Ugrás a tartalomhoz

Ipari technológiák

Dr. Német Béla (2013)

Pécsi Tudományegyetem

Tesztek

Tesztek

3.1. Hogyan alakul a világ éves kőolaj termelése 2008-tól 2012-ig a „The Oil Drum” kutatásai szerint?

a) 2010 óta 2-3 %-al csökken a kitermelés éves volumene

b) folyamatosan növekszik a kitermelés volumene

c) évről-évre nem változik a volumene

3.2. Hogyan alakul a világ éves konvencionális és nem konvencionális kitermelése 2030-ig a „The Oil Drum” kutatásai szerint?

a) 2030-ra a nem konvencionális szénhidrogén kitermelés többet tud majd szolgáltatni, mint amennyi most prognosztizált „szükséglet” szintje.

b) 2030-ban a Nemzetközi Energia Ügynökség (EIA) AEO 2009-es jelentésében prognosztizált „szükséglet” szintjéhez képest a reálisan kitermelt kőolajformák mennyisége várhatóan 43 %-al kevesebb lesz

c) 2030-ban a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint nem lesz különbség a „szükséglet” és a kitermelés között

3.3. Mit ért a Nemzetközi Energia Ügynökség „konvencionális szénhidrogének” fogalma alatt?

a) azokat a szénhidrogéneket, amelyek boltozatos tektonikus csapdákban halmozódtak fel.

b) azokat a szénhidrogéneket, amelyek a gravitációs szegregáció (felhajtóerők) által indukált, geometriailag meghatározható kiterjedésű szerkezeti, vagy tektonikus csapdákban halmozódtak fel.

c) amelyek kőzetekben halmozódtak fel

3.4. Mit ért a Nemzetközi Energia Ügynökség „nem konvencionális szénhidrogének” fogalma alatt?

a) olajpal, olajhomok, gázpala, gázhomok, széntelepek metánja, szénhidrogén hidrátok

b) biomassza alapú folyékony üzemanyagok, Földgáz kémiai feldolgozásából származó folyékony energiaforrások

c) palaolaj, homokolaj, palagáz, homokgáz, széntelepek metánja, szénhidrogén hidrátok

3.5. Mit ért az „olajhomok” fogalom alatt!

a) olyan nehézolajat tartalmazó kőzet, amely főként lipidekből alakult ki és halmozódott fel.

b) olyan könnyű olajat tartalmazó kőzet, amely főként lipidekből alakult ki

c) fiatal kerogént tartalmazó kőzet, amelyből melegítéssel (lepárlással) kőolaj és földgáz nyerhető

3.6. Ismertesse, mit ért az "olajpala” fogalom alatt!

a) olyan nehézolajat tartalmazó kőzet, amely főként lipidekből alakult ki és halmozódott fel

b) fiatal kerogént tartalmazó kőzet, amelyből melegítéssel (lepárlással) kőolaj és földgáz nyerhető

c) olyan könnyű olajat tartalmazó kőzet, amely főként lipidekből alakult ki

3.7. Ismertesse, hogyan történik a felszínen levő olajhomok kitermelése, feldolgozása, az olaj kinyerése? Milyen környezeti hatásokkal jár ez?

a) a kibányászott olajhomokot forró vízzel kell kimosni

b) a kibányászott olajhomokot hőkezelni kell,

c) egy hordó olajhomokból kinyert olaj előállítása 80-100 kg üvegházgáz (kén-dioxid, nitrogén oxidok, szén-dioxid) kibocsátásával jár

3.8. Ismertesse, hogyan történik a felszínen levő olajpala kitermelése, feldolgozása, az olaj kinyerése? Milyen környezeti hatásokkal jár ez?

a) fel kell forrósítani a kőzetet, hogy „ki lehessen szivattyúzni” belőle a kőolajat

b) a kitermelt kőzetből (olajpala) nagyteljesítményű sajtolókkal kell kipréselni a kőolajat

c) a kitermelt kőzetet (olajpala) aprítani, majd hőkezelni kell, a hő hatására mintegy „kiolvad” a palából az olaj

3.9. Ismertesse, hogyan történik a kőolaj kinyerése a felszín alatt található olajpala, olajhomok esetében?

a) a mélyen levő olajpala és az olajhomok ultrahangos kezelésével „szabadítják” ki az olajat

b) a mélyen levő olajpala és az olajhomok mikroszkopikus résekben elraktározott olajat melegítéssel teszik „folyóssá”, hogy ezután lehessen a kőzetből kiszivattyúzni

c) viszkozitás csökkentő anyagokat sajtolnak bele a pala és a homok mikro pórusai közé

