Ugrás a tartalomhoz

Agro-ökológia

Dr. Godó Zoltán (2011)

Chapter 3. Talaj, mint élohely

Chapter 3. Talaj, mint élohely

A talaj megújuló eroforrás, a biomassza termelés alapveto közege. Mérsékli a szennyezodéseket, illetve azok továbbterjedését, raktározza a hot, vizet és a növényi tápanyagokat. Raktározó, pufferoló hatása van. Rendkívül jó nyersanyagforrás és élohelyet biztosít számos faj számára.

3.1 Talaj

A talaj ásványi vagy szerves anyag réteg a föld felszínén. Természetes rétegekbol áll, szerves kristályokból és ásványi anyagokból épül fel. Természetes rétegek (talajszintek), különbözo vastagságú ásványi összetevok alkotják, amelyek eltérnek a kiinduló anyag morfológiai, fizikai, kémiai és ásványtani jellemzoitol. Különbözo kölcsönhatások révén jönnek létre, melyben szerepet játszik a litoszféra, hidroszféra, atmoszféra és a bioszféra.

A litoszféra a kozetburok. A Föld külso, a kéregbol és a legfelso köpenybol álló, szilárd, merev kozetburka, amely a köpeny asztenoszféra nevu, képlékeny részén úszik. A litoszféra szokásos vastagsága 70–150 km. Az óceánok alatt vékonyabb, a kontinensek alatt vastagabb. A litoszféra nem egységes héj, hanem több, különbözo méretu kozetlemezbol áll. Ezek mozgásának természetével és okaival foglalkozik a lemeztektonika.

A hidroszféra a vízburok. A Föld különbözo halmazállapotú vizeket tartalmazó része. A 0,5‰-nél nagyobb sótartalmú vizeket sós, az ennél kevesebb oldott ásványi anyagot tartalmazókat édesvizeknek nevezzük.

Az atmoszféra a légkör. A Föld felszínét körülvevo gázburok. Felso határa nem egyértelmuen meghatározható. Legkülso rétege ugyanis éles határ nélkül megy át a bolygóközi térbe. Azt mondhatjuk, hogy a légkör mindazon gázmolekulák összessége, melyeket a Föld forgása során magával visz.

A bioszféra megközelítoleg 3,5 milliárd évvel ezelott keletkezett. A biológiai szervezodés legmagasabb szintjét képezi. Kialakulása az élettelenbol indult, ma már egy egységes, önszabályzó rendszerként muködik. A bioszférát a Nap energiája tartja fenn. A bioszféra elemeiként tartjuk számon a litoszférát, a hidroszférát és az atmoszférát.

A pedoszféra a litoszféra legfelso rétege. Állandó átalakulásban vesz részt, a környezet és az ember hatására egyaránt. Laza, háromfázisú rendszer, ahol a talaj kialakulása történik.

A talaj laza részecskékbol áll, pórusterekkel teli. Ezeket a pórusokat a talajoldat (folyadék) és talajlevego (gáz) tölti ki. A talajt háromfázisú polidiszperz rendszernek nevezzük. A legtöbb talaj surusége 1 illetve 2 g/cm3 között van.