Ugrás a tartalomhoz

Agro-ökológia

Dr. Godó Zoltán (2011)

Zuzmók

Zuzmók

A zuzmók egyedi élolények, foként keletkezésüket tekintve, mivel gombák és moszatok szoros együttélése révén fejlodnek ki. Az együttélés mind a két fél számára elonyös és hasznos. A gomba vizet és tápanyagot ad a moszatnak, a moszat ezt szerves anyaggal „hálálja meg”. Alkotóiktól eltéroen azonban teljesen más morfológiai, fiziológiai tulajdonságokkal rendelkeznek. Körülbelül 20 000 fajuk ismert.

Élohely, életkörülmények

A zuzmók bárhol képesek megélni, sziklákon, korhadó vagy élo fák kérgén, sot még a tundrán is. Foként a levego szennyezettségére érzékenyek. A zuzmótelepeken általában tömlosgombák és cianobaktériumok élnek együtt. A gombafonalak egy része a moszatsejteket veszi körbe, ez alkotja a zuzmó testét. A fonalak másik része a talajba hatol és rögzíti a telepet. A zuzmó a vizet és az ásványi tápanyagokat egész felületén keresztül képes felvenni. A szélsoséges élohelyeken (sivatagok, sziklák) a gomba nyújt védelmet a moszatnak.

Szaporodás

A zuzmók egyik alkotói, a moszatok csak vegetatív módon szaporodnak. A gombák termotesteket és meiospórákat alkotnak, amelyeknek az új telep kialakításához találkozniuk kell az algapartnerrel. Apotéciumaik (a tömlosgombák csészeszeruen nyitott termoteste) egyes nemzetségekben kiemelkedo bokor, csésze… alakú telepeken, annak részein, vagyis podéciumokon képzodnek. A szoráliumokban változatos alakú képzodmények jönnek létre, a kéreg feszakadásával szabaddá váló lisztszeru szorédium, ahol aztán együtt erjed a két partner. Az izidiumok (telep felszínén létrejött változatos alakú kitüremkedések) szintén a szél segítségével a telepet terjesztik.

Rendszerezés

A lichenológia (zuzmókkal foglalkozó tudományág) a zuzmókat nem jelöli külön törzsként, hanem a gombák közé helyezi. Indoklásul a lichenizáció fokozataiban és a szimbiózisban megjeleno változatosságokat helyezi elore. Ismeretes olyan gomba és moszatfaj is, melyek egyazon az élohelyen megtalálhatóak lichenizált és szabadon élo formában is. Ezen kívül egy-egy gombafaj más cianobaktérium és zöldmoszatfajokkal más- más morfológiájú zuzmótelepeket képez. Emiatt a cianobaktériumokat és az egysejtu zöldmoszatokat a zuzmókon belül nagyon nehéz feladat meghatározni, de a gomba-részrol könnyen be lehet sorolni a megfelelo rendszertani kategóriába.

Felhasználás

A természetben fontos szerepükön kívül, az emberek számára is többrétuen felhasználható a zuzmó. Ritka antibiotikumokat állítanak elo a zuzmóból, amit rezisztencia esetén alkalmaznak. Folyamatosan vizsgálják a zuzmók antitumor aktivitását. A zuzmóanyagokat felhasználják illatszer és festék gyártása során is. Nappali és éjszakai, hidratáló és fertotleníto krémeket, borotválkozás utáni arcszeszeket, lábhintoporok hatóanyagait készítik belolük. A zuzmóanyagokat ma már mesterségesen is próbálják eloállítani. Mesterséges tenyésztésük lassan a kutatások eredményeképpen megvalósul és elérheto lesz. Jelentoségüket növeli a környezetvédelemben, természetvédelemben, biomonitorozásban betöltött szerepe. A zuzmók általi bioindikációnak nagy a gyakorlati jelentosége. A felismerés Európa eloször iparosodott területein kezdodött és egyre több példa igazolja világszerte az óriási mérteket ölto környezetszennyezés folytán. Szintén a zuzmók bioindikátor tulajdonságára utal, hogy a levegominoség javulása után a zuzmók visszatelepednek. A klímaváltozás hatására a zuzmók valószínuleg több helyen el fognak terjedni. Morfológiai-, élettani tulajdonságaik, valamint UV-szuro anyagaik szélsoséges környezeti viszonyokkal szemben is ellenállóvá teszik oket.

Zuzmókutatás a világban és Magyarországon

A Nemzetközi Lichenológiai Szövetségnek megközelítoleg 500 tagja van. A zuzmókkal mintegy 500-1000 kutató foglalkozik a világon mindenfelé. Magyarországon ez nagyon kevés számot mutat, csak 4-5 fo tevékenykedik aktívan lichenológusként. Tóth Erika az Aggteleki Nemzeti Parkba került és hozzájárult a zuzmók védetté nyilvánításának folyamatához. Hajnal Henriett már hallgató korában részt vett az akkori osztrák zuzmótenyésztési kísérletekben. Molnár Katalin pedig vendégkutatóként dolgozik jelenleg is a világ lichenológiai területén neves és vezeto molekuláris kutató laboratóriumában, a Duke Egyetemen (USA).

További információk:www.obki.hu