Ugrás a tartalomhoz

Agro-ökológia

Dr. Godó Zoltán (2011)

13.5 Talajjavítás

13.5 Talajjavítás

Talajjavításkor a talaj fizikai-, kémiai- és biológiai tulajdonságainak kedvezo irányú befolyására törekszenek. Cél a víz és levego megfelelo arányának megteremtése, a megfelelo kémhatás biztosítása, mindez annak érdekében, hogy a termékenység növekedjen, csökkenjen a talaj degradáció, növekedjen az erózióval, deflációval szembeni ellenállás.

Fizikai talajjavításra elsosorban azért van szükség, hogy helyreállítsák a talaj vízgazdálkodását, a levego- és ho forgalmát, illetve megfelelo legyen a tápanyagfelvétel.

Javítandó tulajdonságok:

- a magas homoktartalom,
- az agyagos talaj, tömött talajszerkezet,
- a rossz vízgazdálkodás.

Mindez javítható:

- talajlazítással, mélyforgatással,
- felesleges víz elvezetésével,
- csatornarendszer kiépítésével,
- a homokterületek kiegyengetésével,
- a homokterületek altalaj-trágyázással történo javításával.

A talaj kémhatása erosen befolyásolja a tápanyagfelvételt, a mikroorganizmusok tevékenységét. A talaj élovilágának legkedvezobb a semleges körüli kémhatás.

Kémiailag javítandó tulajdonságok:

- talaj savanyodása,
- szikesség.

A talaj savanyodása esetén csökken az élovilág számára felveheto tápanyagok mennyisége, de felvehetové válnak a korábban oldhatatlan nehézfémek, például no az alumínium oldhatósága, ami mérgezi a talaj élolényeit és növényeit. A savanyodás fokozza az agyagosodást, ami ismét csak szerkezetromláshoz vezet. A talaj savanyúságát a penészgombák jól viselik, de a baktériumok fejlodése megáll, illetve rájuk károsan hat. Lassul és csökken a szervesanyag-mineralizáció és a nitrifikáció, a nitrogén megkötése, ami a növények fejlodését kedvezotlenül befolyásolja.

A savanyodás meszezéssel, gipszezéssel és komplex eljárásokkal javítható.

Meszezés során kalcium tartalmú ásványokat juttatnak a földbe. Mindez kedvezoen hat a fizikai-, kémiai-, biológiai tulajdonságokra is. Javul a talajszerkezet, kevésbé lesz tömörödött, emelkedik a pH, lecsökken vagy megszunik a toxikus hatású fémionok jelenléte, javul a szerves anyagok minosége. Mindezek hatására megindul a baktériumok tevékenysége, no a nitrogénfelvétel, a cellulózbontás megélénkül, az élo szervezetek tápanyag és mutrágya hasznosítása javul.

Természetesen ezzel is vigyázni kell, mert könnyen mikroelem-hiány léphet fel. A meszezéssel ugyanis a mikroelemek felvehetosége is csökken.

Szikesedés esetén, megno a talaj nátrium-ion koncentrációja. A talaj keményebbé, agyagosabbá válik. Ekkor kombináltabb talajjavításra van szükség. Ahhoz, hogy a kalcium- (gipsz, lignitpor) és mésztartalmú anyagok alkalmazása hatásos legyen, elobb rendezni kell a talaj fizikai állapotát is, pl. mélylazítással és a kiváltó tényezoket is meg kell keresni és megállítani. Ez többnyire a vízrendezéssel kezdodik. Szikes talajok javításának következményeképp jobb lesz a levego és ho forgalom, gyorsabban távoznak a káros sók, a tápanyag- és a vízgazdálkodás javul. A talajlakó élolények életfeltételei jobbak lesznek. A biológiai aktivitás és az anyagforgalom is fokozódik. A termesztheto növények száma is megno.

Biológia talajjavítást két esetben alkalmazunk. Egyik, ha valamilyen növény termesztése már önmagában javítja a talaj minoségét. Pl. eros gyökérzet, ami lazítja a talajt vagy ilyen a zöldtrágyázás. Másik eset, amikor valamilyen szennyezodés kerül a talajba, pl. olaj. Ilyenkor olyan mikroorganizmusokat, olyan baktériumokat, szervezeteket juttatnak a talajba, melyek képesek megtisztítani a földet. Természetesen, mint minden talajjavítás, céljából kifolyólag is javítja a talaj élovilága számára a feltételeket, fokozza a biológiai aktivitást.