Ugrás a tartalomhoz

Agro-ökológia

Dr. Godó Zoltán (2011)

3.5 Talajképzo folyamatok

3.5 Talajképzo folyamatok

Vegyük sorra a talajok fejlodésében lejátszódó legfontosabb folyamatokat.

Mállás: A kozetek különbözo átalakulásait a Föld felszínén mállásnak nevezzük. Az átalakulást eloidézo energiák, valamint az átalakulás jellege szerint megkülönböztetünk fizikai mállást, aprózódást, valamint kémiai mállást. Az aprózódás megváltoztatja a kozet tömörségét, valamint a szemcsék nagyságát. A kémiai mállás az elemek átcsoportosulását idézi elo. A biológiai mállás során kémiai és fizikai változások mennek végbe, folyamatát a növények, illetve a mikroszervezetek tevékenysége szabja meg. A mállás hatására az elsodleges ásványok átalakulnak másodlagos ásványokká, illetve a másodlagos ásványok bomlása határozza meg a talaj ásványi összetételét. Ez által befolyásolja a fizikai és kémiai tulajdonságokat.

Humuszosodás: Ennél a folyamatnál alakul ki a humusz, ami a talajra jellemzo szerves anyag. Ez oly módon jön létre, hogy a szerves anyag átalakul, lebomlik, és a talaj ásványi anyaga keveredik a bomlástermékkel. A humuszosodás függ az ilyen anyagok, élok, ill. elpusztult szervezetek mennyiségétol, minoségétol, bomlásától és átalakulásától, a humuszanyagok keveredésétol a talaj ásványi anyag tartalmával. Minden földrajzi övezetben, különbözo mennyiségben és minoségben található meg a felszínre, illetve talajba jutó szerves anyag. Még fontos tulajdonság a humuszanyag-tartalom szempontjából, hogy milyen kötésben vannak jelen ezek az anyagok a talajban.

A humuszanyagok jellegzetességét a talajban lévo növények és állatok befolyásolják. Fontos szerepet játszik a humuszosodás folyamatában az ido. Ahhoz, hogy kialakuljon a megfelelo humusz mennyiség és a minoség, több száz, vagy ezer évre van szükség.

Kilúgzás: A mállás során a bomlástermékek újra egyesülnek, új ásványt alkotva bent maradnak a talajban. A maradék részük oldhatóvá válik, és kimosódnak a talajszelvénybol. A kilúgzáshoz szükséges a lefelé áramló talajoldat, az oldható anyagok. A csapadék mennyisége és a párolgás mértéke befolyásoló tényezo. Ezen kívül összefüggésben van a talajoldat kémhatásával, illetve a talajban található növényzet vízfelhasználásával. A kilúgzás eredménye például a CaCO3 kimosódása a talajból.

Agyagosodás: Ennél a folyamatnál az elsodleges szilikát ásványok gyorsabban alakulnak át és bomlanak. Hatására másodlagos ásványok képzodnek. A kilúgzás hatására a talaj agyagosodása gyorsabb folyamat, mivel a talaj szintjei savassá válnak.

Agyagbemosódás: Az agyagbemosódás során két talajszint, pontosabban az A és E szint agyagtartalma minden nagyobb átalakulás és változás nélkül az alatta fekvo B szintbe vándorol. Ebben a B szintben felhalmozódik, a pórusait kitölti és a talaj szerkezeti elemeinek felületét is bevonja. Helyszínen felismerheto jelei vannak a folyamatnak. Ilyen pl. a szintek (A, E és B) agyagtartalma közötti különbség és az elobb említett, a szerkezeti elemek felületén képzodött hártyaszeru agyagbevonat. Ilyenkor a E szint világos, fakó színérol is megállapítható a bemosódás, amibol egyértelmuen következik, hogy a B szint sötétebb színu, barnás, vöröses árnyalatú. Laboratóriumi vizsgálatokkal pontosan meghatározható a folyamat és annak mértéke. Ez az agyagmozgás, bemosódás létrejöhet savanyú talajokban és lúgos környezetben, azaz a szikes talajok rétegeiben is.

Podzolosodás: Más néven agyagszétesés. Szélsoségesen savanyú, durva szemcsés erdotalajoknál fordul elo. Az ásványok alkotóelemeire (kovasavra, alumíniumra, vasra) esnek szét, ennek következménye, hogy a vas és alumínium a mélyebb rétegekbe halmozódik egyéb szerves anyagokkal. Következménye a további savasodás.

Szologyosodás: Az agyagásványok lúgos közegben való szétesését hívjuk így.

Kovárványosodás: A homokon kialakult talajoknál lejátszódó folyamat. A talajoldalt lefelé mozog. A talajoldatból kicsapódó anyagok összefüggéstelenül, egymás alá különbözo távolságban több réteget képeznek. A talajoldat a homok szemcseösszetételének köszönhetoen gyors diffúziójú. A rétegek távolsága, vastagsága a diffúzió sebességétol, illetve a homok eredeti rétegzettségétol függ. A csíkok vastagsága, távolsága 15 – 20 cm között van.

Glejesedés: Levegotlenség hatására fellépo reakció. Talajvízbol, felszíni vízborításból, vagy eltömodött talajszelvénybol alakulhat ki.

Szikesedés: Olyan területen alakul ki, ahol a csapadék mennyiségét meghaladja a párolgás mértéke. Növekszik a felszín közelében a talaj sótartalma. Ennek következménye a nátriumion mennyiségének növekedése kötött kationok között. Hatása: rossz kémiai és fizikai tulajdonságok, gyenge vízátereszto képesség.

Láposodás: Ha rendkívül nagy vízmennyiség során játszódik le a talajképzodési folyamat, vagy a talajképzodés állandó. Víz alatt csak levegotlen körülmények között bomlanak le a vízi növények, és felhalmozódnak. Ebben különbözik a humuszosodás bomlástermékeitol.

Váztalajok

A váztalajokhoz azok a talajtípusok tartoznak, ahol rövid ideig, kis mértékben adottak a biológiai folyamatok feltételei. Lehet talajképzo kozet tulajdonságainak következménye, vagy a felszín gyors, folyamatos változásának hatása. A felszín változása a defláció illetve erózió hatására megy végbe.

A váztalajok típusai:

• Köves, sziklás váztalajok
• Kavicsos váztalajok
• Földes kopárok
• Futóhomok és jellegtelen homoktalajok
• Humuszos homoktalajok