Ugrás a tartalomhoz

Agro-ökológia

Dr. Godó Zoltán (2011)

Chapter 7. Talajképzodés folyamatai

Chapter 7. Talajképzodés folyamatai

7.1 Talajképzo kozet

Fontos szerepe van a talaj felépítettségében a kozeteknek, ugyanis ezek alkotják a legfelso földkérget. Ez a kéreg kb. 10-40 km vastagságú, aránylag laza kozetek alkotta masszív réteg. Kontinensenként és területenként változik az összetétele. Az ásványok nagyrészt szabályos szerkezetu, kristályos felépítésuek. Megkülönböztetünk szabad szemmel is jól látható, úgynevezett makrokristályokat és csak mikroszkóp alatt látható mikrokristályokat, illetve röntgendiffrakciós vizsgálattal és elektronmikroszkóppal kimutatható szubmikrokristályokat. A legfontosabb talajképzo ásványok, kémiai összetételük alapján hat csoportba sorolhatóak: szilikátok (primer és szekunder szilikátok); oxidok és hidroxidok; karbonátok; kloridok; szulfátok és szulfidok; valamint a foszfátok.

A kozetek jellemzo összetételu ásványtársulások, ezekbol három típust, a mélységi (magmás), az üledékes (szediment) és az átkristályosodott (metamorf) kozeteket különböztetünk meg. A magmás kozeteket, elsodleges, azaz primer, a második és a harmadik kozettípusokat pedig másodlagos, azaz szekunder kozeteknek tekintjük. A magmás és a metamorf kozetek a földkéreg közel 95 tömegszázalékát adják. Ha viszont a földkéreg felületét vesszük figyelembe, azt találjuk, hogy az üledékes kozet a 75 %-ban, míg a magmatikus kozetek csak 25 %-ban borítják a földkérget.

Az izzón folyó magma kihulésével és megszilárdulásával jönnek létre a magmás kozetek. Aszerint, hogy a magma a fölfelszínen vagy a föld mélyén merevedett e meg, megkülönböztetünk vulkanikus (kiömlési) és plutonikus (mélységbeli) eredetu kozeteket. A szilárd kéreg repedéseiben kihult anyagot pedig telérkozetnek hívjuk. A magma lassú kihulése esetén a kozetek kifejezetten kristályos szerkezetuek lesznek. Ilyenek a mélységbeli kozetek. Ha azonban gyorsan hul, akkor üveges állományú, illetve hialin szövetu lesz a megszilárdult magma. Ezen szempontok alapján különbséget teszünk hemikristályos szerkezetu kozetek, melyek a kristályos részeken kívül üveges részeket is tartalmaznak, és profiros kozeteket, melyeknél, kristályok nagyméretuek és emellett a körülmények változása következtében apró kristályok is elofordulnak.

Az üledékes kozeteket két nagy csoportra bonthatjuk, a szervesre, és szervetlen üledékekre. A szervetlen eredetu üledékes kozetek aszerint, hogy felaprózódása során vagy pedig a jelenkori folyamatok hatására jöttek létre kategorizálhatóak. Lehet törmelékes üledékes kozetek továbbá vegyi eredetu vagy oldatból kivált üledékek. A törmelékes üledékeket a víz, és a szél hordja és rakja le új helyeken. Az üledékeket szemcseméretük alapján besorolhatjuk.

Vannak durva üledékek melyeknek szemcseátmérojük nagyobb, mint 2 mm, ilyenek a kavicsok vagy a kotörmelékek; homokos üledékek, melyek 2-0,02 mm átmérojuek; és az agyagos üledékek melyeknek nagysága kisebb 0,02 mm-nél.

Gyakran a törmelék részecskéket valamilyen kötoanyag, mint pl.: kalcium-karbonát, kovasav, vas-oxid és –hidroxid, stb. tapasztja össze, cementálja. Ha a homokos üledék cementálódik, homokko képzodik, ugyanekkor, ha a kavics áll össze, akkor konglomerát vagy ha szögletes – sarkos kodarabból áll, akkor breccsa keletkezik.

Hazánk talajtanilag legkedvezobb és legfontosabb üledékes kozete a lösz. Ezt a meszes, durva kozetlisztbol álló üledéket még a jégkorszak ideje alatt a szél hordta és ülepítette le, melyet cementáló anyagok ragasztottak össze. A vegyi eredetu vagy oldatból kivált üledékek a vízben oldott anyagok kiválásával, valamint kristályosodás útján jöttek létre gipszbol, kalcitból, dolomitból, kosóból illetoleg kálium sóból álló kozetekbol. Talajképzodés szempontjából a kalcit (mészko) és a dolomit a legfontosabb szerepu. A mészko egykor a tengerekben élo mészhéjas és mészvázú élolények elhalása és felhalmozódása révén képzodött. A dolomit azonban kalcium-karbonát és magnézium-karbonát együttes kicsapódásával, vagy a mészko a magnéziumban való feldúsításával jött létre. Ezek a kozetek tehát rokonságban vannak a szerves eredetu üledékekkel.

A szerves eredetu üledékes kozetek közzé tartozik a koszén, a barnaszén, a lignit, a kovaföld, és a tozeg. Ezek közül a tozeg a legjelentosebb. Ezen csoportba sorolhatóak még a felhalmozódott állati üledékekbol keletkezett guanó, és az állati csontok foszfortartalmát magába záró nyersfoszfát.

A metamorf kozetek átkristályosodáson, azaz metamorfózison mennek keresztül, mely a kozetek magas homérsékletu és nagy nyomás alatti szerkezet átalakulását jelenti.

Így képzodik a mészkobol márvány vagy egyes kozetekbol az úgynevezett kristályos pala. Ide sorolhatjuk a gneiszt is, mely ugyanolyan ásványokból áll, mint a gránit, de a palához hasonló réteges szerkezetu, ebbol adódóan könnyebben mállik, mint a gránit. Fontosak emellett még a csillámpalák, az agyagból létrejövo agyagpalák, ás homokkobol keletkezo kvarcitok. Magyarországon foként a kristályos palák lelhetok fel, jellemzoen a nyugati határterületeken.

A talajképzodés során fellépo kémiai, fizikai és biológiai folyamatokat és a folyamatok intenzitását az adott helyre jellemzo természeti tényezok határozzák meg, melyeket talajképzo tényezoknek nevezünk.