Ugrás a tartalomhoz

Növényvédelem

Ábrahám Rita, Érsek Tibor, Kuroli Géza, Németh Lajos, Reisinger Péter (2011)

Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem

A CUKORRÉPA GYOMNÖVÉNYZETE ÉS INTEGRÁLT GYOMSZABÁLYOZÁSA

A CUKORRÉPA GYOMNÖVÉNYZETE ÉS INTEGRÁLT GYOMSZABÁLYOZÁSA

A CUKORRÉPA GYOMNÖVÉNYZETE

A cukorrépa korai vetésideje miatt megtalálhatók az ősszel és kora tavasszal csírázó gyomok, mint pl. a galaj (Galium aparine) és a nagy széltippan (Apera spica-venti). Nagy felületborítottságot adhatnak a T3-as fajok, mint pl. a repce (Sinapis arvensis), vagy a repcsényretek (Raphanus raphanistrum). Az igazi gyomproblémát azonban a nyárutói egyévesek képezik, mint pl. a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), a disznóparéjfélék (Amaranthus spp.), a libatop-félék (Chenopodium spp.), a keserűfű-félék (Polygonum spp.) és a selyemmályva (Abutilon theophrasti). Az említett fajok közül is különös figyelmet érdemelnek a libatopfélék, melyek rendszertani rokonságban vannak a cukorrépával, emiatt nehéz az ellenük való védekezés. Egyszikű gyomnövényei közül meg kell említeni a kakaslábfüvet (Echinochloa crus-galli), a különböző muhar és pirok újjasmuhar (Setaria- és Digitaria-) fajokat, amelyek rendszerint nagy tömegben fordulnak elő a cukorrépa területeken. Mind gyakrabban találkozunk a köles (Panicum miliaceum) tömeges előfordulásával.

Az évelő gyomfajok közül a sekélyen gyökerező szártarackosok sorából a fenyércirok (Sorghum halepense) jelentőségét kell kiemelni, a mélyen gyökerezők közül pedig az apró szulák (Convolvulus arvensis), valamint a mezei acat (Cirsium arvense) jelenlétével kell a termelőnek számolni.

A cukorrépa-termesztés egyik új keletű gyomproblémája a napraforgó árvakelés (Helianthus annuus) jelenléte a vetésekben. Irtása rendkívüli módon megnöveli a termelési költségeket.

A CUKORRÉPA INTEGRÁLT GYOMSZABÁLYOZÁSA

Agrotechnikai védekezés

A cukorrépa gyomszabályozásában a prevenciónak és az agrotechnikai védekezésnek nagy jelentősége van. Elsősorban a megfelelő tábla kiválasztását és a kiváló minőségű vetés-előkészítő talajmunkát kell hangsúlyozni.

A tábla kiválasztásánál – ha erre módunk van – ügyeljünk arra, hogy olyan táblát jelöljünk ki, amelyen nem fordulhat elő évelő kétszikű gyomnövények (apró szulák, mezei acat), mert ezek ellen a fajok ellen nincs mód hatékony vegyszeres védekezésre. Ez a megállapítás azonban csak arra az esetre vonatkozik, amennyiben kizárólag vegyszeresen kívánjuk a gyomproblémát megoldani. A mechanikai védekezésekkel kombinált gyommentesítésnél gyakorlatilag e szempontoknak nincs jelentősége, mert a kézi kapálás teljes hatásspektrumot biztosít.

A vetés-előkészítő talajmunkák során törekedni kell az aprómorzsás, egyenletes mélységű talajállapot kialakítására. Ez több vonatkozásban is kapcsolatban van az eredményes védekezéssel. A jó minőségű talaj-előkészítésnek az alapkezelésnél használt gyomirtó szerek hatáskifejtésében is nagy jelentősége van. Aprómorzsás talajban jobban hatnak a herbicidek, rögös területen elsősorban a szer elillanása és a "rögárnyék" miatt lehet hatástalan a védekezés. A jó minőségű vetőágyban a cukorrépa egyenletesen csírázik, a táblán lévő növényállomány fejlődési állapota megközelítően azonos. Az állománykezelésnél ilyenkor kisebb a fitotoxikus kockázat, ugyanis egyidejűleg nem fordul elő érzékeny szikleveles állapotú és ugyanakkor 4-6 leveles fejlettségű répanövény.

Javasolható, hogy az utolsó vetőágy előkészítő művelet után lehetőleg azonnal vessünk, mert így nagyobb esélyt adunk a répának a gyomok elleni versengésben. A talajművelettel ugyanis mechanikailag elpusztítjuk a csírában lévő gyomokat, és így nem fordulhat elő, hogy a táblán a tömegesen csírázó gyomfajok fejlődési állapota megelőzi a répáét. Sajnos gyakran megtörténik, hogy szikleveles répában 4-6 leveles gyomok találhatók, és mire a répa eléri a herbicidekkel szembeni tolerálható fenológiai állapotát, a gyomok úgy megerősödnek, hogy már eredményesen nem irthatók.

