Nobel díjasok a XXI. század Európai Uniójában csak a nemzetközi tudomány „begyűrűzésének következményei” lesznek.

Az 1997-óta többször átdolgozott Nemzeti Környezetvédelmi Program stratégiai jelentőséget ad a K+F-nek, ugyanis rámutat

  • csak K+F segítségével valósíthatók meg a Nemzeti Környezetvédelmi Program feladatai, biztosíthatók a szükséges, tudományosan megalapozott ismeretek, eljárások, módszerek,

  • a stratégia a megelőzésre teszi a hangsúlyt, mely elképzelhetetlen hazai K+F nélkül, végezetül

  • a jogharmonizációt nem elég végrehajtani, hanem annak összefüggéseit kezelni is kell. Ez kizárólag tudományos módszerekkel biztosítható, különösen akkor, ha a direktívák hazai bevezetése – a szükséges eszközök átmeneti hiánya miatt – akár a környezetbiztonság romlásához is vezethet.

Az Európai Unió közös belső piacán az alábbi tendenciák érvényesülnek:

  • a piacon túlsúlyba kerülnek a tudás- és technológia intenzív termékek és szolgáltatások,

  • nő az innováció, ezen belül a környezetvédelmi innováció súlya,

  • a szakembergárda képzésére és továbbképzésére nagyobb súlyt helyeznek, az innovatív tudás felértékelődik,

  • nő a nemzetközi K+F munkamegoszlás, de a nemzeti innovációs tevékenység súlya kikényszeríti a tudomány diffúzió orientáltságát,

  • nő a környezetvédelmi ipar súlya, előtérbe kerülnek a „tiszta” technológiák és környezetbarát termékek.

Magyarország környezetstratégiáját a kutatás, műszaki fejlesztés szempontjából az elmúlt évek elhibázott innovációs politikája után három fő irány kell, hogy jellemezze:

  • fel kell gyorsítani a K+F területen az aktív követést, és a jellemzően magyar tudományos területeken fel kell vállalni a teljes innovációs folyamatot. Pungor E. akadémikus szavaival: „Az az ország, amely lemond saját K+F tevékenységéről, fel kell hogy vállalja a technológiai rabszolgaságot”,

  • a tudásbázis diffúzióorientáltságával biztosítani kell a magyar szakembergárda nemzetközi elismertségét, mert az erről való lemondás eredményeként vita tárgyává válik a tudás és technológia intenzív fejlesztés prioritása, fokozatosan beindul a szakemberek félreállítása, és környezetvédelmi területen a szerencselovagok fognak a zavarosban halászni.

  • az oktatásban erősíteni kell a természettudományi tantárgyak oktatását, már a középiskolákban is súlyt kell helyezni a műszaki tehetség-gondozásra, az alkotó mérnöki tevékenységben való részvételre.

A környezetvédelmi innováció tehát az Európai Unió egyik fontos stratégiai kérdése, mely természetesen EU tagként hazánkat is közvetlenül és érzékenyen érinti.

A gazdasági fejlődés a környezetvédelmi K+F szempontjából egy olyan emberi léptékű Európát feltételez, melyben Magyarország a gazdasági fejlődés jelenlegi ütemét és lendületét felhasználva tud saját nemzeti értékeivel kapcsolódni a többi ország nemzeti értékeihez a környezet- és természetvédelemben is.

Nagy a veszélye annak a megítélésnek, ha hazánkat a gazdasági helyzete alapján ítélik meg más területeken is. Ha Magyarország gazdasági helyzetétől eredően a „sokadik”. helyet foglalja el, akkor tudományos és K+F tevékenységének helyezése is erre a szintre esik vissza, így a kultúra, a tudomány az innováció nemzetközi mutatói is a gazdasági mutatóknak megfelelően alakulnak. Ezt a pesszimista gondolatmenetet nem szabad követnünk.

Ahhoz, hogy egy ország a kutatás, a tudomány, a műszaki fejlesztés eredményeit egyaránt magáénak érezhesse, a kultúra értékeihez hasonlóan az „anyanyelv” játszik meghatározó szerepet.

A hazai kultúra, hazai tudomány sajátos értékeinek megőrzése csak a magyar nyelv segítségével lehetséges. Az innováció eredményeinek széleskörű használata csak akkor válik közkinccsé, ha a gazdaság, a társadalom széles körben magáénak érzi és érti is a tudomány eredményeit. Ha a magyar társadalom nem gazdája a K+F tevékenységnek, akkor nem lesz gazdája az eredményeknek sem. Ha a magyar tudomány képviselői nem tudják az egész társadalom számára közkinccsé tenni a környezetvédelmi kutatás, fejlesztés eredményeit, akkor azok az érdektelenség falába fognak ütközni.

Ha a társadalom nem érti, közvetlenül nem is lehet érdekelt az eredmények hasznosításában. Fontos az idegen nyelv tudása, de semmi nem pótolhatja a magyar műszaki szabályozást, a magyar nyelvű szakkönyveket, és egy magyar nyelvű környezetvédelmi tudományos folyóiratot.

A stratégiában fontos környezeti jövőképek kialakításai feltételezik, hogy

  • a környezetvédelem technikai fejlődését a várható gazdasági fejlődés determinálja,

  • a környezetvédelem fejlődési tendenciái követik az innováció alakulását, és

  • a jövőkép alakulásában a társadalmi konfliktusokon alapuló kényszerek befolyásolják a környezetvédelmi fejlesztések irányát.

A környezetvédelmi kultúra jövőjét is alapvetően a környezetvédelmi innováció érvényesülése fogja meghatározni. Ahhoz, hogy a környezetvédelem innovációs eredményei betölthessék modernizációs funkcióikat, be kell épülniük a társadalom életfolyamatába. Csak az az innováció számíthat tartós sikerre, mely a társadalom széles köreiben talál felhasználóra, hasznosítóra vagy alkalmazóra.

A környezetvédelmi K+F akkor épül be az innováció teljes folyamatába, ha

  • biztosítható, hogy a kutatás, fejlesztés eredménye gyakorlatilag megvalósuljon, tárgyiasuljon,

  • a tömeges hozzáférhetőséget a „megsokszorozódás” biztosítja, azaz tömeges gyártásra, terjesztésre legyen alkalmas,

  • meg kell teremteni annak feltételeit, hogy az adott termék, technológia vagy szolgáltatás, képes legyen felhasználói kör birtokába jutni,

  • a széleskörű használatba vétel az alapja a tömeges elsajátításnak, azaz a működési elvek, eljárások, alkalmazási lehetőségek széleskörű megismerésének,

  • innováció feltétele annak, hogy az adott terméket, technológiát vagy szolgáltatást mélyebb értelemben is megértsék, és felismerjék a továbbfejlesztési lehetőségeket is,

  • a folyamat velejárója kell, hogy legyen a folyamatos csiszolás, tökéletesítés, melynek során új felismeréssel és új elgondolások is születnek, végezetül

  • e folyamat eredményeként új korszakos találmányok is születnek.

Mindezek alapján egyértelmű, hogy a környezetvédelmi innováció fejlesztése a fenntartható fejlődés stratégiájának egyik alappillére.