Ugrás a tartalomhoz

Agro-ökológia

Dr. Godó Zoltán (2011)

5.5 Medveállatkák- Tardigrada

5.5 Medveállatkák- Tardigrada

A Taunus hegységbol származnak. Csupán 3 mm vastag mohapárnában 52 medveállatka található. Három nembe sorolt, hat különbözo nembe tartoznak. Helyváltoztatásuk igen lassú és nehézkes, nagyon hasonlít a medvékéhez s ezért kapták nevüket is. Testük jellegzetesen henger alakú, kissé lapos a hasoldaluk. Négy szelvénybol, egy fejvégbol állnak. Minden szelvényen egy pár ízeletlen csonkaláb található, melyen karom van. 150 m mélységtol a 6600 m-es magasságig mindenütt megtalálhatóak. Mintegy 600 fajuk ismert. Akkor szaporodnak, és akkor érzik jól magukat, ha nyirkos helyen vannak, mindegyik éghajlati övezetben megtalálhatóak. A legkevesebb számban a trópusokon élnek, a legtöbb fajuk a mérsékelt öveket kedvelik, de egészen az Északi sarktól a Déli sarkig megtalálhatóak, ezért nevezzük a medveállatokat bipoláris elterjedésu fajoknak. A beszáradt egyedek terjedésével jutnak el távoli területekre. Ezeket a szél és a víz szállítja, de rátapadnak más állatokra is. A mohapárna ahol megtalálhatóak nem nyújt védelmet, mert könnyen kiszáradhat, ezért ez a hely a számukra nem tartós. Ha a környezeti viszonyok nem megfeleloek, akkor jellegzetesen beszáradnak, áttérnek a lappangó élet állapotára és bödön vagy tonna alakot vesznek fel. Ezt az oxigénhiány miatt teszik. Akkor történik ha a vízhártya, mely az állatot borítja vékonyabb, mint a medveállatka átméroje. Ekkor következik be a „beszáradás”, elveszíti víztartalma nagy részét, és összezsugorodik. A lappangó élet hosszúsága igen változatos, különbözo sok fajnál. A Macrobiotus 4 évi lappangás után 6 év múlva is életképes marad. Mások csak 2,5 évig képesek lappangó élete folytatni pl. az Echinoscoides, ezek csak 10 napig életképesek. Ilyen állapotban rendívül ellenállóak, a hideggel és a meleggel szemben. Ha nedvesség éri oket, megduzzadnak, és újra mozognak kis ido elteltével. A kutikularéteg kitin helyett, könnyen duzzadó fehérjébol áll.

A rossz körülmények átvészelésének másik alternatívája a ciszta képzodés. Ekkor elválik a bor kutikulája, majd közötte egy új kutikula képzodik, mely ciszta falaként szolgál. Ez a megoldás kevésbé ellenálló, mint a beszáradás.

Többségük növényevo, a növényi nedveket eros garatizomzatuk segítségével szívják ki. Egyes fajok az elhullott fajtársaikat is elfogyasztják. Színüket, a sárgászöldes anyagot tartalmazó belükrol kapják, de többségük szinte átlátszó. Itt is érvényesül, hogy a hímek kisebbek, mint a nostények. A végbelükbe nyílnak az ivarvezetékeik kivezeto járatai, külso megtermékenyítésuek. A fiatal utódok a kifejlettekhez hasonlítanak. A földrajzi viszonyoktól függ a méretük. Élettartamuk csupán valamennyivel több, mint egy év. Nekik sincsenek légzo-, és keringési szerveik. Sok mindenben viszont különböznek az ízeltlábúaktól, nem különül el a fejük, ízetlen lábaik vannak, nincsenek tapogatóik, valamint nem kitin borítja testüket. Feltételezheto, hogy a ma vizekben élo fajok a szárazföldi medveállatkák leszármazottai.