Ugrás a tartalomhoz

Egészségügyi informatika

Ködmön József (2011)

Debreceni Egyetem

Egészségügyi informatika

Egészségügyi informatika


Tartalom

1. Az e-Egészségügy szabályozása
1. Az e-Egészségügy kezdetei Magyarországon
1.1. Az egészségügy elektronizációja
1.2. A Magyar Információs Társadalom Stratégia egészségügyi és szociális ágazatra vonatkozó legfontosabb célkitűzései, a megvalósítás lehetőségei (idézet a MITS-ből)
1.3. A MITSESZ legfontosabb célkitűzései, a megvalósítás lehetőségei (idézet a MITSESZ-ből)
1.4. Intelligens kártyák alkalmazásának dilemmái, a kormányzat szerepe (idézet a MITS Intelligens kártya részstratégiából)
1.5. Az elektronikus aláírás bevezetésének problémái, a kormányzat szerepe (idézet a MITS Elektronikus aláírás részstratégiából)
1.6. Az e-Egészség Program megvalósítása, eredmények
2. Az e-Egészségügy működésének alapjai
2.1. Az e-Egészségügy megjelenési formái
2.2.  Az e-Egészségügy kapcsolatrendszere (Király Gyula közleménye alapján)
2.3. Elektronikus egészségügyi közhiteles nyilvántartások
2.4. Intelligens kártyák alkalmazása az egészségügyben
2. 5. Elektronikus információbiztonság az egészségügyben
2.6. Az e-Egészségügy fejlődése, jövője
3. Jogszabályok
3.1. Az egészségügyi törvény (1997. évi CLIV törvény az egészségügyről)
3.2. Az adatvédelmi törvény (1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról)
3.3. Az egészségügyi adatkezelési törvény (1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
3.4. Az elektronikus aláírás törvény (2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról)
3.5. Az elektronikus kereskedelem törvény (2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről)
4. Szabványok
4.1.  Az e-Egészségügyben érvényes legfontosabb MSZT által is kiadott nemzetközi szabványok, előszabványok és CEN ajánlások
4. 2 Health Level Seven International (HL7) szabványrendszer
4.3 Az e-Egészségügyben jelenleg érvényes, MSZT által kiadott magyar nemzeti szabványok és előszabványok
5. Ajánlások
5.1 Szabványügyi szervezetek ajánlásai
5.2 Az Európai Unió ajánlásai
5.3. Hazai ajánlások
2. Informatikai hálózatok az egészségügyben
1. Számítógép-hálózatok felhasználása
1.1 Hálózatok üzleti alkalmazása
1.2. Otthoni alkalmazások
1.3. Mobil (mozgó) felhasználók
Társadalmi vonatkozások
2. Hálózati hardver
2.1. Lokális hálózatok (2) (LAN)
2.2. Nagyvárosi hálózat (MAN)
2.3. Nagy kiterjedésű hálózatok (WAN)  
2.4. Vezeték nélküli hálózatok
2.5. Otthoni hálózatok
2.3. Hálózati szoftver
3.1 Protokoll hierarchia
3.2. A rétegek tervezési kérdései
4. Hivatkozási (referencia) modellek
4.1. Az OSI referenciamodell
4.2. A TCP/IP – OSI modell leképezése
4.3. A „Hibrid” modell
