Ugrás a tartalomhoz

Agro-ökológia

Dr. Godó Zoltán (2011)

Chapter 11. Talaj funkciók

Chapter 11. Talaj funkciók

„A termoföld megbecsülése, ésszeru és fenntartható használata, megóvása az életminoség javításának egyik feltétele, ami alapveto társadalmi érdek mind a nemzetgazdaság mind a környezet-védelem szempontjából” (Várallyay, 1997).

A talaj az állandóan ható dinamikus hatások tere, és a Földkérget alkotó legfelso termékeny és laza rétege. A talajt, a talaj funkcióit, és a benne élo élolényeket számos tényezo alakíthatja, melyek lehetnek biotikus, abiotikus és antropogén eredetu hatások.

Biotikus tényezo: élo környezet hatása a talajra. Ezek a tényezok lehetnek nélkülözhetetlenek (pl.: talaj mikrofaunák) és károsak (pl.: kártevok, kórokozók).

Abiotikus tényezo: az élethez szükséges fizikai és kémiai jellegu élettelen tényezok. Pl.: fény, homérséklet, levego.

Antropogén hatás: biotikus tényezokhöz tartozó hatás, az ember természetátalakító tevékenységének a következménye.

Manapság hazánkban és a világon egyaránt a talaj eddigi funkciói az ido múlásával kibovültek, és nem csupán a növények termoközege, biomassza eloállítás bölcsoje hanem a talaj sokoldalú funkcióinak kihasználása, megorzése lett a fo cél.

11.1 A talaj jelentosége

A talaj a legfontosabb megújuló, megújítható energiaforrásunk. Ésszeru használata során, a növényi hozamok eloállítása árán sem kell megsemmisülnie, változása nem csak egyirányú, minosége nem csökken. Ezzel ellentétben a nem megújuló energiaforrások, a szén és koolaj megváltozhatatlanul átalakulnak. Ezen eroforrások megújulása nem megy végbe automatikusan, hanem állandó és aktív tevékenységet követel. A mezogazdasági fejlodésben ennek a megújuló-képességnek a maximális kihasználása, fenntartása és megorzése a cél.

A talaj a földi lét legmeghatározóbb eleme, és biológiai reaktora hiszen több természeti erosforrás együttes hatását ötvözi és közvetíti, ezzel adva életteret a mikroorganizmusoknak, az állatoknak, termohelyet a rajta és benne élo növényeknek és az évszázadok során kialakult mezogazdasági kultúráknak.

A talaj a biomassza-termelés alapveto közege, és a bioszféra legfontosabb tápanyagforrása. A talaj meghatározó és egyedi tulajdonsága, valamint különleges jellemzoje a termékenység. A talaj háromfázisú rendszerében egyidejuleg fordul elo a víz és az oxigén, mely a növényeknek alapveto tápanyagforrás, másrészt ezzel biztosít a talaj a mikroorganizmusoknak feltételt a létezésre.

A talajlakó szervezetek és növények alapveto életfeltétele a levego, valamint felveheto formában lévo víz és tápanyagok egyideju jelenléte a talajban. Ez úgy lehetséges, hogy a talaj egy háromfázisú, polidiszperz rendszer. A talaj szilárd fázisát egyrészt különbözo méretu és alakú térbeni elrendezésu aggregátumok (ásványi részek) és szerves anyagok alkotják. A szilárd fázis elemei között kialakuló pórusok egy része talajlevegobol (gázfázis), más része talajoldatból áll, lehetové téve levego és víz egyideju jelenlétét. Ez nemcsak a légzésben, szervesanyag-lebontásban és vízfelvételben segíti a szervezeteket, hanem lehetové teszi azt is, hogy a talajban lévo vagy oda juttatott növényi tápanyagok oxidált és oldott formában legyenek jelen.

A talaj ho-, víz-, növényi tápanyagok, de káros anyagok raktározója is egyaránt. Képes kiegyenlíteni a földfelszínhez közeli homérsékletváltozásokat, és a növények és mikroorganizmusok kialakulásához és fennmaradásához szükséges víz-, tápanyagokat is képes elraktározni.

Ho raktározás: A talaj képes a nyarak és telek szélsoséges homérsékleti ingadozásának káros ökológiai hatását mérsékelni.

Vízraktározás: a növényeknek biztosítja a vízigényét a hosszabb vagy rövidebb csapadékmentes idoszakokban is. Továbbá a talaj határozza meg és befolyásolja a mesterséges vízpótlást, öntözés hatékonyságát. Ennek a globális klímaváltozás következtében egyre nagyobb a jelentosége. A klímaváltozás másik hozadéka a túlzott csapadékmennyiség az év egyes szakaszaiban, mely a talaj minoségét nagy mértékben rontja.

A növények tápanyagellátását és tápanyagfelvételét egyértelmuen a talaj biztosítja. Az ellátás történhet a talaj természetes tápanyagaiból, ám gyengébb talajokon mesterséges pótlással egészítik ki a tápanyaghiányt.

A talaj a bioszféra génbankja, ami jelentos szerepet játszik a sokféleség fenntartásában, hiszen az élo szervezetek jelentos része él a talajban, vagy szorosan kötodik ahhoz. Az élohelyek kialakulásának, változásának meghatározó feltétele a talaj, így ha abban bármilyen változás bekövetkezik az hatással van a talaj életközösségeire.

A fenti funkciók mindig más és más módon hasznosulnak. Függenek továbbá a politikai döntésektol, és hogy az adott gazdaságban milyen célok elérése a fontos. Napjainkban a területhasználati célok is nagyon sokfélék: biomassza termelése, élelmiszer, takarmány, nyersanyag vagy energia célra; népesség-foglalkoztatás, nyersanyag-kitermelés; építési terület, üdülés, sport, rekreáció; esztétikus táj; biodiverzitás megorzése. Ezek a célok különbözo módon veszik igénybe a talajt, egy részük hasznossá teszi, másik részük globális szempontból rombolja ezt. Viszont ez szükségessé teszi az odafigyelést a talajvédelemre.