Ugrás a tartalomhoz

Agro-ökológia

Dr. Godó Zoltán (2011)

8.2 Antagonizmus, Antibiózis

8.2 Antagonizmus, Antibiózis

Gale 1887-ben leírta, hogy a Micrococcus pyrogenes tenyésztés közben akadályozza a Bakterium putidumot. Pasteur a Bacillus brevisrol állapította meg, hogy akadályozza a lépfene bacilusát. Egyes baktériumok tenyésztésük közben akadályozzák a velük együtt tenyésztett más baktériumok szaporodását. Ezek a megfigyelések arra engednek következtetni, hogy az akadályozási tényezo valamilyen anyag és nem táplálkozási konkurencia eredménye. Az elso ilyen anyagot a Pseudomonas pyocyanea tenyészetébol nyerték és a pyocianáz nevet adták neki. Enzim természetu anyag, tekintve, hogy lizáló tulajdonságát állapították meg.

Felhasználása foként az elso világháborúban bizonyult hasznosnak, a gennyes sebek fertotlenítésére használták. Belsoleg, toxikus tulajdonsága miatt gyakorlatilag nem volt felhasználható, vagy csak igen kis mértékben. A szovjet Nahivovszkaja több Actinomycesnél figyelte meg ugyan ezt a jelenséget. Számos kutató több penészfajnál állapított meg hasonló gátló tulajdonságot. Egy véletlen során új lendületet kapott e terület kutatása. 1929-ben egy angol mikrobiológusnak, Flemingnek véletlenül befertozodött egy szilárd táptalajon tenyésztett Staphilococcus kultúrája Penicillium notatummal. A kifejlodött gombatelepek mellett kipusztultak a Staphilococcus aureus telepek. A Penicillium notatum valamilyen baktériumölo anyagot juttatott a tenyészetbe. Bebizonyosodott, hogy a baktériumölo anyagot a gomba termelte. A gombának a vegyület termeléséhez megfelelo tenyész körülményekre van szüksége. Sajnos az anyag meglehetosen homérsékletfüggonek (termolabilisnak) bizonyult, így több mint 10 évig nem sikerült izolálni. 1940-ben négy oxfordi kutató közös munkájának eredményeként áthidalták a nehézségeket és feltárták a szerkezetét. Fermentlébol szerves oldószerrel extrahálták a hatóanyagot és átvitték vízbe, azután 40 oC homérsékleten bepárolták. A kapott anyag sárga színu volt, mely száraz huvös helyen pár hónapig eltartható volt. Az anyagnak a penicillin nevet adták. Kezdetben foleg csak háborúban sérült katonáknak adták, de olyan kevés állt rendelkezésre belole, hogy a vizeletbol visszafogták új extrakcióra. A penicillin foként Gram-pozitív baktériumok ellen használható, de coccusoknál Gram-negatívok ellen is eredményes. Nagyon érdekes hogy az igazán jól használható antibiotikumok nem a penészgombák közül kerülnek ki, hanem a Streptomycesek közül. A legjobban ismert ezek közül a streptomycin, amit Waksman a híres talajmikrobiológus és társai izoláltak. 1944-ben a Waksman és Henrici által Streptomyces griseus sugárgomba egyik törzsébol. A Streptomyces griseus cukrokat, keményítot bont, a zselatint folyósítja. Oldékony pigmentet képez. Aerob. Streptomycint növényi fehérje, vagy fehérjeszármazék jelenlétében 25-28 oC-nál képez a termelésre alkalmas törzs. Tozegben, talajban, sekély vizek parti részén, valamint porban egyaránt elofordul. Az antibiotikumok felfedezése az orvostudomány egyik hatalmas lépése a mikrobák elleni védekezésben. Azonban figyelembe kell venni, hogy a korábban 7-8 éve bevezetett antibiotikumokkal szemben is veszélyes mértékben kialakult egyes baktériumok rezisztenciája. Meg kell említeni, hogy a rezisztenssé vált baktériumok elleni védekezés az újabb és újabb antibiotikumok felkutatását követeli meg; azonban az is igaz, hogy a rezisztensé vált törzseknek más antibiotikumokkal szemben fokozódik az érzékenységük. Az antibiotikumok több területen is elterjedtek, gondoljunk pl.: a gyógyászatban alkalmazott készítményekre, vagy az állattakarmányozásra, ahol szintén kezd egyre elterjedtebb lenni, vagy akár a legújabb növényi kutatásokra, amelyekkel lehetséges a növényi kórokozók, a növényi kártevok ellen is sikeresen fellépni. Egyes génkutatásokkal akár maguk a növények állíthatják elo maguknak a fertozések és kártevok ellen a védekezéshez szükséges anyagokat, antibiotikumokat. Azonban felmerül néhány igen fontos kérdés: a felhasználható antibiotikumok megfelelo koncentrációban ártalmasak-e a növényre, a másik fontos kérdés az, hogy a növénybe jutott antibiotikumnak milyen következményei vannak, elraktározódik-e, valamint ha elraktározódott, akkor a növény fogyasztásának milyen következményei vannak az élo szervezetekre? Ezek az un. génmódosított fajok (GMO : Genetically Modified Organism) használata számos, indokolt vitát vált ki a szakemberek és laikusok között egyaránt.