Ugrás a tartalomhoz

Agro-ökológia

Dr. Godó Zoltán (2011)

13.3 Trágyázás

13.3 Trágyázás

A növények tápanyagellátását a magasabb termékenység elérésének érdekében a mezogazdaság trágyázással pótolja, illetve a bejuttatott tápanyagokkal igyekszik befolyással lenni az egészséges talajélet fenntartására. Így a trágyák, mutrágyák a talaj életére, az abban lévo tevékenységekre, folyamatokra, a termésmennyiségre, a termésminoségre is egyaránt hatnak. A mezogazdasági növénytermesztés elvesz a talajból – a trágyázás pedig visszajuttat. Ha a két folyamat aránya kiegyenlített, nem borul fel az egyensúly a kizsákmányolás irányába. Fontos a trágyák megfelelo bedolgozása a talajba, mindez fizikai, biológiai, kémiai módszerekkel. Természetesen a megfelelo összetétel és mennyiség is dönto szerepet játszik a legjobb terméshozam elérésében, hogy még ne károsítsuk, hanem elonyösen befolyásoljuk a termények számára a talaj tápanyagtartalmát úgy, hogy a természetet közben ne sérüljön. Emellett más talajero-gazdálkodási módszerek alkalmazása is szükséges.

A tápanyag utánpótlás miatt nagyobb számban növekedhetnek olyan fajok is, melyek az eroteljes növekedés miatt más növényfajokat kiszorítanak élohelyükrol. Ez persze minden élolényre, a talajlakó növényekre és állatokra is igaz. Hazánkban az egyik legnagyobb nitrát szennyezést a mutrágyák és a szerves trágyák okozzák. A foszformutrágyák eutrofizációt okoznak a vizekben, szennyvizekben, talajvizekben. A megnövekedett tápanyagkészlet miatt az elsodleges termelo szervezetek száma megno. A baktériumok bekebelezik az elpusztult fitoplanktonokat, csökken az oxigéntartalom a vizekben, átalakul az élovilág. Vannak olyan fitoplanktonok, melyek méreganyagot termelnek, mely innen bekerül a táplálékláncba, s a talajlakó élolények pusztulásához is vezet. A trágyázás megfelelo mennyiségben tápanyagfeltöltést, a túlzott használat viszont a talaj elsavanyodását, szerkezetromlását okozza. A rosszul alkalmazott hígtrágya hatására elszaporodnak a rovarok és rágcsálók, megnonek az aerob és anaerob trágyaerjedési folyamatok, ennek következménye a szaghatás, valamint elszaporodnak a fertozo mikroorganizmusok.

A különbözo mikroelemek és tápanyagok folyamatos kontroll melletti talajba juttatása elengedhetetlen a mezogazdasági növénytermesztés számára. Az agrotechnika a trágyázással könnyen emésztheto szénforrást és körülményeket biztosít a hasznos talajlakó baktériumoknak, melyek szaporodásukkal gyorsítják a tarlómaradványok lebomlását, könnyen felveheto tápanyagokat biztosítva a növényeknek. A növények gyökérzete erosebbé válik, a gyökér szorözöttsége növekszik, a környezeti hatásokkal, az úgynevezett stresszhelyzetekkel szemben sokkal ellenállóbbá válnak, egyenletesebb lesz a fejlodésük, jobb lesz a termésátlaguk.

Minden kultúrnövény, takarmánynövény más- más tápanyagokat kíván.

A legalapvetobb a nitrogén, foszfor és kálium tartalmú mutrágyák használata, amik a termesztett növények tápanyagforrásaként szolgálnak. Meg kell találni az optimális NPK arányt. Mindezek mellé szükségesek kiegészíto összetevok, mint pl. olyan anyag, amely megköti az ammóniát, hogy a NH4+ párologtatás minimális legyen, mert az leperzseli a hajszálgyökereket. A foszfor serkenti a gyökérfejlodést, a nitrogén a vegetatív növekedést biztosítja. Az elemi kénszükségletet is biztosítani kell, illetve a kén jelenléte enyhén savas pH-t alakít ki, mely hozzájárul egyéb tápelemek feltáródásához, felvehetoségéhez is.

Magyarországon a szántóföldek nagy része elég cinkhiányos, mely a kukoricának szükséges egyik legfontosabb mikroelem. A megnövekedett foszfor-ellátottsággal azonban cinkhiány lép fel, ezért ezt is adagolni kell az ilyen területeken.

A kalászos gabonák számára fontos mikroelem a réz is. A réz fontossága abban rejlik, hogy védi az ido elotti lebomlástól a növényben a klorofillt, így a fotoszintézisben fontos szerepet játszik.

Mikroelemek közül még említésre méltó az egyetlen nem fémes elem, a bór, mely elosegíti a virágzást, termésképzést. Ehhez elsosorban a talajból kellene hozzájutni a növényeknek, mert rájuk permetezve nem tudja felvenni. Így azt trágyázáskor célszeru bejuttatni.

A szerves trágya gazdag mikroelemekben, így nem szükséges azokat egyéb módon pótolni, mint mutrágya esetében. A mutrágya is fokozatosan drágul, ezért meggondoltan kell bánni ezekkel az anyagokkal és ezek felhasználásával, hatékonyságának megválasztásával.

Másik lehetoség és alkalmazott módszer a zöldtrágyázás. Az e képen alkalmazott növények talajba jutásának tápanyag utánpótlásként van szerepük. Ahol zöldtrágyázást alkalmaznak, azokon a területeken jobban fenntartható a humusztartalom és az ásványi anyag tartalom továbbá az erózió ellen is talajvédo hatással bírnak a zöldtrágya növények. Ebben a technológiában elterjedtebb a takarmányrepce, olajretek, fehérmustár és a csillagfürt növények.

Trágyázás esetén fontos az egyenletes szétosztás, azonnali bedolgozás. Megfelelo trágyázás esetén a talajborítottság gyorsabban kialakul, kevesebb élettér jut a gyomnövényeknek, csökken a talaj párologtatása.

Mindezekbol jól látszik, hogy rendkívüli szakértelmet kíván ez a terület is.