Ugrás a tartalomhoz

Agro-ökológia

Dr. Godó Zoltán (2011)

6.2 Csigák - gastropoda

6.2 Csigák - gastropoda

Törzs:puhatestuek/mollusca

Osztály:csigák/gastropoda

Rend:nyelesszemüek/Stylommatophora

A második legnagyobb törzsbe, a puhatestuek törzsébe tartoznak, és valószínuleg osi férgekbol alakultak ki. A csigák osztályába tartozó fajok száma meghaladja a 110 ezret. Szelvényezett testükön jól láthatóan elkülönül a fej a lábtól és a zsigerzacskótól. A fejet és a lábat úgynevezett köpeny köti össze, ami a háti oldalon levo borredo. A köpenyt a mészvázból álló csigaház takarja, melyben megtalálható a zsigerzacskó, ami belso szervek zömét tartalmazza. A szervezet részaránytalanná vált a zsigerzacskó és a mészváz spirális felcsavarodásával. A csigaházuk általában jobbról bal felé csavarodik, de ismerünk olyan fajokat is, amelyek házaikat elhagyták (meztelen csigák). A köpenyüregbe torkollik a kiválasztószerv nyílása, az ivarvezetékek és a végbélnyílás. Gázcserére alkalmas a köpenyüreg dúsan erezett fala, ami betölti a légzoszerv szerepét (tüdo). A fejen két pár szem és tapogatók valamint a szájnyílás található. Szájüregükben a puhatestuek jellegzetes szerve a radula (reszelonyelv) segítségével képes felaprítani a táplálékot. Emésztonedv termelo mirigyeik a nyálmirigyük és a középbéli mirigyük. Kiválasztásuk módosult vesécskékkel történik.

Dúcos idegrendszerük van, testtájankénti dúcokkal, melyeket hosszanti idegkötegek kötnek össze. Valamennyi idegdúcuk a nyelocso körül összpontosult, melyek idegfonatokkal összekötve garatgyurut alkotnak. A csigák lehetnek váltivarúak vagy hímnosek is. A hermafroditák (hímnosek) esetében a spermiumok hamarabb beérnek, mint a petesejtjeik (protendrikus hermafroditizmus). Párzáskor a csigák kicserélik egymással a hímivarsejteket, amelyeket az ondótárban tárolnak a pete beéréséig. Ritkább esetben önmegtermékenyítés is elofordulhat. Petéiket a földbe helyezik.

A szárazföldi csigák friss növényi részekkel táplálkoznak, és mivel hajlamosak a túlszaporodásra a kertekben gyakran kártevoknek tartják oket. Nyílt keringési rendszerük van. A vérnyirok hemocianint tartalmaz, ami réztartalmú fehérje. A légzési gázokat nem csak szállítja, de raktározni is képes. Kék színu, ezért a testfolyadékuk is kék.

A csiga exokrin mirigye a szájnyílás alatt váladékot termel, amin a csiga könnyedén csúszik. Száradás után jól látható nyomot hagy. A csigák nedvességkedvelo állatok és kerülik a fényt, ezért általában éjszaka, illetve csapadékos idoben kerülnek elo táplálékot keresni. Mindenevok, foleg tavasszal és osszel végeznek nagy pusztításokat a növényzetben. Mivel hermafroditák minden egyed képes petéket rakni a föld üregeibe, ez novembertol februárig történik. Fajtól és élettartamtól függoen akár 50-600 petét is képesek lerakni. Áttelelésük a talajban történik. Egyes fajoknál petékkel, másoknál kis csigákkal vagy kifejlett egyedekkel. 1-3 évig élnek. Csigatojásuk apró, néhány mm, amelyet mészkristályokat tartalmazó mészhéj véd. A csigáknak számos, természetes ellensége van. Kacsák, vakondok, madarak, sündisznók, cickányok, lábatlan gyíkok. A csigák petéit és lárváit a legtöbb futrinkafaj eloszeretettel fogyasztja.