Ugrás a tartalomhoz

Agro-ökológia

Dr. Godó Zoltán (2011)

Chapter 1. Ökológia helye és szerepe

Chapter 1. Ökológia helye és szerepe

1.1 Az ökológia helye és szerepe a biológiai tudományágban

1.1.1 Az ökológia fogalma

Az ökológia, tudományág, mely az élettereket, azaz az élolények és a környezet kapcsolatait vizsgálja. A kifejezést 1866-ban alkotta meg Ernst Haeckel (1834-1919) német darwinista biológus – zoológus. Az "öko" (görögül oikosz ="lakás, ház, háztartás") és a lógia (görögül logosz="tudomány") szavakból.

Az ökológia, a biológiához tartozó élolényközpontú tudományág, azon belül az egyed feletti (populáció, társulás, ökoszisztéma, bioszféra) szünbiológiához tartozik. Környezetbiológiának is szokták a közhasználatban nevezni. Kutatja a környezetbiológiai jelenségeket eloidézo okokat, kényszerfeltételeket, a jelenségek mechanizmusát és hátterét. Az ökológia az a tudományág, mely az élolény populációk és élolény-együttesek tér-idobeli eloszlásával és az azt eloidézo okokkal foglalkozik.

Más vélemények szerint az ökológia az ökoszisztémák muködésével foglalkozó tudomány. Az ökológiai vizsgálódások a környezet (hatótényezo) és a tolerancia (a fogadóképes tényezo; tehát maga az élolény, pontosabban populáció vagy populációkollektívum) komplementaritásain alapszanak.

Az ökológia tehát nem egyenlo a környezettel. Az ökológia nem környezet- vagy természetvédelmet jelöl. A környezet- és természetvédelem csupán felhasználja az ökológiai vizsgálódások egyes eredményeit (természetvédelmi biológia).

Mivel az ökológia élo és élettelen rendszerek kölcsönös egymásra hatását vizsgálja, arra keres választ, hogy milyen feltételek között tartható fenn a ketto egysége a bioszférában. Maga a fogalom több, mint 100 éves múltra tekint vissza, de elterjedéséhez sajnos aggasztó méretu természetkárosításra és környezetszennyezésre volt szükség.

Korábban, az ókor tudósai is kiemelten érdeklodtek a populációk, különösen az állati populációk iránt. A populációk dinamizmusa, elsosorban egyes állati populációk tömeges túlszaporodása (sáskajárás, pocok-, és hernyódúlás) igen érzékenyen érintette az akkori mezogazdaságot, élelmiszertermelést azon keresztül pedig az egész társadalmat. A tömeges túlszaporodások (gradációk) mögött a földöntúli hatalmat, elsosorban az isteneket látták, sot az állatoknak is földöntúli hatalmat tulajdonítottak. Platón (i.e. 4. sz.) az elso, aki a populációk elméletével is foglalkozott (Southwood 1968) tehát az „elso populációbiológusnak” tekinthetjük. Arisztotelész (i.e. 4. sz.) a pestisjárványokat az egerek és a sáskák túlszaporodásával magyarázta (Majer 1994), mások szerint viszont nem Arisztotelész, hanem kollégája és barátja, a botanikus Theophrastos írta le eloször az élolények közötti, valamint az élolények és környezetük közötti kölcsönhatásokat (Ramaley 1940, Kendeigh 1974, Smith 1992), tehát ok tekinthetok az elso „ökológusoknak”.

1.1.2 Az ökológia helye a biológia tudományok között

A szünbiológia a biológia tudomány azon ága, mely a populációkat és az ezekbol felépülo egyed fölötti szervezodési szinteket, valamint az ezek modellezésére felhasznált ökoszisztémákat vizsgálja. Tehát a szupraindividuális organizáció (SIO) azaz egyed feletti szervezodési szintek jelenségeivel foglalkozó biológiai tudományág. Angol elnevezése korábban a natural-history, újabban az ecology terjedt el.

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Bizottságának testületi állásfoglalása szerint, (amely nagyrészt Juhász-Nagy Pál ökológia-elméleti munkásságára alapozódik) meg kell különböztetnünk a leíró (jelenségszintu) és az oknyomozó kutatásokat. Magyar nyelvterületen csak az oknyomozó kutatásokat értjük ökológia alatt. Ezt a testületi állásfoglalást a magyar ökológus társadalom jelentos része, így a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete is elfogadta.

Figure 1.1. Az ökológia és résztudományainak helye a szünbiológia tudományok között

1-1. ábra. Az ökológia és résztudományainak helye a szünbiológia tudományok között


Fo résztudományai:

A szünfenobiológia a szupraindividuális biológiai organizáció jelenségeit vizsgálja. Az élolénypopulációk és populációkollektívumok tér-idobeli elofordulási mintázatának leírásával foglalkozó tudomány. Ennek része a társulástan/cönológia és a biogeográfia is.

Az ökológia a szupraindividuális biológiai organizáció jelenségeinek az okait tárja fel. A szünfenobiológia által már leírt jelenségek környezeti hatótényezok és a vizsgált rendszer toleranciatényezoinek összekapcsoltságán (komplementációján) és ebbol fakadóan a környezeti limitáción alapuló okait és következményeit vizsgáló tudomány. Az ökológia az élolény (objektum) és környezet egymásra hatását, és inkább a hatókörnyezetet vizsgálja. A hatás alapját (az objektumot) a szünfenobiológia vizsgálja.

A produkcióbiológia a fentiek muködését és termékenységét (produktivitását) kutatja. A biológiai termeléssel, valamint a biocönózisok anyag- és energiaforgalmával foglalkozik.

Populációkollektívumok: Egy összefoglaló név, mely alatt az egyed fölötti (szupraindividuális) szervezodési szinteket - társulásokat, biomokat, bioszférát, együttesen értjük.

Figure 1.2. Az ökoszisztéma kapcsolatainak vázlata (Kreeb, 1974)

1-2. ábra. Az ökoszisztéma kapcsolatainak vázlata (Kreeb, 1974)


Az ökológia vizsgálatának tárgya tehát az élolények populációira ható és a koegzisztenciális mintázatok kialakulásáért felelos kényszerfeltételek - ún. korlátozó vagy limitáló tényezok valamint a kényszerfeltételeket fogadó, populációkra jellemzo toleranciaviszonyok (turoképesség, a korlátozott vagy limitált tényezok) közötti kölcsönhatások. A limitáló tényezok pl. a ho, a víz, a fény, a tápanyagellátás, a klimatikus viszonyok és az intra-, valamint interspecifikus kompetíció, predáció stb. A kényszerfeltételeket és tolerancia viszonyokat együttesen ökológiai tényezoknek nevezzük.

Az ökológia két területe az autökológia és a szünökológia. Az autökológia vizsgálja az egyedeket, a szünökológia a populációt. Autoökológiai vizsgálatról beszélünk, ha pl. laboratóriumi körülmények között két populáció egyedeinek egymásra hatását vizsgálják (azért, hogy a populációk természetes társulásokban való viselkedését jobban megértsék).