Ugrás a tartalomhoz

Agro-ökológia

Dr. Godó Zoltán (2011)

7.2 A kozet mállása

7.2 A kozet mállása

A talajt képzodése alapján is besorolhatjuk. Elso lépése a fizikai mállás, a nagyobb kozetdarabok felaprózódása különbözo környezetei hatások által. A következo esemény a kémiai mállás, amikor a kozet fontos, kémiai, molekuláris kötésbeli átalakulásokon megy át. Utolsó, harmadik része a talajképzodés folyamatának a biológiai fázis, ahol felhalmozódik a talajra olya jellemzo szerves anyag, a humusz.

7.2.1 Fizikai mállás

Fizikai mállás alatt azt a folyamatot értjük, mely során, a szilárd földkéreg felszínén, illetve a felszín közelében lévo kozetek mechanikai erok hatására, felaprózódási folyamatokon mennek keresztül, úgy, hogy a kozetek, ásványok anyagának kémiai összetétele nem változik. Ezt a jelenséget kozetpusztulásnak nevezzük. A folyamat során mállási maradék keletkezik.

Mállás bekövetkezhet inszoláció által is. Ekkor a nap a besugárzása homérsékletingadozást okoz. Az egyenlíto környékén a nappali és az éjjeli homérsékletkülönbség eléri akár a 80 oC-ot is, de mérsékeltebb éghajlatú övezetben is elofordulhat 30-50 oC ingadozás is. A gyors klímaváltozás nem tesz jót a kozeteknek. A kozetalkotó ásványok ho tágulásának mértéke nem egyenlo, ezért nem egyszerre fognak tágulni, vagy összehúzódni. E miatt a közöttük lévo szilárd összefüggés megbomlik, hajszálrepedések alakulnak ki. Gyakran elofordul, hogy, a kozetfelület felpattogzik, leválások keletkeznek, fokozott hoingadozás hatására törmelék is keletkezhet rajta.

Hasonló események fordulhatnak elo akkor is, ha hírtelen hutohatás ér egy kozetet, pl.: zápor vagy zivatar. Ilyen esetben olyan gyors a lehulés, hogy azt az adott ásványok nem bírják. Ezt a jelenséget a sivatagi zónákban tapasztalhatjuk leggyakrabban.

Az esovíz munkája mellett kell még említeni a folyóvizet is. Mélyíto munkája során V-alakú folyóvölgyeket hoz létre. Ha meredekebb falú szurdokvölgyrol vagy hasadékvölgyrol beszélünk, sok helyen láthatunk olyan folyómedreket melyek már majdnem vagy teljesen kiszáradtak, erre megfelelo példa a Colorado folyó által kivájt, az Arizona államban megtalálható Grand Canyon, mely 6 millió év alatt keletkezett.

Morzsolódás felléphet fagyás következtében, ugyanis a víz tömege fagyáskor 1/9-ed részével növekszik. A hajszálrepedésekbe beszivárgó víz megfagyás után tágítja az anyagot. 0 oC körüli homérséklet ingadozáskor a jég, a feszíto ero olyan nagy hatást gyakorolnak a kozetre hogy, azt még jobban szétrepesztheti, akár szét is törheti darabokra.

Meg kell említenünk a gleccserek folyamatos munkáját is. A gleccser egy hóból kialakult jégtömb, amely saját súlyának nyomása, az alacsony homérséklet és a terepviszonyoknak megfeleloen folyamatos mozgást végez. A gleccsereket a homérsékletük különbözteti meg. Vannak ugyanis hideg, ugyanakkor meleg gleccserek. A különbség az, hogy míg a hideg gleccser évente csak pár méter utat tesz meg, addig egy meleg akár több százat is megtehet. Minél több utat tesznek meg, a jégtömb alatt lévo talajt és kozetréteget annál jobban formálják. Általában medenceformájúvá vagy U-alakúvá alakulnak ki.

A gleccserekhez hasonlóak a jégtakarók munkája is jelentos. Az ilyen jégréteg nagyon lassú mozgást végez, miközben hatalmas súlya és nyomása hatására pusztítja le a felszínt. A jégkorszaki jégtakarók a puhább kozeteket sokkal jobban rombolták, könnyebben kivájták, így sziklamedencéket hoztak létre. Ezekben nagyrészt tavak találhatóak, mint pl.: Finn- tóhátság. A keményebb kozeteket kevésbé roncsolta szét, így vásott sziklák keletkeztek. Ahol nagyon nagy a sziklák közti magasság különbség ott meredek falú lépcsok alakultak ki, más néven glintlépcso.

A beszivárgó víz mindig tartalmaz, sókat, melyek a vízbol kiválnak párolgás után és kristályosodnak. Kristályosodáskor az ásványi anyagok vizet vesznek fel, ami térfogat növekedést okoz, ami hasonlóan a jéghez tágítja a kozetet. A só kiválás a meleg éghajlaton lévo tengerpartokon a legjelentosebb. A sókat a tengerek hullámai juttatják a kozetek repedéseibe, ahol a gyors párolgás és az újabb sós víz bejutása a kozetekbe gyorsabb felaprózódáshoz vezet.

A növények is nagy hatással vannak a kozetekre. A kozetek repedéseibe a szél segítségével oda jutó magvak és spórák kicsírázhatnak, miközben gyökereik folyamatosan megvastagodnak, melyek feszíto erot fejtenek ki, hasonlóan a jéghez.

