Ugrás a tartalomhoz

Agro-ökológia

Dr. Godó Zoltán (2011)

13.2 Talajmuvelés

13.2 Talajmuvelés

A talaj fizikai állapotának mezogazdasági géppel/ technológiával történo kedvezo megváltoztatása.

Célja:

• a talaj védelme,
• a termesztett növények megfelelo életfeltételeinek kialakítása,
• a tarlómaradványok helyes talajba forgatása,
• a biológiai folyamatok befolyásolása,
• a talajlakó élolények tevékenységeinek befolyásolása.

Feladata:

• megfelelo talajszerkezetet kialakítani,
• víz-, levego és ho forgalmon változtatni,
• kémiai és biológiai folyamatokat befolyásolni,
• öntözés hatékonyságát növelni,
• az eróziót és deflációt csökkenteni,
• a talaj degradálódását csökkenteni.

A muvelés lépései:

• forgatás,
• lazítás,
• keverés,
• tömörítés,
• felszínalakítás.

A mezogazdasági gépek már az üzemanyag felhasználásuk révén is káros anyagokat juttatnak a levegobe, olajszennyezodéseket a földekre, amik természetesen méregként hatnak az egészséges talajéletre. Maga a közlekedésük, a talajtaposás is tömöríti a talajt, éppen ezért szakszeru és átgondolt használatra van szükség. Ezeket figyelembe véve minél inkább törekedni kell a kevesebb lépésbol álló, de hatékony talajmuvelésre. Fontos, hogy jól válasszuk meg a muvelés mélységét és módját.

A betakarítás utáni, oszi munkák elso lépése a tárcsázás, ezzel aprítják össze a földeken a növényi maradványokat, a gyomokat, amelyek addig védték a felszínt az aratás után, és természetesen tápanyagként szolgálhatnak a késobb termelt növényeknek vagy a talajlakó élolényeknek, amiket a különbözo mikroorganizmusok alakítanak át felveheto tápanyagforrássá.

A szántással forgatják a talajt. Ennek van több fajtája, a termesztett növényektol függoen. Van, amikor mélyszántást alkalmaznak, mely 28-30 cm- en forgat és van a középszántás, mely kb. fele akkora mélységben dolgozik csak. Ez utóbbit például a búzaföldeken szokták végezni. Ezen folyamatokban kicserélodik az alsó- és felso réteg. Hozzájárul a szerkezetképzodéshez, a kolloidok, tápanyagok a mélyebb rétegekbe is lejutnak. A forgatás a talajjavítás eszköze is lehet. Nagyobb üregek lesznek a mélyebb rétegekben, jobb lesz a talaj vízbefogadása, szellozöttsége. A talaj gyakori forgatása, szelloztetése azonban hozzájárul a szerves anyagok pusztulásához, a talajszerkezet romlásához. Ezen a talajon pedig erózió, defláció jelenik meg.

A tavaszi munkákat boronálással kezdik, mellyel elegyengetik a talajt, porhanyítják és lezárják a felso réteget, ezzel óvják meg a további kiszáradástól. A porhanyítás feladata, hogy aprózza a talaj szerkezetét, összetörje a rögöket, segítse megorizni a természetes aggregátumokat, de mindenképpen fontos, hogy nem porosításról van szó.

A magágy elokészítésnek a folyamata a kombinátorozás, mely már a porhanyítás mellett egyes esetekben tömörít is, közelíti a szerkezeti elemeket, csökkenti a pórustérfogatot, ezzel szabályozva a talaj ho- és vízforgalmát. A muvelési hibák, hiányosságok miatt káros tömörödés, túl sok nedvességvesztés történik.

Ezután már csak a vetés következik és az ido közbeni kultivátorozás, amelynek során a kapagép kivágja a gyomokat a sorok közül és lazítja a talajt.

A talajmuvelés segíti a mutrágyák, herbicidek, peszticidek talajba jutását. Viszont a túlzott talajmuvelés a talaj pusztulását is okozhatja.

A talaj élovilága nagyon gazdag. Algák, gombák, baktériumok, rovarok, giliszták, hematódák, protozoák, illetve ide sorolhatjuk a nemkívánatos gyomok, gombák, rágcsálók és más kártevok csoportjait is. A mikroorganizmusok a talaj egészségének megorzésében van szerepe. Hozzájárulnak a növények által felhasznált tápanyagok és a növényi maradványok lebontásához, a humuszképzodéshez.

A talajmuveléssel a talaj biodiverzitása csökken. A talajlakó élolények elengedhetetlen szerepet játszanak a talaj megorzésében és annak „szolgáltatásainak” fenntartásában. Legtöbbjük már évszázadok, évezredek óta honos, számunkra ingyen munkaero, melyek életben tartása a mezogazdaság érdeke is.

A növényeknek, mikroorganizmusoknak fontos a talajban a levego- víz aránya. A megmuvelt talaj az aerob élolényeknek kedvez, a muvelés hiánya az anaerob folyamatoknak. De az egyensúly megtalálása nehéz feladat.

A talaj szerves anyaga táplálékforrása a talaj állat- és növényvilágának és hozzájárul a biológiai sokféleséghez, a talaj termékenységéhez. A muvelés során több oxigén jut a talajba, megemelkedik annak átlaghomérséklete, ami által gyorsabb lesz a szerves anyagok bomlása és csökken a talaj szervesanyag-tartalma. Ezért kell a tarlómaradványokat is megfeleloen hasznosítani, bedolgozni, hisz nagymértékben növelik a tápanyagtartalmat és jelenlétükkel csökkentik a szükségtelen mutrágyahasználatot.

A földigilisztáknak szerepe van a talaj lazításában, a növényi anyag felaprításában, a talajszerkezet morzsalékossá tételében. Intenzív muvelésu területekhez képest, a kímélo muvelésu területeken szignifikánsan több giliszta fordul elo.