5. Hálózati példák
5.1. ARPANET
5.2. Az Internet használata
5.3. Ethernet
5.4. Wireless LANs (WiFi)
6. Nemzetközi szabványosítás
6.1. IEEE 802 Szabványok
7. Fizikai réteg
7.1 Információátvitel irányítottság
7.2. Vezetékes átviteli közegek
7.3. Vezeték nélküli adatátvitel
7.4. Kommunikációs műholdak
7.5. Kábeltelevízió
8. Adatkapcsolati réteg
8.1. LAN adatkapcsolati réteg megoldások
8.2. Közeghozzáférési alréteg (MAC)
8.3. Ethernet
8.4. Token ring (IEEE 802.5)
8.5. Kódosztásos közeghozzáférés CDMA
9. Hálózati réteg
9.1. Az IP hálózati protokoll
9.2. IP fejrész
9.3. IP címek
9.4. Hálózati maszk
9.5 Speciális IP címek
9.6. IP forgalomirányítás (routing)
9.7  Forgalomirányító (router) működése
9.8. IP alhálózatok
9.9. IP címosztályok problémái
9.10. Kettős címrendszer
10. Transzport réteg
11. Alkalmazási réteg
11.1. DNS tartománynév kezelő rendszer
11.2. DNS tervezési szempontok
11.3. DNS alkalmazási feltételezések
11.4. DNS komponensek
11.5. Tartománynevek tere
11.6. Abszolút tartománynevek
11.7. Tartománynév tér példa  
11.8. A tartománynév tér particionálása
11.9. Névszerverek
11.10. Címfeloldó (resolver) programok
12. Elektronikus levél (e-mail)
12.1. Architektúra és szolgáltatások
12.2. Üzenetformátum, fejrészmezők (RFC 822)
12.3. MIME – többcélú hálózati levelezés-kiterjesztés
12.4. Üzenettovábbítás
12.5. Végső kézbesítés
12.6 E-mail küldés és fogadás példa
12.7. IMAP
13. A Világháló (World Wide Web)
13.1. Az URL felépítése
13.2. Az ügyfél és a kiszolgáló oldala
13.3. Statikus dokumentumok a Weben
13.4. Dinamikus oldalak
14. Multimédia
14.1 Hangtömörítés
14.2. Mozgóképek, képtömörítés (1)
15. Kötelező irodalom
16. Ajánlott irodalom
3. Népegészségügyi adatbázisok és kezelésük
1. Bevezetés
2. A WHO adatbázisok szerepe a tudományos információszerzésben
3. HFA letöltése és installálása
4. A HFA-ban használható menük és eszközök
5. Példa
6. Adatok megjelenítése
6.1. A vonaldiagram
6.2. Oszlopdiagram (Bart chart)
6.3. Térkép (Map)
6.4. Táblázatok
7. HFA-MDB
8. Magyarországi statisztikai adatok elérése a KSH adatbázisában
9. A Tájékoztatási adatbázis használata
10. WHO Statistical Information System (WHOSIS)
11. GHO Adattár használata
12. Javasolt adatbázisok
4. Egészségügyi ismeretprezentáció, kódrendszerek
1. Az egészségügyi informatika alapjai
2. Ismeretprezentáció
3. Az orvosi ismeretprezentáció alapjai
4. Fogalmak számítógépes reprezentációja
5. Klasszifikációs rendszerek az egészségügyben
6. Hagyományos diagnosztikus kódrendszerek- BNO 1
7. Hagyományos diagnosztikus kódrendszer - BNO 2
8. Hagyományos diagnosztikus kódrendszer –BNO 3
9. Hagyományos beavatkozási kódrendszer –OENO
10. Kombinatorikus kódrendszer -SNOMED