A szélnek is van talajpusztító munkája. A szél csak kisméretu szemcsék megmozgatására képes, a 3 mm-nél nagyobb szemcsékhez már 20-50 m/s szélsebesség szükséges. A növénytelen területen s szél a felszínen lévo kozetszemcséket, homokot, port az eredeti helyérol kifújja, ahol deflációs medencék, mélységek alakulnak ki, melyek elérhetik a talajvíz szintjét, amibol oázis alakulhat ki. A szél az általa hordozott kozet- illetve homokszemcsékkel, a felszínt koptatja, csiszolja. Ennek eredménye a kogomba. Ilyen található Erdélyben is, Maroshévíztol 10-kmre, melyeket Görgényi kogombáknak hívnak.

Figure 7.1.  Görgényi kogombák - Erdély. (Fotó: trekkingklub – rejtekhely.ro)

7-1. ábra. Görgényi kogombák - Erdély. (Fotó: trekkingklub – rejtekhely.ro)


7.2.2 Kémiai mállás

A talajképzodés folyamatának második része a kémiai mállás. Ilyenkor a felaprózódott kozetanyagok kémiai folyamtokon mennek át, melyben a víz fontos szerepet játszik.

Fontos hatást fejt ki a szén-dioxid (CO2) és az oxigén (O2), mert a csapadékvíz nagy felületen érintkezik a levegovel, oldatot képez ezekkel a vegyületekkel, ami fokozza az esovíz oldóképességét. A termotalajban lévo szén-dioxid és humusz a talajvízbe bemosódva fokozza a csapadékvíz semlegestol eltéro kémhatását. Az egyszeru oldhatóság összetett fizikai és kémiai folyamat. A sókozeteket a csapadékvíz kioldja, anélkül, hogy kémiai tulajdonságaikat megváltoztatná. Az így létrejött sóoldat bepárolással könnyu módon visszaalakítható sóvá. Ezen jelenségen alapul a Parajdon található sósziklák, melynek egyike kb. 2 milliárd tonna sót tartalmaz.

Figure 7.2. Parajdi sószikla - Erdély (Fotó: Kulcsár Zsuzsa)

7-2. ábra. Parajdi sószikla - Erdély (Fotó: Kulcsár Zsuzsa)


A kozetre ható savas oldatok elsavanyodása serkenti a mállás intenzitását, ezáltal gyorsítják a kémiai mállást. A szén-dioxid és a szénsav vízben könnyen oldódik, ezzel a víz oldóképessége növekszik. A szénsavas víz háromszor több mészkövet képes feloldani. A széndioxidot tartalmazó esovíz a dolomit és mészko felületén jellegzetes karsztjelenségeket hagy maga után. A kovasavakat tartalmazó kozetekben is mállást okoz, melynek során nem csupán aprózódás, hanem kémiai átalakulás is bekövetkezik. Az oxidáció-redukció szerepe azoknak az ásványoknak a mállásánál számottevo, melyek vegyértékváltó elemeket tartalmaznak. Ezek közül a vas- és magnézium tartalmú szilikátok a legjelentosebbek. Oxidációs körülmények között a ferro-vas három vegyértékuvé oxidálódik oldhatatlan ferrioxid formájában kicsapódik. Ez a folyamat az ásvány további mállását segíti elo.

Másrészt az oxidációs folyamat által érintett rétegek térfogata tetemesen megno, s így a folyamat egyre jobban felgyorsul a fizikai behatás következtében. A pirit tartalmú kozetekben is végbemehet hasonló kémiai folyamaton alapuló mállás, ugyanis eltéro mállás következtében kénsav keletkezhet, melynek savanyító hatása van és fokozza a folyamatot.

7.2.3 Biológiai mállás

A talajképzodés folyamatának harmadik része a biológiai mállás. A talajon megtelepülo növények és a talajban élo szervetek, legfontosabb szerepe a szerves maradványok lebontása, átalakítása. Ez abban nyilvánul meg, hogy az általuk legfontosabbnak vélt elemeket a mélyebb talajrétegbol felhozzák, és szervezetükbe beépítik. Az organizmusok elhalása, majd bomlása következtében ezek a fontos elemek egy része visszakerül a talaj felsobb rétegeibe, és újra a biológiai körforgásba kerül, illetve helyben maradva, fokozatosan felhalmozódik.

A talajok természetes termékenysége nagymértékben függ a talajképzodéstol. A legtermékenyebb talajok ismérve a kalciummal telített jó minoségu humusz, valamint az ezzel együttható morzsás, porózus szerkezet és a megfelelo tápanyag-ellátottság. A humuszanyagok kis mennyiségu jelenlétükhöz képest nagy szerepet játszanak a talajok szerkezetének kialakulásában, a talaj tápanyag-gazdálkodásában és a víz- és hogazdálkodás irányításában. Igen fontos szerkezetkialakító tényezo a szerves- és ásványi kolloidok összekapcsolódásával keletkezett agyag-humusz komplexum mennyisége és minosége. A humusz a stabil, porózus szerkezet biztosításával, megfelelobbé teszi a talaj vízgazdálkodását, csökkenti a keményedési hajlamát és visszatartja a felület elporosodását.