Ugrás a tartalomhoz

Ipari technológiák

Dr. Német Béla (2013)

Pécsi Tudományegyetem

Tesztek

Tesztek

6.1. Mivel foglalkozik a kohászat?

6.1.a. A kohászat fémeknek az érceiből történő kinyerésével, finomításával, ötvözésével, öntésével, képlékenyalakításával, hőkezelésével, szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozó komplex tudomány.

6.1.b. A kohászat fémeknek az érceiből történő kinyerésével, öntésével, hőkezelésével, szerkezetvizsgálatával foglalkozó komplex tudomány.

6.1.c. A kohászat fémeknek az érceiből történő kinyerésével, ötvözésével, képlékenyalakításával, szerkezetének vizsgálatával foglalkozó komplex tudomány.

6.2. Sorolja fel a kohászat három fő csoportját!

6.2.a. Tűzi kohászat, ötvözés, képlékenyalakítás

6.2.b. Öntés, hőkezelés, képlékenyalakítás

6.2.c. Pirometallurgia, hidrometallurgia, elektrometallurgia

6.3. A fémek alapján a kohászat milyen csoportjait különböztetjük meg?

6.3.a. Vaskohászat, nemesfémkohászat

6.3.b. Vaskohászat, fémkohászat

6.3.c. Vaskohászat, alumíniumkohászat.

6.4. Hogyan fordulnak elő a fémek a természetben?

6.4.a. A fémek oxidokban, szulfidokban és karbonátokban fordulnak elő.

6.4.b. A fémek oxidokban, kristályos vegyületekben és ércekben fordulnak elő.

6.4.c. A fémek kőzetekben és ásványi sókban fordulnak elő.

6.5. Sorolja fel a fontosabb vasérceket és gyakoribb meddőit!

6.5.a. A fontosabb vasércvegyületek: vasérc, vöröskő, barnakő, vaspát

6.5.b. A fontosabb vasércvegyületek: magnetit, hematit, limonit, sziderit

6.5.c. A fontosabb vasércvegyületek: mágneses vasérc, vörös vasérc, barnakő, hematit

6.6. Sorolja fel a fontosabb ipari vasfajtákat!

6.6.a. Vasszivacs, nyersvas, öntöttvas, acél

6.6.b. Lágyvas, öntöttvas, acél

6.6.c. Lágyvas, nyersvas, acél

6.7. Mi az a szürke nyersvas?

6.7.a. Szürke nyersvas keletkezik, amikor a kohóba szilíciumot adagolnak, és az egész megszilárduláskor lassan hűl le, a nem oldódó elemi szénből pedig grafit lesz

6.7.b. Szürke nyersvas a szilícium hozzáadagolása miatt jön létre

6.7.c. Szürke nyersvas keletkezik akkor, amikor az olvadék lassan hűl le, ezt a színt a nem oldódó elemi szén adja azáltal, hogy grafit lesz belőle.

6.8. Jellemezze az ötvözetlen és az ötvözött acélt!

6.8.a. Az ötvözetlen acélok a nyersvasak, lágyvasak, míg az ötvözött acélok a rozsdamentes acélok

6.8.b. Az ötvözetlen acélok csak szenet tartalmaznak, míg az ötvözött acélokban a szénen kívül más ötvöző anyag is található

6.8.c. Az ötvözetlen acélok a lágy acélok, míg az ötvözött acélok a kemény acélok

6.9. Sorolja fel az acélok készítésénél alkalmazott legfontosabb hőkezelési eljárásokat!

6.9.a. Melegítés, megolvasztás, lehűtés

6.9.b. Megolvasztás, lehűtés

6.9.c. Felmelegítés, hőntartás, hűtés

6.10. Mi az aluminátlúg és a vörösiszap?

6.10.a. Aluminátlúg keletkezik a bauxitból, amikor a feltárás során annak alumíniumtartalma oldatba megy át. Ebből a szilárd fázist ülepítéssel, szűréssel távolítják el és ez lesz a vörösiszap.

6.10.b. Aluminátlúg az alumínium lúgos oldata, vörös iszap pedig a vasoxid tartalmú mellékterméke

6.10.c. Aluminátlúg az oldott alumíniumoxid, vörös iszap pedig a rozsdás vasat tartalmazó iszap

6.11. Melyek az alumínium ötvöző elemei?

6.11.a. Réz, mangán, vas, ólom, cink

6.11.b. Réz, mangán, szilícium, magnézium, cink

6.11.c. Réz, mangán, szilícium,

6.12. Ismertesse a színesfémek előfordulási formáit!

6.12.a. Elemi állapotban és ércek formájában fordulnak elő, mivel nemesfémek

6.12.b. Csak ércek, valamint pirit ásványi formában fordulnak elő

6.12.c Előfordulnak elemi állapotban, kvarc vagy pirit ásványokban, ércek formájában