Az ábrák listája

1.1. Egészségügyi kiadások a GDP %-ában
1.2. Az egészségügy elektronizálásának folyamata
1.3. Az intelligens kártya logikai felépítése
1.4. Európai Egészségbiztosítási Kártya
1.5. A SESAM-Vitale rendszer
1.6. A rendszer működése
1.7. A német rendszer
1.8. A német Techniker Krankenkasse betegkártyája
1.9. Az e-Card és hátoldala
1.10. A GIN rendszer
1.11. Az e-TAJ pilot projektben használt betegkártya két oldala és egy közreműködő kártya
1.12. Titkosított üzenetküldés a PKI rendszerben
1.13. Elektronikus aláírás készítése és az aláírás ellenőrzése a PKI rendszerben
1.14. Elektronikus aláírással ellátott fájl
1.15. A MedCare rendszer
1.16. Az I-QRS telemetriás eszköz
1.17. Egy üzenet UML-ben megadott általános szerkezete
2.1. Egy hálózat két klienssel és egy szerverrel
2.2. A hálózat működése
2.3. Otthoni alkalmazások
2.4. Az e-kereskedelem néhány formája
2.5. A vezeték nélküli hálózat és a mozgó számítástechnika különböző kombinációi
2.6. Mértékegységek - A legfontosabb SI-előtagok
2.7. Összekapcsolt processzorok kiterjedés szerint
2.8. Két adatszóró hálózat
2.9. Egy kábeltévé-hálózatra alapozott nagyvárosi hálózat
2.10. A helyi hálózatra kapcsolódó hosztok és az alhálózat viszonya
2.11. A csomagok egy lehetséges folyama a küldőtől a vevői
2.12. A Bluetooth elrendezése (a) és a vezeték nélküli LAN (b)
2.13. Független hordozható számítógépek (a) és repülő LAN (b)
2.14. Rétegek, protokollok, interfészek
2.15. A filozófusból, tolmácsból és titkárnőből álló architektúra
2.16. Példa az 5. réteg virtuális kommunikációját megvalósító információáramlásra
2.17. Az OSI referenciamodell rétegei
2.18. Hálózati kapcsolóelemek
2.19. A TCP/IP – OSI modell leképezése
2.20. "Hibrid" modell
2.21. (a) A telefonhálózat felépítése. (b) A Baran által javasolt elosztott kapcsolóhálózat
2.22. A kezdeti ARPANET hálózat
2.23. Az ARPANET fejlődése
2.24. Az NSFNET (Amerikai Nemzeti Tudományos Alap) gerinchálózata 1988-ban
2.25. Az Internet áttekintése
2.26. Az eredeti Ethernet felépítése
2.27. (a) Vezeték nélküli hálózat bázisállomással. (b) Ad hoc hálózat
2.28. Ethernetre kötött számítógép
2.29. Hálózatok hatósugara
2.30. A 802 munkacsoportjai
2.31. IEEE LAN szabványok. Az IEEE 802 protokoll család
2.32. IEEE 802.3/Ethernetkeretformátum
2.33. Token ring (IEEE 802.5)
2.34. Internet fejrész szerkezete
2.35. IP címosztályok
2.36. Az első bájt
2.37. Speciális IP címek
2.38. Alhálózati routing példa
2.39. Alhálózati routing példa
2.40. Alhálózatok
2.41. Internet címek kimerülése
2.42. Fejrész szerkezete
2.43. Fejrész szerkezete
2.44. Port számok – protokollok
2.45. Tartománynév tér
2.46. Felépítés
2.47. Üzenetformátum
2.48. További fejrészmezők
2.49. Üzenet típus/altípus
2.50. MIME RFC822 fejrészmezők
2.51. MIME típusok/altípusok (RFC 2045)
2.52. a) A címzett nincs on-line az interneten és az ügynökök más gépen futnak (b) A címzettenek állandó internet kapcsolata van és a felhasználói és az üzenettovábbító ügynök ugyanazon gépen fut
2.53. IMAP (Internet Message Access Protocol – Internet levélelérési protokoll)
2.54. A világhló áttekintése
2.55. Űrlapok (XML, XHTML)
2.56. HTML a hipertext jelölőnyelv
2.57. Dinamikus oldalak
2.58. Multimédia
2.59. Képfajták
3.1. WHO honlapja
3.2. HFA
3.3. Letöltés
3.4. Letöltendő állományok
3.5. HFA DB1.exe
3.6. HFA menük és eszközök
3.7. Paraméterek kiválasztása
3.8. WHO
3.9. Vonal diagram "A" típus
3.10. "A" típusú vonaldiagram
3.11. "B" típusú vonaldiagaram
3.12. 1641_oszlop.png
3.13. Térkép
3.14. HFA táblázatok
3.15. KSH
3.16. WHOSIS
4.1. A kódkonverzió alkalmazásának elvi korlátja