Ugrás a tartalomhoz

Agro-ökológia

Dr. Godó Zoltán (2011)

7.3 Talajképzo folyamatok

7.3 Talajképzo folyamatok

A talajt képzo folyamatok közzé tartozik a kilúgozás, ami az egyes anyagok kimosódását, vándorlását jelenti. Kedvezo vízmozgási feltételeknél leggyakrabban az alkáli fémek sói lúgozódhatnak ki és juthatnak a talajba, illetve a talajvízbe. Az alkáli földfémek sóinak az anionoktól függoen van oldhatósága. Egy vegyértéku anionokkal alkotott sóik, jól oldódnak vízben. Lényegesebben lassúbb tempóban mosódnak, ki avagy jutnak alsóbb rétegekbe a karbonátok. Nagyon eros kilúgozáskor az agyagásványok is lemosódnak, szélsoséges esetekkor pedig az agyagfrakció szétesik vas- és alumínium-hidroxiddá, illetve kovasavakra. Az agyagosodás a kilúgozás mellett meghatározó folyamata az erdotalajok képzodésének. Elofeltétele az agyagosodás folyamatának az agyagásványok alapjait tartalmazó ásványi összetétel, és a klimatikus jelleg és biológiai folyamat. Következménye a jobb tápanyagmegkötés és vízgazdálkodás, mert az agyag ezeket az anyagokat jól tudja tárolni. Az ún. agyagvándorlás során az agyagos rész elmozdul, eredi helyérol a mélység felé, anélkül, hogy összetétele gyökeresen megváltozna. Ennek elofeltétele, az elmozdulást eloidézo szerves és szervetlen anyag képzodése, legalább gyengén savanyú kémhatás és kilúgozási szintbol, a felhalmozódási szint felé tartó állandó vízáramlás. Következménye a felso szintek elszegényedése, az alattuk lévo gazdagodása az agyagban, azaz a textúr differenciálódás.

A szélsoségesen savanyú és durva szemcséju vagy köves erdotalajoknál következhet be az ásványi anyagok alkotóelemeikre való felbomlása (kovavasra, alumíniumra, vasra), ez a podzolosodás, avagy az agyagszétesés. A szétesést követoen a vas és az alumínium a helyérol a szerves anyagokkal együtt a mélyebb rétegekbe halmozódik fel. Következménye, hogy a feltalaj tápanyag hiány miatt elkezd kipusztulni és savanyodni.

Homokos talajképzo kozeten, a tagolódás után felhalmozódási szintek jönnek létre, a feltalaj alatt vöröses-barnás csíkok formájában mutatkozik meg. Elofeltétele ennek a jelenségnek a gyengén- vagy közepesen savanyú közegben az agyagelmozdulás, valamint megfelelo oxidációs és diffúziósebesség viszonyok. A glejesedés (redukció) az idoszakos és a helyi redukció oka, a talajréteg vízgazdálkodása közötti különbség hatására kialakuló levegohiányos állapot. Kialakulásának elofeltétele a víztorlódás, amely nagyobb csapadék következménye. E folyamat hatására idoszakos talajvízréteg alakul ki a nedves évszakokban, mely a nyári hónapokban eltunik.

Tozegesedéskor a lápok növényvilágának (láperdok fái, cserjék, sás, nád, moha, fu) pusztulásából humuszvegyületek, humitok, keletkeznek. Kezdetben oxigén jelenlétében, majd a rétegek süllyedése után, teljesen elzártan, gombák, baktériumok biokémiai hatásainak kitéve alakul. A tozegesedés addig tart, amíg lépést tart a növényzet fejlodése a süllyedéssel.