Ugrás a tartalomhoz

Egészségügyi informatika

Ködmön József (2011)

Debreceni Egyetem

2. Ismeretprezentáció

2. Ismeretprezentáció

Tudás: A valós világ tudati megjelenése.

Fogalom: A valóság valamilyen objektumáról alkotott tudati tartalom. A tudás nem minden része közölhető.

Ismeret: Az emberi tudás közölhető részének szimbolikus leírása (fogalmak és azok összefüggései).

Szimbolikus leírásra példa: beszélt nyelv, írás, kotta, műszaki rajz, folyamatábra, a film formanyelve, SNOMED stb.

Meg kell különböztetni a hiedelmet és az igaz tudást, noha mindkettő része lehet tudatunknak.

4.1. táblázat - Hiedelem és igaz tudás

Hiedelem (belief) Igaz tudás (knowledge)
‘ nem igazolt vélekedés ’ ‘ igazolt vélekedés ’
A köznapi gondolkodásban van jelen A tudós gondolkodás jellemzője
Pl.: boszorkányok Pl.: szék, elektron

Az emberi tudás csoportosítása:

  • forrása/keletkezése elkülöníthető a bizonyosságszerzés módja szerint;

  • felépítése szerint.

Az emberi tudás forrása/keletkezése a bizonyosságszerzés módja szerint (hogyan alapozódik meg tudásunk):

4.2. táblázat - Az emberi tudás forrása

Tudás ismertség révén Tudás leírás révén
Ismeretelméleti elkülönítés
észlelhető konkrét dolog (közvetlen tudás); elvonatkoztatás (közvetett tudás);
empirikus tudás, a tudás alapja: tapasztalat. Azért fogadjuk el, mert saját magunk tapasztaljuk (pl. szék). konszenzuális valóság, a tudás alapja: hagyomány, tekintély, logikai következtetés (pl. elektron). Azért fogadjuk el mert a körülöttünk lévő környezet általában elfogadja.


A tudomány a tudás mindkét forrásának vizsgálatában jelentős szerepet játszik.

4.3. táblázat - A tudomány szerepe

Tudás ismertség révén Tudás leírás révén
A tudás forrásainak általános kettőssége:
érzéki alapú tudás: valami tudása szükségszerűen feltételezi annak létezését (pl. szék). másodlagos tudás: valami tudása nem feltételezi szükségszerűen annak létezését (pl. dinoszaurusz: nem létezik; a Föld gömb alakú: létezik, de kevesen ellenőrzik – mindkettőt csak leírásból ismerjük).

Napjainkban a bizonyosságszerzés kétféle módja a köznapi gondolkodásban relativizálódik (viszonylagossá válik):

Kép is lehet leírás?

Pl.: Hírek/híradó/Internet csevegés: eredete közvetett, mégis úgy tekintjük mintha közvetlen tapasztalás lenne.

Manapság egyre több olyan dolog van, amiket csak közvetve ismerhetünk, mégis úgy kezeljük őket mintha szükségszerűen léteznének.

A tudás csoportosítása felépítése szerint:

  1. kijelentésszerű vagy propozicionális; (propozíció [latin] – előterjesztés, javaslat, indítvány);

    olyan tudás, amely egyértelműen visszaadható egy véges kijelentéslista segítségével.

    A legtöbb mesterséges intelligenciarendszer (lásd: ismeret definíciója) és a legtöbb kognitív tanulmányi program is ezzel foglalkozik.

  2. képi tudás;

    élményszerű, analóg reprezentációk.

    Kérdések: Van-e külön képi tudás? Mennyiben térnek el a kijelentés formában jellemezhető tudástól?

    Negatív válasz: Amit a képekről nem lehet visszaadni leírás segítségével, az nem lehet a tudomány tárgya.

    Pozitív válasz: A képi jellegű tudás olyan analóg térbeli leképezéseket tartalmaz, amelyeket nagyon nehéz propozíciók sorával visszaadni, vagy legalábbis körülményes.

  3. készségjellegű tudás:

    Készségjellegű tudás biztosan van, csak sok filozófus, pszichológus nem szívesen nevezi tudásnak (mert propozicionálisan nem jellemezhető).

    A készségek másképp reprezentálódnak mint a kijelentésszerű tudás.

    Kérdések: Mit jelent az, hogy valamit készségszinten tudunk, szemben azzal, hogy nem tudjuk? Le lehet-e írni készségszintű tudást véges kijelentés listával?

    Ellentmondás: A megismerés leíró, azaz nyelvszerű (tehát propozicionális), ugyanakkor a természetes nyelv is jellemezhető mint készség (tehát készség jellegű).

Az orvostudomány a mai napig javarészt nyelvi leírásokra épül.

Tudományos nyelv sajátosságai:

  • sajátos szókészlettel rendelkezik;

  • érzelmi, indulati tartalom kifejezésének hiánya;

  • explicit: nem használ szimbolikus, metaforikus kifejező eszközöket.

