Természetes emberi igény volt, hogy IP címek helyett neveket használjanak

Kezdeti megoldás egy hosts.txt állomány ami letölthető a NIC-től

Néhány 100 csomópontig ez működik

Internet növekedésével új megoldás szükséges

DNS – Domain Name System RFC 1034, 1035

Hierarchikus tartományalapú névkiosztási séma

Osztott adatbázisú implementáció

Alapvető cél: nevekhez erőforrások rendelése

Nagyméretű adatbázis elosztott kezelése átmeneti cache tároló biztosítása

Általános célú megoldásnak kell lenni:

Név -> hálózati cím

Név -> postafiók információ

Egyéb applikációk támogatási lehetősége

Tagolás: osztály és típus szerint

A lekérdezési tranzakció független a kommunikációs eszköztől

Platformfüggetlen megvalósíthatóság

Adatok többsége lassan fog változni.

Adminisztratív határok (zónák) kialakítása

Általában a zónák intézményeket reprezentálnak

Névszervereket üzemeltetnek

Felelősek a tartománynevek egy halmazáért

Biztiosítani kell a kliensek névszerverekhez kapcsolódását

Adathozzáférés kiemelt prioritású a naprakészséggel és konzisztenciával szemben

Más névszervereken tárolt adatra vonatkozó kérdés megválaszolása:

Iteratív módszer – kötelező

Rekurzív módszer – opcionális

A tartománynevek rendszerének három fő komponense:

Tartománynevek (körzetnevek) tere és erőforrás rekordok

Névszerverek

Címfeloldó (resolver) programok

Fa típusú gráf, melyben minden csúcs egy erőforráshalmazt reprezentál

A csúcsokhoz egy (max. 63 bájt hosszú) címkét rendelünk

Két testvér csúcs címkéje nem lehet azonos

A null hosszúságú címke a gyokér számára foglalt

Címke belső reprezentációja (címke hossza 1 bájton, a magfelelő karaktersorozat bájt-sztring)

A kis- és nagybetűk között nem teszünk különbséget, de célszerű megtartani a forrás írásmódját

Gráfelméleti alapok DNS alkalmazása:

A tartománynevek terében bármely csúcs egyértelműen reprezentálható a csúcstól a gyökérig vezető utat leíró címkesorozattal (abszolút tartománynév)

Abszolút tartománynév belső reprezentációja:

Max 255 bájt hosszú

Acímkéket sorrendhelyesen konkatenálhuk

Szükségképpen a NULL karakterrel végződik

Tartománynevek reprezentációja felhasználói interfészeknél:

Címke-sztring sorozat, elválasztó karakter a pont (.)

Lehet abszolút és relatív

2.45. ábra - Tartománynév tér

Abszolút név felhasználói specifikációja pl.:

vaxa.isi.edu

Relatív felhasználói specifikációja:

vaxa (relatív az isi.edu.-hoz képest)

vaxa.isi (relatív az edu-hoz képest)

belső reprezentációja

04 76 61 78 61 03 69 73 69 03 65 64 75 00

A tartománynevek tere két módon darabolható:

Az osztály tagozódása alapján

A tartománynév tér (fa) éleinek átvágásával

Ha a tartománynevek terében bizonyos éleket átvágunk, akkor a maximálisan összefüggő részgráfok szintén fa struktúrájúak

Egy ilyen részgráfot zónának nevezünk

Egy zóna reprezentálható a gyökérhez legközelebbi csúcsának tartománynevével

A zónák közötti átvágásokat nyilván kell tartani

A névszerverek olyan szerver programok, melyek:

Információkat tárolnak a tartománynevek gráfjáról

Tartománynevekhez tartozó erőforrás rekordokat tárolnak

Egy vagy több zónához tartozó valamennyi csomópont hiteles erőforrásrekordját

Szomszéd (gyermek) zónákhoz (és ezek névszervereihez) vezető információkat

Időlegesen más zónákhoz tartozó erőforrásrekordot (cache)

Kérdéseket (lekérdezéseket) válaszolnak meg

A címfeloldó programok a felhasználói programok és a névszerverek közötti interfészek.

A címfeloldás ideje lehet kicsi (msec) pl. helyi adatokból felépített válasz esetén, de lehet nagy (több sec) névszerverek adatait kérdezve.

A címfeloldás kliens oldala általában platformfüggő

Általános funkciók:

Gép név -> gép cím

Gép cím -> gép név

Általános lekérdezési funkció