Ugrás a tartalomhoz

Agro-ökológia

Dr. Godó Zoltán (2011)

5.2 Fonálférgek- Nematoda

5.2 Fonálférgek- Nematoda

A Földön szinte mindenütt megtalálhatóak a talajban. Valamint a tengerektol a forrásokig, a víz minden formájában. Kedvelik a nedves talajt, de a homokban is elofordulnak. Közel 20.000 faja lehet. Ivarszervei igen egyszeruek. Két részre osztható a nostény egyed petefészke (sziket és petét termel). A hímeknek párzó szervük van mely különbözo osztályonként alkalmazkodott a változó környezeti viszonyokhoz. Mindenütt elofordulnak vízben, szárazföldön, sot élosködoként a növények és állatok testében is. Gazdáik között találunk gerinceseket és gerincteleneket egyaránt. Nagy gazdasági és egészségügyi jelentosége van a parazita fonálférgeknek. Növényeknél kártékony tevékenységük figyelheto meg, pl. burgonya esetében. Az embernél-, és az állatoknál megbetegedések okozója lehet, pl. trichina. Alacsony fejlettségük az oka annak, hogy jól alkalmazkodnak a szélsoséges viszonyokhoz.

A testük hengeres, tagolatlan. Lehetnek helyváltoztatást szolgáló horgaik, sertéik, pikkelyeik. Borük felso rétege a kutikula, mely biztosítja testük állandó alakját, mechanikai védelmét, valamint szerepe van a mozgásukban is. Borük alatt csak hosszanti irányban elhelyezkedo borizomtömlo található. Ahol összehúzódnak az izmai a test arra fordul, mely kígyózó mozgást eredményez. Ebben a mozgásban a kutikula akkor kap szerepet, amikor az ellankadó izmokat eredeti hosszukra nyújtja. A szárazföldön a „támaszkodva mászás” kifejezéssel jellemezheto a mozgásuk. Ekkor megtámaszkodnak, majd maguk után húzzák testüket.

Testük elülso részén van a szájnyílásuk. Ajkukon tapintást és szaglást szolgáló szemölcsöket lehet találni. Szájüregükben eros fogak vagy tüskék vannak. Garatjuk úgy muködik, mint egy szivattyú. Baktériumokkal, szerves törmelékkel, növényekkel vagy kicsi állatokkal táplálkoznak. Az emésztés a középbélben történik, ezután következik a végbél, mely a szabadba torkollik. Végül a farok következik, mely módosulhat, párosodásra módosult segédszerv lehet (pl. párzó táska -bursa copulatrix). Kiválasztó szervük fejlett, ezzel szemben véredényrendszerük és légzoszervük nincs. Kétfélék lehetnek kiválasztásuk alapján, az egyszerubb, rövid, kutikulabélés nélküli kivezeto járattal rendelkezok, ezeket Adenophorea alosztályba soroljuk. Ezzel szemben a bonyolultabbaknak két kiválasztó csatornája van, oket a Secernentea alosztályba soroljuk.

Idegrendszerük egyszeru, melynek központja a garatideggyuru. Érzoszemölcseiken kívül kevés érzékszervük van. Néhány fajukon kicsi szemeket találunk, de ezek gyenge látást biztosítanak. A Nematodák váltivarú állatok. A nostényeknek és a hímeknek is egy pár csoszeru ivarszervük volt. Ez változott a hímeknél az egyik here visszafejlodött, a nostényeknek mindig két tömloszeru petefészkük van. Vízben általában azonos számban fordulnak elo a nemek, viszont talajban több a nostény. Észrevették, hogy ezen nostények képesek spermiumot is termelni, tehát hímnosek. A petékbol kikelo egyedek hasonlítanak a szülokhöz, növekedésük során négy vedlésen mennek keresztül. A nyugalmi állapot a harmadik fejlodési stádiumban következik be, ekkor már képesek fertozésre. (a kérodzo állatok is ekkor fertozodnek meg). A gazdaváltás vérszívó rovarok útján is létrejöhet, így terjed pl. a filária.

Osztályozásuk táplálkozás szerint:

  1. Mindenevok: legáltalánosabbak, foleg bomló szerves anyagokon élnek.

  2. Ragadozók: más fonálférgekkel táplálkoznak.

  3. Paraziták: a növényi gyökereket fertozik meg. Cisztákat képeznek a gyökereken. Ha sikerült a növénybe bejutnia, más kórokozók is könnyen bejutnak

  4. Növényevok

  5. Gombákat fogyasztók,

  6. Baktériumokkal táplálkozók.