Orvosi ismeretek lejegyzésének hagyományos szabályai:

  • szabályozott;

  • döntően nyelvi eszközökre épül (propozicionális);

  • azonos fogalmak és

  • egységes adatkör használata.

Hagyományos kiegészítő adatkezelési technikák: lázlap, kórlap, figyelmeztető színjelzések, kulcsszavazott tudományos cikkgyűjtemények stb.

Egyes orvosi esetek dokumentálására szolgáló hagyományos adatkörök:

  1. Anamnézis (kórtörténet): A beteg szubjektív panaszainak, állapotváltozásainak, felismert betegségeinek, és az addigi orvosi kezelések kronologikus felsorolása.

  2. Fizikai státusz: a beteg jelentkezésekor elvégzett fizikális vizsgálatok (megfigyelés, tapintás, hallgatózás) rögzítése.

  3. Műszeres, eszközös vizsgálatok: laboratóriumi, röntgen stb. vizsgálatok eredményei.

  4. Műtéti leírások: a beavatkozás során észlelt elváltozások, a beavatkozás részletei, az eltávolított képletek felsorolása stb.

  5. Dekurzus: a betegség lefolyásának, a kezelés során bekövetkezett állapotváltozások leírása.

  6. Diagnózis (kórisme): a vizsgálatok végeredményeként megállapított betegség, illetve betegségek

Az orvosi tevékenység szigorú és pontos dokumentálásának irányába ható jelenségek:

  1. Megnövekedett ismeretanyag.

  2. Az orvosi tevékenység intézményes kontrolljának fokozódó igénye.

  3. Pénzfelhasználás hatékonyságának figyelése.

Mindezen igényeket a hagyományos lejegyzési és adatkezelési technikák nem képesek kielégíteni.

Az orvosi dokumentáció új módszerei:  orvosi informatika.

Ad 1. Megnövekedett ismeretanyag.

Az orvosi ismeretek, adatok hagyományos lejegyzési és adatkezelési technikái alkalmasak:

  • orvosi ismeretek gyűjtésére, továbbadására;

  • orvosi ismeretek kumulálódására (összegződés).

  • az egyes esetekről készült feljegyzések egymással történő összehasonlítására.

hátrányai:

  • az összegyűlt ismeretek mennyisége meghaladja az emlékezőképesség határát;

  • az orvosnak sok megválaszolt kérdésről nincs tudomása;

  • technikai fejlődés következtében egyetlen betegre vonatkozó adatok, vizsgálati eredmények mennyisége meghaladhatja az emlékezőképesség határát;

  • hagyományos adatkezelési technikák elégtelenek.

Ad 2. Az orvosi tevékenység intézményes kontrolljának fokozódó igénye.

  • Az orvos kiemelt társadalmi szerepe, tekintélye csaknem teljesen felőrlődött:

    egyetemes igény az orvos intézményes kontrollja iránt.

  • Az orvos szava, szubjektív emlékezete nem felel meg az ellenőrizhetőség szempontjainak:

    saját jogvédelme érdekében kénytelen időben rögzíteni tevékenységét.

Ad 3. A pénzfelhasználás hatékonyságának figyelése I.

  • A modern egészségügy újszerű problémája:

    hiába állnak rendelkezésre a beteg gyógyításához szükséges ismeretek, eszközök, nincs pénz arra a kezelésre, amire szükség volna.

    A rendelkezésre álló pénzeszközök lehető legjobb felhasználását biztosítani kell!

Ad 3. A pénzfelhasználás hatékonyságának figyelése II.

  • Az orvos tevékenysége során keletkező adatok:

    Orvosi adatok: az egyes orvos tevékenysége során keletkező adatok (pl. diagnózisok, műtéti adatok stb.).

    Felhasználásuk: jellemzően az adatok keletkezése helyén a gyógyító munka során.

    Aggregált, statisztikai adatok: az egyes orvos tevékenysége során keletkező adatok összesítése, feldolgozása során előálló adatok (pl. havi esetszámok).

    Felhasználásuk: jellemzően nem a rögzítés helyén, hanem valamely távoli intézményben (pl. biztosító).

    az adatokat továbbítani kell, gyorsan fel kell dolgozni.

  • A megoldás: az orvosi dokumentáció új módszerei, az orvosi informatika.

Az orvosi informatika egyik részterületeismeretreprezentáció.

Az orvosi ismeretek reprezentációjával szemben támasztott igények:

  • hagyományos szempontok: biztosítsa az ismeretek tárolását, visszakereshetőségét;

  • új szempontok: az adatok gépi úton is feldolgozhatók legyenek (logikai műveletek).

  • Nominális: A közlés során megnevezett fogalmat nominálisnak nevezzük.

  • Attribútum: A nominálishoz rendelt tulajdonságot attribútumnak nevezzük.