Ugrás a tartalomhoz

Ipari technológiák

Dr. Német Béla (2013)

Pécsi Tudományegyetem

Vasérc bányászat

Vasérc bányászat

A vasérc a bányászható mennyiségű és minőségű vasat tartalmazó érckőzet összefoglaló neve. A földkéreg átlagban mintegy 6,6%-nyi vasat tartalmaz. Vasércnek számít az az előfordulás, ahol ennek az átlagértéknek a 3-4-szerese fordul elő. Sokféle összetételű természetes vasvegyület alkothat vasércet, amelyek közül a leggyakoribbak:

1. Táblázat. A leggyakoribb természetes vasvegyületek

Ásvány neve

Színe

Vegyület képlete

Vastartalma (%)

hematit

lilásvörös

Fe2O3

70,0

magnetit

szürke

Fe3O4 ill. FeO×Fe2O3

72,4

goethit

Fe2O3×H2O

62,9

limonit

2Fe2O3×3H2O

59,9

A vasérc termelés a nemesfémek bányászata után kezdett elterjedni. Napjainkban több magas vastartalmú ércbányát üzemeltetnek Svédországban (magnetit található a legnagyobb vasércbányában Kirunában), továbbá Ukrajnában, Oroszországban, Kanadában és Ausztráliában.

1.7. ábra - Vasérc külszíni fejtése marótárcsás rendszerrel

Vasérc külszíni fejtése marótárcsás rendszerrel

Vasércek képződés szerint, és a lelőhelyeik.

- magmás vasércek, amelyek az ultrabázikus és bázikus magmákhoz kötődnek, a magmából történő származás miatt magas a vasvegyület tartalmuk. Legnagyobb lelőhelye a Bushveld-masszívum területén van, kiterjedése mintegy 67 000 km². A nyugat-svédországi kirunavaarai érctelep kilométeres nagyságú lencsékben települt, amelyek száz méteres vastagságot is elérnek

- hidrotermális vasérctelepek a szibériai, perm végi platóbazaltokban vannak, ilyen telep van Rudabányán.

- vulkáni exhalációs érctelepek az egyes tűzhányók utolsó életszakaszában jönnek létre. A bükki fennsíkon, valamint Zengővárkony környékén exhalációs lencsék vannak.