Ugrás a tartalomhoz

Ipari technológiák

Dr. Német Béla (2013)

Pécsi Tudományegyetem

Tesztek

Tesztek

7.1. Mi az öntészet feladata és célja?

7.1.a A megolvasztott fémből különböző használati tárgyak számára formákat készíteni

7.1.b A megolvasztott fémet egy üreges öntőformába öntve öntvényeket előállítani

7.1.c A megolvasztott fémet kokillákba önteni és tárolni az öntvényt

7.2. Ismertesse, milyen módszer a képlékenyalakítás!

7.2.a A képlékenyalakítás sorána munkadarabot hidegen addig kalapáljuk, amíg ki nem alakul a kívánt forma anélkül, hogy eltörne.

7.2.b A képlékenyalakítás sorána munkadarabra megfelelő nagyságú erőt fejtünk ki, miközben az anyagfolytonosság nem szakad meg és a test tömege változatlan marad.

7.2.c A képlékenyalakítás sorána munkadarabot felhevítés után addig préseljük, amíg ki nem alakul a kívánt forma anélkül, hogy elrepedne.

7.3. Ismertese a hidraulikus sajtók működését!

7.3.a. A hidraulikus sajtók működésének lényege, hogy egy szerszámot a hidraulikus sajtóhoz kapcsolunk

7.3.b. A hidraulikus sajtókban az alakítást pneumatikusan működtetett szerszám végzi

7.3.c. A hidraulikus sajtókban az alakítást a hidraulikus hengerben mozgó dugattyúhoz kapcsolt szerszám végzi, az alakító erőt nagynyomású víz vagy olaj közvetíti.

7.4. Ismertesse, mi történik a megmunkálandó anyaggal a kovácsolás során!

7.4.a. Kovácsoláskor az üllőn kalapáccsal alakítják a meleg, hideg vagy félmeleg munkadarabot.

7.4.b. Kovácsoláskor a fémet két szerszám között alakítják

7.4.c. Kovácsoláskor a fémet két szerszám alakító felületei között, ütésekkel vagy nyomással formálják. Alakíthatják melegen, hidegen vagy félmeleg állapotban.

7.5. Ismertesse a szabadalakító kovácsolás műveleteit!

7.5.a A szabadalakító kovácsolás műveletei: nyújtás, duzzasztás, lyukasztás

7.5.b A szabadalakító kovácsolás műveletei: nyújtás, préselés, lyukasztás

7.5.c A szabadalakító kovácsolás műveletei: nyújtás, tömörítés, lyukasztás

7.6. Sorolja fel a kovácsolás gépeit!

7.6.a A kovácsolás gépei: ejtőkalapács, gőz-légkalapács, rugós kalapács, légpárnás kalapács

7.6.b A kovácsolás gépei: ejtőkalapács, billenő légkalapács, rugós kalapács, léglökéses kalapács

7.6.c A kovácsolás gépei: ejtőkalapács, gőz-légkalapács, rugós kalapács, légpárnás kalapács, hidraulikus kovácssajtó

7.7. Ismertesse a forgácsolás nevű anyagmegmunkáló módszert!

7.7.a A forgácsoláskor a forgácsolószerszám a munkadarabból levágjaafölösleges részeket

7.7.b A forgácsolás olyan anyagmegmunkáló módszer, amelynél a kiinduló darabról a fölösleges részeket – egy arra alkalmas szerszám segítségével – forgács formájában távolítja el.

7.7.c A forgácsolás olyan anyagmegmunkáló módszer, amely során az esztergakés lefaragja a felesleges anyagmennyiséget

7.8. Sorolja fel a forgácsoló gépek fontosabb részeit!

7.8.a A forgácsoló gépek fontosabb részei: a gépágy, a hajtómű, a köszörű, a munkadarabot befogó rész és az előtolást biztosító mechanika.

7.8.b A forgácsoló gépek fontosabb részei: a gépágy, a hajtómű, a szerszámtartó, a munkadarabot befogó rész és az előtolómű.

7.8c A forgácsoló gépek fontosabb részei: a gépágy, a hajtómű, a vágókés, a vágókés előtolását biztosító mechanika és a munkadarabot befogó rész.

7.9. Milyen forgácsoló mozgást különböztet meg a forgácsoló szerszámgépek esetében ?

7.9.a A következő forgácsoló mozgásokat különböztetjük meg: egyenes vonalú, merőleges irányú, körkörös vonalú

7.9.b A következő forgácsoló mozgásokat különböztetjük meg: egyenes vonalú, kör alakú, görbe vonalú

7.9.c A következő forgácsoló mozgásokat különböztetjük meg: egyenes vonalú, görbe vonalú