Ugrás a tartalomhoz

Egészségügyi informatika

Ködmön József (2011)

Debreceni Egyetem

4. fejezet - Egészségügyi ismeretprezentáció, kódrendszerek

4. fejezet - Egészségügyi ismeretprezentáció, kódrendszerek

1. Az egészségügyi informatika alapjai

Az informatika alapfogalmai

A természet három alapeleme:

  • anyag

  • energia

  • információ.

Az információ megtalálható a legelemibb természeti, illetve a legmagasabb rendű társadalmi folyamatokban.

Az ‘adat’ és ‘információ’ fogalmának a szakirodalomban számos eltérő megfogalmazása található.

Adat:

  • információ hordozására alkalmas közlés (médiafüggetlen)  

vagy:

  • értelmezhető (észlelhető, érzékelhető, felfogható és megérthető) ismeret.    

Információ:

  • értelmezhető és hasznosítható adat.

Hír:

  • információt hordozó, mozgásban lévő (valamely hírcsatornán továbbítás alatt lévő) jelkonfiguráció.

Adat szemléletes fogalma:

  • egymással kapcsolatban nem álló, önmagukban nem értelmezett tények vagy elképzelések rögzített formájú megjelenései.    

Információ szemléletes fogalma:

  • Az információ olyan tájékoztatás, közlés, adat, ismeret, hír stb., amely a címzett által

    • értelmezhető,

    • számára tényleges vagy potenciális értelme van,

    • célja a bizonytalanság megszüntetése, ill.

    • lehetséges alternatívák között választás (döntés) elősegítése.

Adathordozó:

  • azok az eszközök, amelyekre az adatokat tárolás, megőrzés vagy további feldolgozás céljából felvisszük, „rögzítjük”.    

Adatrögzítés:

  • az a művelet, amely során az adatokat a számítógép által elfogadható (elolvasható, feldolgozható) adathordozóra történő átvitele.    

Elsődleges adathordozó:

  • „eredeti” adathordozó, amelyet a számítógép (jelenleg) nem képes közvetlenül értelmezni, feldolgozni  (pl. bizonylat, nyomtatvány, csekk stb.).     

Másodlagos adathordozó:

  • közvetlen számítógépes feldolgozásra alkalmas eszközök

Az adat mint speciális erőforrás

A gazdasági, egészségügyi rendszerek működésükhöz erőforrásokat használnak fel (nyersanyag, munkaerő, energia, pénz stb.).

Az erőforrások három jellemző tulajdonsága:

  • biztosítása, felhasználása időt és költséget igényel;

  • felhasználásuk során konkrét vagy átvitt értelemben elfogynak (szűkös természetű);

  • a szervezet folyamatos működését biztosítja.  

Korszerű felfogásban az adat is erőforrás!  

Az adat azonban speciális erőforrás, mert:

előteremtésük és felhasználásuk időt és költséget igényel, továbbá feltétele a szervezet működésének,

DE:

  • biztosításuk egyszeri költséggel jár, a költségek nagysága független a felhasználók számától;

  • felhasználás során nem fogynak el: a feldolgozás eredményei maguk is adatokká válhatnak (az adatok a használat során bővülnek);

  • logikai műveleteket végezhetünk rajtuk.

Információrendszer:

  • adatok, információk,

  • az ezeket feldolgozó eszközök (ceruza, számítógép, hardver, szoftver stb. stb.) és

  • működési szabályok,

  • algoritmusok,

  • a működési folyamatokat irányító és végrehajtó emberek

szervezett együttese.

Eszköz független!

Informatika:

  • az információk megszerzésével, rendezésével, tárolásával és feldolgozásával összefüggő ismeretek összessége (műszaki jellegű).   

Általános informatika:

  • az információrendszerek elemzésével, tervezésével, bevezetésével összefüggő általános szervezési, gazdasági és társadalomtechnikai kérdésekre vonatkozó empirikus (induktív) és absztrakt (deduktív) ismeretek összessége.  

Szakinformatika:

  • az általános informatika kérdéseinek, vizsgálati szempontjainak konkrét szakterületre történő szűkítése.

    A szakinformatika tárgya lehet

    • az információrendszer valamilyen általános funkciója, eleme, pl.: vezetési, szakirodalmi informatika;

    • a társadalmi élet valamely részterülete, pl. gazdasági-, egészségügyi informatika.

Elméleti informatika:

  • mindazon problémák, módszerek, eljárások, amelyek az információrendszerek formális leírásával, illetve a rendszeren belül végezhető műveletek absztrakciójával kapcsolatosak (pl. információ- és adatstruktúrák matematikai alapjai).

    Az informatika elméleti oldalát alkotó tudományterületek:

    • információelmélet,

    • rendszerelmélet,

    • számítógép-tudomány

Gyakorlati informatika:

  • információrendszerek elemzésének, tervezésének, bevezetésének módszertani ismeretei (pl. információ- és adatstruktúrák alkalmazásának szabályai; fogalmi rendszerek kialakítása; adatok fizikai kezelése, tárolása stb.).

    Az informatika gyakorlati oldalához kapcsolódó módszertani ismeretek:

    • matematika,

    • statisztika,

    • biometria,

    • számítástechnika,

    • kommunikáció.

Egészségügyi informatika:

  • interdiszciplináris tudomány, amely az orvostudomány és az informatika sajátos területeit öleli fel (szakinformatika, alkalmazott tudomány).

  • Napjainkban önállósuló diszciplína!

  • Tárgyköre:

    • az egészségügyben keletkező adatok

      • definiálása,

      • klasszifikációja,

      • továbbítása,

      • feldolgozása,

    • és az előbbiek metodikai meghatározása

  • Az egészségügyi adatok típusai:

    • orvos szakmai információk:

    • orvosi dokumentáció (betegek adatai);

    • tudományos, oktatási adatok:

    • betegségek adatai;

    • gyógyítás adatai;

    • népegészségügyi információk:

    • egészségi állapot adatai (demográfia, mortalitás, morbiditás);

    • környezet-egészségügy adatai;

    • egészségügyi ellátás (ellátók, egészségügyi struktúra) adatai;

    • finanszírozási információk:

    • a forrásoldal adatai (járulékfizetők, egyéb bevételek);

    • az elosztás, megtérítés adata (egészségügyi szolgáltatások);

    • management információk 

  • A teljesítményfinanszírozásban használatos osztályozási rendszerek

    • páciens-osztályozási rendszerek:

      • a páciens alapján – fejkvóta; korkorrigált, állapotkorrigált, diagnózis-  korrigált;

      • az ellátott eset alapján – esetfinanszírozás: DRG, HBCS, PMC; ambuláns esetcsoportok;

    • betegség-osztályozási rendszerek: BNO (ICD);

    • tevékenység-osztályozási rendszerek:

      • WHO tevékenységi osztályozási rendszer (OENO, ICPM);

      • német pontrendszer;

    • vegyes és komplex rendszerek:

      • SNOMED;

      • ICPC, Reed.