Ugrás a tartalomhoz

Agro-ökológia

Dr. Godó Zoltán (2011)

1.2 Az ökológiai gazdálkodás

1.2 Az ökológiai gazdálkodás

A mezogazdaság a legelso olyan emberi tevékenység amely egyben a legszorosabb kapcsolatban áll a természettel, a természetes ökoszisztémával. Az ökológiai gazdálkodásnak nagy szerepe van a fenntartható fejlodésben. „A fenntarthatóság az ember jelen szükségleteinek kielégítése, a környezeti és természeti eroforrások a jövo generációk számára történo megorzésével egyidejuleg”. (Világ Tudományos Akadémiáinak nyilatkozata, Tokió 2000)

Az ökológiai gazdálkodás hozzájárul egy élheto környezet kialakításához, amely utódaink túlélését is szolgálja és minden kétséget kizáróan biztonságos és egészséges élelmiszert ad az emberiségnek. Hogy ezt elérje, az ökológiai gazdálkodás olyan célkituzéseken és elveken, valamint egységes módszerek alkalmazásán alapul, melyek minimalizálják az ember hatását a környezetre, miközben biztosítják a mezogazdasági rendszerek leheto legtermészetesebb muködését.

Figure 1.3. A világ tíz legnagyobb ökológiai gazdálkodási arányát felmutató országok (2007)

1-3. ábra. A világ tíz legnagyobb ökológiai gazdálkodási arányát felmutató országok (2007)


Forrás: Helga Willer, Minou Yussefi-Menzler and Neil Sorensen (ed.): The World of Organic

Az ökológiai gazdálkodáshoz ma néhány olyan szabályt kell betartani, amely a növénytermesztés és állattenyésztés sok évezredes történelme során korábban sosem volt kérdés. Generációról generációra hagyományozott tudás, tapasztalat és az egyetlen ésszeru, magától értetodo gyakorlat volt. A természettol elrugaszkodott tömegtermelésben azonban egyértelmuen definiálnunk kell.

  • Többéves vetésforgó mint a helyi források hatékony felhasználásának elofeltétele

  • A kémiai úton eloállított növényvédo szerek és a tápanyag utánpótlók, az állatoknak adott antibiotikumok, az élelmiszeradalékok és segédanyagok, valamint minden egyéb bevitt anyag használatának szigorú szabályozása.

  • A genetikailag módosított szervezetek használatának tiltása.

  • A helyi források kihasználása, mint például az istállótrágya használata tápanyag-utánpótlásra vagy a gazdaságban megtermelt takarmány megetetése az állatokkal

  • Olyan növény- és állatfajok kiválasztása, melyek ellenállóak a betegségekkel szemben és alkalmazkodtak a helyi körülményekhez

  • Az állatállomány szabadon tartása, és biotakarmánnyal való etetése

  • A különbözo állatfajok egyedi igényeihez alkalmazkodó tartási gyakorlat

Barries Commoner elismert zoológus, aki molekuláris biológusként is tevékenykedet és részt vett az amerikai zöld mozgalomban. Egyik remek muve a „The Closing Circle” (1971) azaz a „Bezáruló kör”, melyben rávilágít az emberi társadalomnak a természet rendjével való konfliktusára. A környezet élo komplexum és az ökológia tudományát tekinti az alapveto környezettudománynak, melynek törvényeit az embernek tiszteletben kell tartani.

Barries felállítja az ökológia négy informális törvényét muvében, ami szerint a természet folyamatos ciklus szerint él és munkál. Véleménye szerint ezekkel az törvényekkel minden ember tisztában van csak eltekintenek tole és nem veszik tudomásul. E figyelmetlenség következménye tragikus és visszafordíthatatlan fázisba tudja juttatni a természet körforgását, ami magával vonja az emberi élet változását is.

