Ködmön József (2011)
Debreceni Egyetem
Tartalom
Az informatika alapfogalmai
A természet három alapeleme:
anyag
energia
információ.
Az információ megtalálható a legelemibb természeti, illetve a legmagasabb rendű társadalmi folyamatokban.
Az ‘adat’ és ‘információ’ fogalmának a szakirodalomban számos eltérő megfogalmazása található.
Adat:
információ hordozására alkalmas közlés (médiafüggetlen)
vagy:
értelmezhető (észlelhető, érzékelhető, felfogható és megérthető) ismeret.
Információ:
értelmezhető és hasznosítható adat.
Hír:
információt hordozó, mozgásban lévő (valamely hírcsatornán továbbítás alatt lévő) jelkonfiguráció.
Adat szemléletes fogalma:
egymással kapcsolatban nem álló, önmagukban nem értelmezett tények vagy elképzelések rögzített formájú megjelenései.
Információ szemléletes fogalma:
Az információ olyan tájékoztatás, közlés, adat, ismeret, hír stb., amely a címzett által
értelmezhető,
számára tényleges vagy potenciális értelme van,
célja a bizonytalanság megszüntetése, ill.
lehetséges alternatívák között választás (döntés) elősegítése.
Adathordozó:
azok az eszközök, amelyekre az adatokat tárolás, megőrzés vagy további feldolgozás céljából felvisszük, „rögzítjük”.
Adatrögzítés:
az a művelet, amely során az adatokat a számítógép által elfogadható (elolvasható, feldolgozható) adathordozóra történő átvitele.
Elsődleges adathordozó:
„eredeti” adathordozó, amelyet a számítógép (jelenleg) nem képes közvetlenül értelmezni, feldolgozni (pl. bizonylat, nyomtatvány, csekk stb.).
Másodlagos adathordozó:
közvetlen számítógépes feldolgozásra alkalmas eszközök
Az adat mint speciális erőforrás
A gazdasági, egészségügyi rendszerek működésükhöz erőforrásokat használnak fel (nyersanyag, munkaerő, energia, pénz stb.).
Az erőforrások három jellemző tulajdonsága:
biztosítása, felhasználása időt és költséget igényel;
felhasználásuk során konkrét vagy átvitt értelemben elfogynak (szűkös természetű);
a szervezet folyamatos működését biztosítja.
Korszerű felfogásban az adat is erőforrás!
Az adat azonban speciális erőforrás, mert:
előteremtésük és felhasználásuk időt és költséget igényel, továbbá feltétele a szervezet működésének,
DE:
biztosításuk egyszeri költséggel jár, a költségek nagysága független a felhasználók számától;
felhasználás során nem fogynak el: a feldolgozás eredményei maguk is adatokká válhatnak (az adatok a használat során bővülnek);
logikai műveleteket végezhetünk rajtuk.
Információrendszer:
adatok, információk,
az ezeket feldolgozó eszközök (ceruza, számítógép, hardver, szoftver stb. stb.) és
működési szabályok,
algoritmusok,
a működési folyamatokat irányító és végrehajtó emberek
szervezett együttese.
Eszköz független!
Informatika:
az információk megszerzésével, rendezésével, tárolásával és feldolgozásával összefüggő ismeretek összessége (műszaki jellegű).
Általános informatika:
az információrendszerek elemzésével, tervezésével, bevezetésével összefüggő általános szervezési, gazdasági és társadalomtechnikai kérdésekre vonatkozó empirikus (induktív) és absztrakt (deduktív) ismeretek összessége.
Szakinformatika:
az általános informatika kérdéseinek, vizsgálati szempontjainak konkrét szakterületre történő szűkítése.
A szakinformatika tárgya lehet
az információrendszer valamilyen általános funkciója, eleme, pl.: vezetési, szakirodalmi informatika;
a társadalmi élet valamely részterülete, pl. gazdasági-, egészségügyi informatika.
Elméleti informatika:
mindazon problémák, módszerek, eljárások, amelyek az információrendszerek formális leírásával, illetve a rendszeren belül végezhető műveletek absztrakciójával kapcsolatosak (pl. információ- és adatstruktúrák matematikai alapjai).
Az informatika elméleti oldalát alkotó tudományterületek:
információelmélet,
rendszerelmélet,
számítógép-tudomány
Gyakorlati informatika:
információrendszerek elemzésének, tervezésének, bevezetésének módszertani ismeretei (pl. információ- és adatstruktúrák alkalmazásának szabályai; fogalmi rendszerek kialakítása; adatok fizikai kezelése, tárolása stb.).
Az informatika gyakorlati oldalához kapcsolódó módszertani ismeretek:
matematika,
statisztika,
biometria,
számítástechnika,
kommunikáció.
Egészségügyi informatika:
interdiszciplináris tudomány, amely az orvostudomány és az informatika sajátos területeit öleli fel (szakinformatika, alkalmazott tudomány).
Napjainkban önállósuló diszciplína!
Tárgyköre:
az egészségügyben keletkező adatok
definiálása,
klasszifikációja,
továbbítása,
feldolgozása,
és az előbbiek metodikai meghatározása
Az egészségügyi adatok típusai:
orvos szakmai információk:
orvosi dokumentáció (betegek adatai);
tudományos, oktatási adatok:
betegségek adatai;
gyógyítás adatai;
népegészségügyi információk:
egészségi állapot adatai (demográfia, mortalitás, morbiditás);
környezet-egészségügy adatai;
egészségügyi ellátás (ellátók, egészségügyi struktúra) adatai;
finanszírozási információk:
a forrásoldal adatai (járulékfizetők, egyéb bevételek);
az elosztás, megtérítés adata (egészségügyi szolgáltatások);
management információk
A teljesítményfinanszírozásban használatos osztályozási rendszerek
páciens-osztályozási rendszerek:
a páciens alapján – fejkvóta; korkorrigált, állapotkorrigált, diagnózis- korrigált;
az ellátott eset alapján – esetfinanszírozás: DRG, HBCS, PMC; ambuláns esetcsoportok;
betegség-osztályozási rendszerek: BNO (ICD);
tevékenység-osztályozási rendszerek:
WHO tevékenységi osztályozási rendszer (OENO, ICPM);
német pontrendszer;
vegyes és komplex rendszerek:
SNOMED;
ICPC, Reed.