Ugrás a tartalomhoz

Agro-ökológia

Dr. Godó Zoltán (2011)

6.3 Bogarak - Coleoptera

6.3 Bogarak - Coleoptera

Törzs: Ízeltlábúak/Arthropoda

Osztály: Fedelesszárnyú rovarok/Coleopteroidea

Rend: Bogarak/Coleoptera

A bogarak rendje nemcsak a rovarok osztályában, de az egész élovilágban a leggazdagabb. A rend ismert és leírt fajszáma közelíti az ötszázezret. Mivel folyamatosan fedeznek fel újabb és újabb fajokat, fajszámukat több millióra becsülik. Nagy-Magyarország területén több, mint tízezer bogárfajt és fajtát írtak le, 28 családba sorolva, amibol egyértelmuen látszik faunánk gazdagsága. Ez a földrajzi fekvésével, és a természeti viszonyokkal magyarázható. Észak- és Dél-, Nyugat- és Kelet- Európa bogárvilágát mind megtaláljuk a Kárpát- Medencében. Származásuk és kapcsolatuk egyéb rovarrendekkel még tisztázatlan. Egyes kutatók szerint nem elképzelhetetlen, hogy csótányféle osrovaroktól származnak, de ez idáig nem bizonyították.

Négy fo tulajdonság az összes bogárfajnál egyaránt megtalálható:

  1. Két pár szárny, ahol az elülsok kemény szárnyfedové (elythrum) módosultak, a varratban érnek össze, és nyugalmi állapotban eltakarják és védik az alattuk megbúvó hártyás szárnypárt.

  2. Testük fejbol, torból és potrohból áll. Jól fejlett elotor szabadon áll, tömör testet alkot a közép -és utótoruk , melyek egymással és a potrohhal is összenottek.

  3. Rágó szájszervük van

  4. Fejlodésük teljes átalakulású

Olyan helyeket képesek betelepíteni, amelyeket más rovarfajok nem képesek meghódítani. A bogarak szárnyait eros kittin páncél védi, ezzel elonyben vannak más, sérülékeny szárnyú csoportokkal szemben. Ilyen például a trágyában, a talajban, a gombák testében, a fakéreg alatt stb. élohelyek. Napközben, hogy ne száradjanak ki, ritkán repülnek. Légzonyílásaik (stigmák) a potroh két oldalán (a vízi bogaraké felfelé tolódott). A legkisebb bogarak 2,5mm körül, míg a legnagyobb példányok akár 18cm hosszúak is lehetnek. Számos fajuk védett.

A szárnyas rovarok fejlodése alapján megkülönböztetünk tökéletlen átalakulású (hemimetabolia) és tökéletes átalakulású (holometabolia) rovarokat. A bogarak tökéletes átalakulású rovarok, melyek petéibol szárnyatlan lárvák kelnek ki, és ezek késobb bebábozódnak. Alap állapotban a kittin páncél alatt a hártyás szárnyak redozve helyezkednek el. Repülésnél a hártyás szárnyat a légcsohálózatába került levego kimerevíti. Összetett szemek jellemzik, némely fajnál e-mellett a pontszemek is megtalálhatók.

Trachea tüdovel lélegeznek, nyílt a keringési rendszerük, melyben a hemolimfa gázokat nem szállít. Kiválasztó szervként Malpighi-edények (4-6 darab) szolgálnak. Dúcos az idegrendszerük. Ez csoportosult dúcokból álló agyból és hasdúcláncból áll. Módosult járólábaik úszásra, ásásra és ugrásra specializálódhatnak.

Táplálkozásuk szerint csoportosíthatjuk oket ragadozó, növényevo, dög- illetve korhadékevo bogarakra. Egyes fajok csak lárva korukban, mások kifejlett korukban is táplálkoznak.

A ragadozók alrendjében (Adephaga) a szárnyának jól kifejlett az erezete haránterekkel, míg a mindenevoké (Polyphaga) egyszerubb. Lárváiknak hat lábuk van, mozgékonyak. Nyolc családba soroljuk oket: Cicindela-félék (cicindelidae), Futrinka-félék (Carabidae), Csíkbogár-félék (Dytiscidae), Víztaposó bogarak (Haliplidae), Hygrobiidák (Hygrobiidae), Keringo bogarak (Gyrinidae), Rizodes-félék (Rhysodidae), Fülescsápú bogarak (Paussidae). A mindenevo bogarak alrendjének további mintegy 45 családja van. Ezekbe tartoznak például a dögbogarak, pattanóbogarak, csíbor-félék, fénybogarak, katicabogarak, gyászbogarak, cincéralakúak, ormányosbogarak, szarvasbogarak, szú-félék, csak hogy néhány közismertebbet megemlítsünk.

A bogárfajok tevékenységét figyelembe véve egyaránt ismerünk kártevoket és hasznosakat. Erdo -és mezogazdasági kártevok leginkább a cserebogárfélék. Nálunk elterjedt a közönséges sárgacserebogár és a májusi cserebogár. Ezek a lomblevelek táplálkozása miatt károsak. A szipolyok gabonafélék kalászának fogyasztásával károsítják a termést. Ezt a családot képviseli az orrszarvúbogár, és a virágbogarak is. Az utóbbi csukott szárnyfedovel is képes repülni, virágport és növényi nedveket fogyasztanak. A biológiai védekezésben jelentos szerepük a katicabogárféléknek van (Hétpettyes katica). Ezek ragadozók, táplálkozásukkal a levéltetveket és a pajzstetveket pusztítják. Kalifornia narancsültetvényeit mentette meg például egyik faja, egy behurcolt ausztrál pajzstetu fajtól. Talajjavító fajok a ganéjtúrófélék. Ezek pozitív szerepe, hogy a szerves anyagokat visszajuttatják a talajba (Óriás galacsinhajtó).