Mechanikai védekezés

Jelentősége az utóbbi években nőtt meg, mely összefüggésben áll a herbicidárakkal és a környezetkímélő szemlélettel, bár ez utóbbi nem minden esetben tudatos. A cukorrépa kizárólag kapálással történő gyommentesítése – a kedvező vonatkozások ellenére – kockázatos vállalkozás. Általában annyi kézimunkaerő nem áll rendelkezésre, amennyi az optimális időben elvégzett kapáláshoz szükséges, így az elkésett művelet miatt időlegesen előnyt szereznek a gyomok a répával szemben. A gyomirtó szeres alapkezelés nélkül termesztett répában 3-, ill. 4-szeri kapálás minden esetben sürgetően jelentkezik és az elkésett beavatkozásnak negatív hatása lesz a termésre.

A fentiek miatt inkább javasolható a vegyszeres gyomirtás és kézi kapálás kombinált alkalmazása. Ez annyit jelent, hogy a területet alapkezelésben (presowing, vagy preemergens) részesítjük, azáltal a tömegesen csirázó gyomok megjelenését meggátoljuk. Ezt követően a szükséges mértékben és gyakorisággal végezzük el a kézi kapálást, amely általában nem jelentkezik sürgetően és viszonylag nagy területteljesítménnyel hajtható végre.

Itt kell szólni a sorközművelésről is. Feltétele a megfelelően keskeny kerekű traktor és a speciális kultivátor. Ott, ahol ezek rendelkezésre állnak, a tenyészidőszak elején sikerrel használhatók.

Vegyszeres gyomirtás

A cukorrépa presowing (vetés előtt) használható gyomirtó szerei a kloridazon, metamitron és a cikloat. A vetés előtti gyomirtásnak az előnye különösen száraz, csapadékmentes évjáratokban szembetűnő. A készítményeket sekélyen a talajba kell dolgozni. Ügyelni kell arra, hogy e herbicidek bedolgozó eszközével ne okozzunk kárt a vetésre jól előkészített aprómorzsás talajban, ugyanis ilyenkor még a talaj általában nedves.

A cukorrépa preemergens (vetés után–kelés előtt) alkalmazható gyomirtó szereinek sorából ki kell emelni a magról kelő egyszikűeket irtó hatóanyagokat, melyek a s-metolaklór és a propizoklór. Mindkét készítménynek jelentős kétszikűeket irtó hatása is van.

A többségében kétszikűeket irtó hatásspektrummal rendelkező hatóanyagok a kloridazon és a metamitron. A magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen javasolt a dimetenamid és a kloridazon+quinmerak hatóanyag-kombináció. A preemergens herbicidek hatásának sikere a kezelés után lehullott csapadék mennyiségétől függ.

A cukorrépa posztemergensen alkalmazható gyomirtó szerei a fenmedifam, desmedifam és etofumezat, melyek kombinációinak hatása a magról kelő gyomok egész spektrumára kiterjed. További széles hatásspektrummal rendelkező kombinációk a kloridazon + fenmedifam és a kloridazon + quinmerak. Nem régóta használják a trisulfuron-metil hatóanyagot, melynek hatásspektruma a magról kelő kétszikű gyomokra terjed ki. Speciális hatásspektrummal rendelkezik klopiralid hatóanyagú készítmény, mely a napraforgó árvakelés, a mezei acat és egyéb fészkes virágú gyomok ellen hatásos.

A cukorrépában viszonylag nagyszámban engedélyezettek az egyszikűeket irtó hatásspektrummal rendelkező ún. acetil coenzim-karboxilázgátló hatóanyagú készítmények A felsorolt herbicidek mérsékelt dózisban a magról kelő egyszikűek ellen, magasabb dózisban pedig az évelő egyszikűek ellen is hatásosak.

A cukorrépa posztemergens kezelésének alapvető feltétele, hogy a gyomnövények a 2-4 leveles állapotot ne haladják meg, ugyanakkor a cukorrépa legalább 6 leveles legyen. Ezek a feltételek a fent említett, gondos talajmunkával és vetéssel biztosíthatók. Az állományban használt gyomirtó szereknek általában nincs tartós hatásuk, így gyakorta egy második „gyomcsirázási hullám” is bekövetkezhet. Ekkor még a cukorrépa levelei nem fedik teljesen a talajt, tehát szükség van ismételt védekezésre.

A gyakorlat rendszeresen alkalmazza az „osztott kezelést”, ami annyit jelent, hogy az engedélyezett dózist 2 vagy 3 alkalommal megosztva juttatják ki. Fontos, hogy a mérsékelt mennyiségű herbicid-hatóanyagot a szükséges hatás érdekében „erősítsük meg” adalékanyaggal, melyek közül a kozmetikai vazelinolaj-származékok jöhetnek elsősorban számításba. A posztemergensen alkalmazott herbicidek fitotoxikusak lehetnek, amennyiben 25 oC feletti hőmérsékleten juttatjuk ki őket. A kezeléseket célszerű a késő délutáni napszakban elvégezni.