Ugrás a tartalomhoz

Agro-ökológia

Dr. Godó Zoltán (2011)

3.2 Talajképzodés

3.2 Talajképzodés

A talajképzodés kiindulási anyaga a kozetmálladék. Az ezen elpusztuló állatok és növények maradványait lebontják a különféle gombák és baktériumok, majd átalakítják humusszá. A humusz a korhadáson átment növények és állatok elhalt maradványaiból keletkezo szerves vegyületcsoport. Minél több humuszt tartalmaz a talaj, annál sötétebb a színe is. A folyamat a humifikáció, mely folyamat során válik a kozetmálladék talajjá.

A Föld felszínén eltéro idopontokban indult a talajképzodés. Míg az északi félteken a jégtakaró visszahúzódása volt foszerepben, az egyenlíto környékén a tengerek húzódtak vissza. A talajok között évmilliónyi különbség is lehet korukat tekintve. Ezt abszolút kornak nevezzük. A relatív kor azt jelenti, hogy különbözo talajok egy idopontban, de különbözo módon fejlodtek.

Földtani tényezok

Kéregmozgások során kialakuló magasság változások hatására megváltoznak a sugárzásviszonyok, amelyek jelentos hatással vannak a Föld felszínének alakulására. Közrejátszik a süllyedés, talajvízviszonyok, a felszíni vizek hálózata. A talajoknak a passzív földtani tényezok szolgáltatták a talajképzodés feltételeit oly módon, hogy anyagot szolgáltatnak kialakulásukhoz. A kémiai tulajdonságok befolyásolják a mállási folyamatokat, illetve ezek alapján lehet meghatározni azon vegyületeket, amik a mállás során keletkeznek, és a talaj alkotóelemeivé válnak.

Éghajlati tényezok

A homérsékleti viszonyok azt jelzik, hogy a felszínre mennyi energia érkezik, hogyan befolyásolja a talajban lejátszódó folyamatok kialakulását, illetve sebességét. A csapadékviszonyok a felszínre érkezo víz mennyiségére és formájára vannak hatással, valamint a párolgással együtt a talaj vízháztartását is befolyásolják. A szélviszonyok közvetett hatásai, a párolgás és párologtatás fokozása által befolyásolják a talajképzést. Közvetlenül is hatással vannak rá, defláció útján.

Domborzati hatások

A domborzati hatásoknál az éghajlati tényezok ugyanúgy szerepet játszanak, mint a földtani tényezok. Ahogy no a tengerszint feletti magasság, úgy no a csapadék mennyiség is.

Biológiai tényezok

Növények, állatok tevékenysége során alakul ki. Ezt a tevékenységet hívjuk biológiai aktivitásnak. A tényezo visszafelé is hat, hiszen az élovilág kialakulásához és annak milyenségéhez nagyban hozzájárulnak a kozet – talaj fizikai tulajdonságai.