Ugrás a tartalomhoz

Agro-ökológia

Dr. Godó Zoltán (2011)

3.10 Talajsavanyodás

3.10 Talajsavanyodás

Hazánkban a talajok egyik jelentos problémája a savasodás. A talajsavanyúság eloidézoi foleg az éghajlatváltozás, a növényzet, a domborzat azaz természetes okok. Valamint az antropogén hatások, a mezogazdasági eljárások, a mutrágyázás, a környezetszennyezés.

Az éghajlatváltozás a fokozott nedvesség miatt jelent veszélyt a talajra. Ha magas homérséklet is párosul ehhez, kémiai mállás indul meg az ásványi anyagoknál, ami hatására a talaj kilúgozódhat, emellett agyagosodhat is.

A növényzet befolyásolhatja a kilúgozódás mértékét. Erdos részeknél például a lebomló alomból savanyú humuszsavak szabadulnak fel, ami fokozhatja a lúgosodást.

Lejtos területeken a talajba szivárgó víz mennyisége kisebb, ezáltal kisebb a kilúgozódás.

Az ésszerutlen mutrágyázás is oka lehet a talajsavanyodásnak. A 3 fo veszélyforrás a hidrolizáló sók, kationcsere, valamint az ammónia.

Hidrolizáló sók: mivel a mutrágyák ammónium-szulfátban és szuperfoszfátban gazdagok. A talajba kerülve ezek növelik a talajoldat H+ koncentrációját.

Kationcsere: a mutrágya kationjai megkötodnek a kolloidok felületén, ezáltal H+ kerül az oldatba.

Az ammónia azért veszélyes, mert salétromsav képzodik belole.

A savas eso más néven savas ülepedés alapvetoen megváltozott pH-értéku csapadék. Nehéz elhatárolni az antropogén hatásra kialakuló savas esot a természetes folyamatok között kialakulótól. Ezen mindennapi folyamatok hatására a csapadékvíz természetes pH-értéke 5 körüli. Itt foleg a vízben oldott szén-dioxid és szulfátrészecskék játsszák a foszerepet. Néhány jól ismert folyamatban is meghatározó szerepe van a csapadék természetes savasságának, ilyen például a karsztosodás is.

A Grönlandon vizsgált, 1800-as évekbol származó jég 6,0-7,0 közötti, semleges pH-értéku. Tehát abban az idoszakban még nem beszélhetünk a probléma nagy mértéku jelentkezésérol.

Ez alapján a fo probléma az emberi társadalom muködése, az általa levegobe juttatott savképzo anyagok túlzott jelenléte

A gyengébb hatást a szén-dioxidból létrejövo szénsav gyakorolja a környezetre. Ez a csapadék és a hó pH-értékét 5,6-ra csökkenti. Ezt az értéket tekintik többen a savas eso határának, de másik besorolás szerint az 5-ös pH-értéket tartják annak.

A szén-dioxiddal szemben a kénsav és a salétromsav akár 2,4 pH-értéku savasodást is okozhat. Meg kell jegyezni, hogy a pH-érték skálája logaritmikus beosztású, így nagyságrendbeli különbségekrol beszélünk. Európában a szárazföldrol a légkörbe jutó kén-dioxid közel egésze antropogén eredetu. Egyrészt a kéntartalmú ércek kohósítása, másrészt a koolaj és a szén (elég jelentos 1-5%, vagy még több koncentrációjú ként tartalmaznak) elégetésekor kén-dioxid keletkezik, amely az atmoszférában vízzel kénessavat (H2SO3) alkot.

Kibocsátók a belso égésu motorok is, foleg a katalizátorok általános bevezetése elott adták nagy részét a szennyezésnek. Természetes úton általában az erdotüzeknél, növényi bomlásnál és vulkáni muködéskor kerül a levegobe kén-dioxid.

A levego nitrogénje égéskor nitrogén-oxiddá oxidálódik, amelybol salétromsav (HNO3) képzodik.

A talajfelszínre jutó savas anyagok csökkentik a talaj pH-értékét, aminek hatására a kötött formában lévo nyomelemek stabilizálódnak. Jellemzo eset az alumíniummérgezés, amely elpusztítja a fák gyökereinél szimbiózisban élo mikorrhiza gombákat.

A savasodás foként a trópusi, szubtrópusi területeken a legelterjedtebbek. Magyarországon a Dunántúl térségében, a Tisza és a Rába egyes területein találkozhatunk vele. A talajsavanyodásra a legalkalmasabb kezelés a pétisó használata.

A talajsavanyodás hatása:

• Tápanyag szegényedés
• pH változás
• Talajszerkezet romlása
• Agyagásványok szétesése
• Penészgombák, mikroorganizmusok megváltozása
• Fémek oldhatóságának növekedése
• Termés romlása

3.10.1 A talajsavanyúság formái

Aktuális / tényleges: A vizes szuszpenzióban mért pH érték alapján kimutatható savanyúság, amely csupán a talajoldat lehetséges hidrogén koncentrációját fejezi ki, de nem mutatja a talajkolloidok proton leadó képességét.

Rejtett / potenciális: Savanyú talajban a hidrogén ionok egy része és az ásványokból kioldódó alumínium ionok többsége a kolloidokhoz kapcsolódva található. A körülmények változásával azonban ezek megjelenhetnek a talajoldatban, növelve annak savanyúságát.

3.10.2 Talajsavanyúság csökkentése

A talajok pH(KCl) és az y2-értéket kell figyelembe venni, ha a pH(KCl):

• < 4,5 erosen savanyú, erosen mészigényes.
• 4,6 – 5,5 savanyú, gyengén mészigényes.
• 5,6 – 6,8 gyengén savanyú, nem mészigényes.

Talajmeszezéshez alkalmazható meszezo anyagok:

• Mészkopor
• Mésztufa
• Lápi mésziszap
• Meszes lápföld
• Égetett mész
• Cukorgyári mésziszap
• Egyéb ipari meszes anyagok.