Ugrás a tartalomhoz

Agro-ökológia

Dr. Godó Zoltán (2011)

6.4 Pókok

6.4 Pókok

Törzs: Ízeltlábúak/Arthhropoda

Osztály: Pókszabásúak/Arachnoidea

Rend: Pókok/Araneae

A pókok meghódították Földünk csaknem minden élohelyét. Mérsékelt égövi zónákat, trópusokat, a sarkvidéket, az alföldet, a sivatagokat, magashegységeket, szigeteket, oserdoket, a levegot, és a vizet. Egyes pókok selyemszálon emelkednek a levegobe, így vándorolnak, olykor feljebb kerülve a légkörben hibernálódnak, majd lejjebb ismét aktívakká válnak. Napjainkban az ismert hálószövo pókfajok száma 35.000 körül mozog. Európában csaknem 1.300 fajt, Magyarországon 900 ismert fajt írtak le.

Testük a rovarokéval ellentétben nem három, hanem láthatóan két testrészre különül. A fej és a tor rész fejtorként összenott, amely ún. nyelvecskével kapcsolódik a potroh részhez. Négy pár lábuk, ollós csáprágójuk van. Nincsenek csápjaik, és a testrészeknél eltunt a szelvényezettség.

Ragadozó életmódjukat méregmirigyeik, és a szövomirigyek segítik. Az Uloboridae és a Holarchaeidae családba tartozó fajokon kívül (kb. 350 faj) az összes pókfaj önvédelem és vadászat céljából mérget termel. A méregmirigyek a csáprágók tövénél helyezkednek el. Nagyon kevés faj mérge veszélyes az emberre. A pókok pókhálóselyme eros proteinszármazék, olyannyira, hogy a hasonló vastagságú acélszál szakítószilárdságát túlhaladja, rugalmasabb a nejlonnál vagy a guminál.

A pókfonál anyaga a szövomirigyekben termelodik. A különbözo minoségu fonálhoz szükséges anyagot hét különbözo mirigy termeli. Ezek közül azonban fajtól és nemtol függoen egy pók nem feltétlenül rendelkezik mindegyikkel. Más szerkezetu, vastagságú és minoségu például az a pókháló, amelyet a nostény pók termel, mikor párzásnál várja, hogy a hím közeledjen vagy a vadászatnál az áldozatra dobott fonál. Vannak azonban olyan pókok, amelyek háló nélkül vadásznak.

A pókok általában kétféle pókhálót szonek, ragacsos pókhálót vagy sodort fonalat. A sodort fonál lehet színes vagy fehér színu. A szövomirigyek kitüremkedései a potrohon figyelhetoek meg. A közismert ökörnyál olyan pókháló, amit fiatal pókok, vagy párszerzés céljából útnak indult hím pókok szonek és eszközként használnak ahhoz, hogy a légáramlat segítségével eljussanak más helyekre.

Légzésük tracheatüdovel és légcsövekkel történik. Hasdúclánc típusú idegrendszerük van. Általában 4-6 különálló pontszemük van. A foszemek képeket és talán színeket, a mellékszemek mozgást érzékelnek. Legjobb az ugrópókok látása. Ez a faj, közelrol látványosan ráugrik az áldozatára, de nem szonek hálót. Vannak barlanglakó fajok, melyeknek teljesen eltuntek a szemeik. Keringési rendszerük nyílt, melynek alapja a csoszeru szív. Testüket kitinpáncél védi. A nostények mérete sokkal nagyobb, mint a hímeké. A petéket az anya sokáig magával hordozza. A kis pókok hasonlítanak a kifejlett egyedekre, amelyek még sokáig az anyjukon maradnak.