Minden összefügg mindennel

A bioszférában található összefüggések bonyolult hálózatára utal. Az ökológiai összefüggések rendszert alkotnak , a belso anyag és energiaforgalom meghatározza, hogy mekkora terhelést bír el a rendszer anélkül, hogy összeomlana. A állati és növényi populációk és a fizikai és kémiai környezetünk között egy komplex biológiai lánc alakult ki. Kölcsönös függés és pro-contra viszony alakult ki minden között. Ha valamelyik része a ciklusnak módosul akkor, ez az egységes rendszer alkalmazkodik a változáshoz és a természet adott paraméterein belül korrigálja a változást. Az egyensúly újbóli elérésére törekszik, mert ha ez nem áll vissza egy bizonyos intervallumon belül akkor összeomolhat a rendszer. Az emberi beavatkozások melyek huzamosabb ideig és komolyabban károsítják a természet szisztémáját, olyan maradandó károkat okozhatnak, melyek talán a saját vesztünket okozzák.

Minden tart valahová

A fizika anyagmegmaradási törvényének az ökológiára való alkalmazása. A természetben ismeretlen a hulladék fogalma. Minden természeti rendszerben az egyik organizmus által adott végtermék a másik organizmus számára alapanyagul szolgál. Barrie szerint ez a törvény kapja az emberiségtol a legkevesebb figyelmet. Ez a törvény az fizikában már ismert energia-megmaradás törvényével hasonlítható össze. Az élovilág csodálatos szisztémájában nem létezik olyan hogy „hulladék”. A kialakult biológiai táplálékláncban egy adott egyed outputjaként megjeleno végtermék, egy másik bizonyos egyednek inputként fog megjeleni. Ami ebben a rendszerben nem tud már beleilleni az lebomlik alkotóelemeire és újra inputként fog megjeleni egy másik faj számára. Minden szerves és állandó fizikai és kémiai változásokon megy keresztül. Ebbe a kifinomult láncolatba csak az emberi eredetu mesterséges hulladékok nem illenek bele, mert haszon helyett csak kárt tudnak okozni. Vigyázni kell velük hogy az egyensúlyt fel ne borítsák.

De képzeljünk el egy mindössze 100 évvel ezelotti, önfenntartó tanyát. Gyakorlatilag nem keletkezett hulladék a muködése során, mindent fel tudtak használni. Egy ilyen gazdaság szinte nem terheli meg a természetet. Képes egyensúlyban élni vele.

A természet tudja a legjobban

Az önmaga szabályozására és fenntartására képes bioszféra évmilliók alatt kialakult folyamatai a rendszert komplexebbé tették. A modern technika-technológia egyik legszívesebben hangoztatott célja, a természet megjavítása. Azonban ez a "megjavítás" a bioszféra folyamatát megzavarja. A mesterséges hatás sosem lehet olyan összetett és alkalmazkodó mint a természetes úton kialakult. A természet az évmilliók során alakulva azokat a szerves kombinációkat tartalmazza a végtelen kombinációk közül, amelyek a leheto legjobbnak tud felhasználni az élet muködéséhez. Ilyen például a szén, oxigén, hidrogén és nitrogén. Az evolúció és az adaptáció a természetben a leghatékonyabb verziókat termelte ki és tartotta fenn. Barrie szerint minden szerves anyagnak megvan a maga helye ahol felhasználható, de tartozik hozzá egy enzim ami majd idovel lebontja, így részt tud venni a kialakult körforgásban. Az óra példáját hozza fel: az óra azért olyan, amilyen, mert az órás és az óratudomány már sokszor kipróbálta és igazolta, hogy abban a formában a leheto legjobb. Nos, ha az ember beleavatkozik a természetbe, akkor ahhoz hasonló, mint amikor az ember az óramube egy ceruza hegyével belenyúl. Nagyon kicsi az esélye, hogy jót tegyen, majdnem biztos, hogy azt elrontja. Így van a természettel is, hiszen a természet jobban tudja.

Nincs ingyen ebéd

A bioszféra összefüggo egész, amelybol ha az ember tevékenységeinek során elvesz azt vissza is kell juttatni. Nem kerülhetjük el a megfizetését, legfeljebb elodázhatjuk. A hiányt, a késobbi katasztrófát azonban ezzel csak növeljük. A jelenlegi környezeti krízis annak a jele, hogy sokat késtünk a fizetéssel. Másképp fogalmazva mindennek árra van. A folyamatos eroforrások kihasználása és a túlzott szennyezéseknek a következménye a globális problémák kialakulása.