Ugrás a tartalomhoz

Agro-ökológia

Dr. Godó Zoltán (2011)

10.3 A kálium körforgása

10.3 A kálium körforgása

A növények számára, fontos a szénhidrát anyagcsere, a keményíto képzés, lebontás, az ozmotikus potenciál, valamint a fotoszintetizációs folyamatok szempontjából. A levél szárazanyagának 1.6 % és 2.5 % közötti részét teszi ki, egészséges levelekben. Az állati szervezetben a káliumnak az idegek ingerületvezetésében van igen fontos szerepe. Nélkülözhetetlen az izommozgások végrehajtásában, de kálium szükséges a vízháztartás, a vércukorszint és az ozmotikus egyensúly szabályozásához is. A kálium felvétele, felhasználása a szervezeten belül, valamint a kiválasztása ionos formában zajlik (K+).

A kálium megtalálható az agyag ásványokban (rácsos K), könnyen megkötodik a talajban, annál jobban, minél nagyobb a talaj agyagtartalma. Felszabadulását a talaj savassága teszi lehetové. A talajból felveheto kálium mennyisége relatív kevés, de közel egyensúlyban van a sokkal nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló kicserélheto káliummal, amibol a hiány pótolható. A talaj is tartalmaz káliumot, sokkal lassabban kicserélheto formában, amelyek a növényeknek szolgálnak forrásul. A talaj K-szolgáltató képessége nem csak a kicserélheto kálium mennyiségétol függ, hanem befolyásolja az is, hogy milyen ütemben tudja pótolni a nem kicserélheto frakcióból a vesztességeket. Kálium-pufferoló képességnek nevezzük, a talajnak azt a tulajdonságát, hogy képes a gyökerek által a talajoldatból felvett káliumot kationcsere folyamatokban pótolni, és az agyagásványok felületérol káliumot a talajoldatba leadni. Így képes a kálium koncentrációját állandó értéken tartani. A talajban eloforduló kálium tartalmú vegyületek rendkívül különbözo formájúak lehetnek. Ezek kálium-szolgáltató képessége különbözo. A növények számára legkönnyebben felveheto a talajoldatban lévo kálium, valamint a talajkolloidok felületén kicserélhetoen megkötött káliumion. Az agyagásványok közé bezárt ionok nehezebben felvehetoek. A kálium lekötodése és felszabadulása között egyensúly áll fenn. Ezen ásványok bomlásával válik elérhetové a K, ez azonban hosszú távú folyamat. Minden évben rendelkezésre áll a kálium, mennyisége attól függ, hogy milyen a talajban levo agyag aránya és típusa.

10.3.1 A kálium fobb útvonalai

A kálium alapveto forrása a trágya vagy a klorid és szulfát sók. Az állati trágyában a kálium biológiailag nem kötött egyéb vegyületekhez, ellentétben a nitrogénnel és a foszforral, amelyek könnyedén a növények rendelkezésére állnak. A mutrágyákban kálium-kloridot és kálium-foszfátot használnak. A trágya és a mutrágya kálium tartalma hozzájárul a talaj kálium tartalmához.

Talajban oldott kálium: a kálium oldott formában közvetlen felhasználható a növények számára. Az oldatban levo kálium mennyisége a felhasznált mutrágya mennyiségével, a mállás mértékével és a megmuvelés minoségével, milyenségével változik. A mennyisége legtöbbször nem elegendo a termény igényeinek kielégítéséhez. A talajban oldott kálium egyszeru mérése nem nyújt megfelelo információt a növények számára felhasználható kálium mennyiségének vagy a talajban más formában rendelkezésre álló káliumból való feltöltodési sebességének.

Kicserélheto kálium: a kálium negatív töltésu cserével való megtartása a szervesanyag tartalmon és a talajban levo agyag ásványokon alapul. A kálium ezen, formája könnyen felhasználható, és a talajban oldott káliummal együtt szokás analitikus laborokban vizsgálni. A kálium oda-vissza áramlik a cserélheto formák és az oldat között.

Lassan kicserélheto K: a kálium beépüléséhez, az adszorpció során szükségesek az agyagásványok. Ez a típusú kálium lassan felhasználható. A sav kivonatok átfogó számítási módot biztosítanak arról, hogy milyen mennyiségu fixált kálium van a talajban.

Rácsos kálium: A kálium a rácsos szerkezetu agyagásványokon belül található. Az agyagásványok bomlásakor lassan szabadul fel.

Kioldódási kálium: Ahol a trágyák és mutrágyák által hozzáadott kálium mennyiség meghaladja a talaj kicserélo képességét, a kálium kimosódhat a talajból. Ez a veszély áll fenn a durva szerkezetu homoktalajok esetében is.