Ugrás a tartalomhoz

Agro-ökológia

Dr. Godó Zoltán (2011)

9.3 Biotrágyák

9.3 Biotrágyák

A biotrágya olyan készítmény, amely olyan mikroorganizmusokat tartalmaz, melyek fontosak a talajéletben és a növények tápanyagellátásában. Alkalmazásukkal, olyan mikroorganizmusokat juttatnak a talajba, amelyek egyébként is ott élnek, csak számuk nagymértékben lecsökkent a mezogazdaság kedvezotlen hatásai miatt. Ezek a baktériumok szerves anyagokat választanak ki, ugyanúgy, mint a talajban élo többi élolény. Aktív talajélet esetén a baktériumok által kiválasztott szerves anyagok oldhatóvá teszik az egyébként oldhatatlan anyagokat, amit a növény is képes felvenni. Így a növényeknek kevesebb szerves anyagot kell kiválasztaniuk, több marad a növényben, ami fokozza a növény növekedését. A biotrágyáknak is szükségük van utánpótlásra, amibol a baktériumok pótolhatják tápanyagforrásukat. A biotrágyák egy kisebb csoportja azzal a tulajdonsággal is bír, hogy hatékonyan bontják a tarlómaradványokat, vagyis a növények számára is felvehetové alakítják az elhalt növényi részekben felgyülemlett tápanyagokat.

A Magyarországon forgalmazott biotrágyák több baktérium törzset tartalmaznak. Valamennyiben megtalálható az Azotobacter faj, amely képes megkötni a levegoben lévo nitrogént, és a baktérium késobbi mineralizálódásával a megkötött nitrogént a növény számára felvehetové tenni. A nitrogén megkötéséhez a baktériumnak oxigénre és energiára van szüksége, azaz elengedhetetlenek a talajviszonyok. A nitrogén-kötoket ebben a folyamatban az élohelyük szerint kategorizálhatjuk, így megkülönböztetünk szabadon-éloket és a szimbiontákat.

„A talajba juttatott baktériumoknak meg kell küzdeniük a talaj természetes (vad), a körülményekhez sokkal jobban alkalmazkodott mikroorganizmusaival. A tápanyagért folytatott versenyben a vasnak van kiemelkedo szerepe. A biotrágyák mikroszervezetei rendszeresen alulmaradnak a vasért vívott versenyben, aminek következményeként a számuk csökken, és készítménytol függoen 3 hónap alatt a töredékére redukálódik. Ez nem baj, hiszen képzelje el a Tisztelt Olvasó, milyen következményekkel járna a nitrogén boség a vegetációs periódus végén pl. a kukoricánál, a napraforgónál, vagy éppen a dohánynál, de a nitrogén boség akár a búzát is betakaríthatatlanná teheti. A fentiekbol az is következik, hogy a biotrágya akkor juttat tápanyagokat a növényeknek, amikor azok leginkább igénylik, az intenzív vegetatív fejlodés szakaszában, és mindezt úgy teszi, hogy nem kell tartani a tápanyagok kimosódásától sem, tehát a tápanyagellátás folyamatossá és harmonikussá teheto” (Lévai, 2010).