3.10. Mit jelent a ciklikus gőz stimulációs (Cyclic Steam Stimulation - CSS) technológia?

a) Első lépésben vízgőzt nyomnak a rétegbe, ettől a bitumen jelentősen felmelegszik, hosszú időn keresztül „oldódik”. Az így keletkezett szuszpenziót kiszivattyúzzák.

b) Egyik csövön benyomják a vízgőzt, a másik csövön pedig feljön a kőolaj

c) A vízgőz ciklikus benyomása „megmozgatja a bitument és az így „kimozgatott” kőolajat már könnyebb kiszivattyúzni, esetenként a gőznyomás már kinyomja azt

3.11. Ismertesse a kanadai olajhomok kitermelés környezeti hatásait!

a) másfél Magyarországnyi tajgaerdőt kell ehhez kiirtani. Kanada üvegházgáz kibocsátása 26 %-kal nőtt 1990 óta, kitermelés jóval energiaigényesebb, mint a hagyományos kitermelés

b) értéktelen tőzeglápos területen történik a kitermelés, a „víz-olaj zagyot” könnyű szétválasztani, mert az olaj kisebb sűrűségű a víznél

c) egy hordó olaj kitermeléséhez 3 (olajpala esetén 2–5) hordónyi víz kell, a mocsaras területeket pedig egyébként is le kell csapolni

3.12. Honnan származik a palagáz?

a) A palagáz a palában keletkezik magas hőmérsékleten és nyomáson

b) A palagáz az építkezési pala előállításának mellékterméke

c) A palagáz palából vehető ki, amely aprószemcsés, üledékes kőzet, petróleumban és természetes gázokban gazdag.

3.13. Mely országokban vannak gázpala lelőhelyek Európában?

a) Spanyolország, Portugália, Anglia, Norvégia, Dánia

b) Franciaország, Lengyelország, Ukrajna, Románia, Ausztria, Németország, Magyarország

c) Oroszország, Spanyolország, Magyarország, Ausztria, Németország,

3.14. Milyen technológiával oldják meg a mélyben levő, kis áteresztő képességű szerkezetek fellazítását, áttörését?

a) Függőleges fúrás a palarétegig, a rétegek hidraulikus repesztése, vízszintes fúrás, ha kell a szerkezet fellazítása kémia robbantással, a beszivárgott gáz kiszívása

b) Kőzet fellazítása robbantásokkal történik és ezt követően feljön a gáz.

c) A mélybe lefúrnak és hagyják, hogy szivárogjon a gáz.

3.15. Sorolja fel, milyen súlyos környezetterhelő módszereket alkalmaznak a kőolajpala, olajhomok feldolgozása során!

a) nagy mennyiségű energiát használnak fel, ami elérheti a kivett anyag energiatartalmát, nagyon sok édesvizet kell felhasználni, ezek, mint hulladékok maradnak a felszínen

b) erdőirtások, láp lecsapolások

c) állati élőhelyek elpusztítása

3.16. Milyen alapanyagból mit állítanak elő a Fischer –Tropsch – szintézissel?

a) műanyagból cseppfolyós szénhidrogéneket állítanak elő

b) kőszenekből katalitikus hidrogénezéssel városi gázt, majd ezutáncseppfolyós szénhidrogéneket állítanak elő

c) lignocellulózból cseppfolyós szénhidrogéneket állítanak elő

3.17. Mit nevezünk városi gáznak (szintézisgáznak)?

a) a szintézisgáz, más néven városi gáz, a szén-monoxid és hidrogén elegye

b) a városi gáz a földgáz

c) a városi gáz a megtisztított propán bután gázkeverék

3.18. Milyen katalizátorokat alkalmaznak a Fischer–Tropsch-eljárás során?

a) A leggyakoribb katalizátor a vas és a kobalt,

b) nemesfém katalizátor

c) kerámia a katalizátor

3.19. Milyen „alapanyagokból” lehet előállítani szintetikus kőolajszármazékokat (szintetikus benzin, szintetikus dízelolaj)?

a) mindenféle szerves anyagból katalitikus krakkolással

b) szénből, biogázból, lignocellulóz tartalmú növényi részekből, halogénekkel felépített műanyagokból Fischer–Tropsch-eljárással, és katalitikus krakkolással

c) csak műanyagokból Fischer–Tropsch-eljárással

3.20. Milyen „alapanyagok” felhasználására alkalmas a katalitikus krakkolás?

a) bioetanol

b) lignocellulóz tartalmú növényi részek, halogénekkel felépített műanyagok

c) mindenféle szerves anyag