Ugrás a tartalomhoz

Városökológia, Településinformatika

Szilassi Péter (2013)

Szegedi Tudományegyetem; Pécsi Tudományegyetem

7. fejezet - A települések zöldfelületi rendszere. A zöldfelület tervezés ökológiai alapjai (Szilassi P.)

7. fejezet - A települések zöldfelületi rendszere. A zöldfelület tervezés ökológiai alapjai (Szilassi P.)

A fejezet célja bemutatni a zöldterület, és a zöldfelület, zöldfelületi rendszer és a biológiailag aktív felületek fogalmát, a zöldfelületi rendszer elemeinek csoportosítási lehetőségeit. Kitérünk a zöldfelületek funkcióira, szerepüket a városi ökoszisztémában, jellemezük a zöldfelületek klímamódosító hatását, jelentőségüket a környezeti ártalmak (zaj, por) csökkentésében. Budapest példáján mutatjuk be a zöldfelületek értékelésének lehetséges módszereit, a zöldfelületi rendszer morfológiai típusait, a hálózat tervezésének alapelveit.

A biológiailag aktív felület, a zöldfelület, zöldterület, zöldfelületi rendszer, fogalma

A települések területén belül el tudjuk különíteni a növényzettel fedett, benőtt, betelepített területek összességét. Ezeket a területeket a térképeken, űrfelvételeken lehatárolható, sajátos kétdimenziós felszínfedettség kategóriaként értelmezhető felületeket tekintjük zöldfelületeknek. Ezt a zöldfelület definíciót használhatjuk a település tervezés során is. A település zöldfelület e azonban a valóságban a három dimenzióban értelmezhető fogalom, a térben kibontakozó effektív zöld növényi felszínt jelenti. A település egésze tehát a biológiailag aktív (zöldfelületek + vízfelületek) és biológiailag inaktív (beépített, burkolt) felületekből áll.

A településtervezésben gyakran használt fogalom a biológiailag aktív felületek fogalma. Mivel a növényzettel borított felszínen túl a vízfelületek is fontos élőhelyek, ezért a biológiaialag aktív felületeket a zöldfelületek és a vízfelületek összegeként értelmezzük (Almási B. 2007).

A zöldterület fogalma

A különféle sajtóanyagokban, és sajnos még a városökológiai publikációkban is gyakorta keveredik egymással a zöldfelület és a zöldterület fogalma. A zöldterület fogalmát a vonatkozó jogszabályok határozzák meg. A zöldterületek olyan OTÉK-ben szereplő olyan területfelhasználási kategória, melyre sajátos jogszabályi előírások vonatkoznak (OTÉK 1997). A zöldterületek részei a zöldfelületnek a zöldfelületi rendszer kiemelt tagjai. Hangsúlyozzuk, hogy bár minden zöldterület zöldfelület is egyben, azonban nem minden zöldfelület zöldterület. A zöldterületek csak közterületek lehetnek. Megközelíthetőek kellenek hogy legyenek közútról, köztérről kerekesszékkel, gyerekkocsival. A rendelet előírásai szerint a zöldterületek maximálisan 3%-a beépíthető, és kizárólag a pihenést, testedzést, vagy vendéglátást, esetleg a zöldterület fenntartását szolgáló épületek helyezhetők el rajtuk. A zöldterületek közé soroljuk a közparkokat, közkerteket, fásított köztereket, és a játszótereket (OTÉK 1997).

A zöldfelületek típusai

A zöldfelületek funkcionális típusai

A zöldfelületi rendszer elemeit különféle szempontok szerint típusokba sorolhatjuk. A tipizálás segítheti a városi zöldfelületek állapotának felmérését, értékelését. A zöldfelületeket elsődleges funkcióik szerint két nagy csoportba soroljuk:

  1. Termesztési célú zöldfelület alatt olyan dominánsan gazdasági célú ültetvényeket értünk, melyeket mező-, kert-, vagy erdőgazdasági módszerekkel művelik. Ezeken a felszíneken a közvetlen vagy közvetett gazdasági hasznosítás az elsődleges. A termesztési célú zöldfelületeket a felszínfedettség jellege alapján az alábbi alkategóriákba soroljuk:

    • Tartós fedettséget adó fás szárú ültetvénnyel borított zöldfelületek. Ezek a városok közigazgatási területén belül elhelyezkedő gazdasági célú erdők, gyümölcs ültetvények, illetve szőlőterületek

    • Tartós fedettséget adó lágyszárú növényzettel borított területek. Ezek a főként legeltető állattartásra, kaszálásra szolgáló területek, de ide tartoznak a nádasok is.

    • Időszakos fedettséget adó lágyszárú növényzettel borított területek körébe a szántóterültek, és a zöldségtermesztő területek sorolhatók.

  2. Kondicionáló célú zöldfelületnek Jámbor I (2002) definíciója szerint „az olyan növényzettel fedett területek, ültetvények összessége, melyek az embert részint közvetlenül, részint közvetve érvényesülő közjóléti hatásokkal szolgálják”. A kondicionáló célú zöldfelületeken belül további alcsoportokat tudunk kialakítani aszerint, hogy melyik a hangsúlyos a közjóléti (ökológiai, rekreációs, esztétikai) funkcióik közül:

    • A rekreációs, ökológiai és klimatikus célú kondicionáló zöldfelületek a szabadidő eltöltésének kedvelt színterei a városi lakosság számára. Ebbe a kategóriába tartoznak például a városi erdők közül a kirándulóerdők, pihenőerdők, parkerdők, a környezetvédelmi célt szolgáló véderdők. A városi zöldterületek (közparkok közkertek) is jelentős rekreációs, és ökológiai funkcióval rendelkeznek.

    • Az esztétikai-településszerkezeti szerepkörű zöldfelületek esetében elsődlegesen a település esztétikai értékének javítása a cél. Például az utcafásítások, fasorok, illetve a külterületen a tájképvédelmi célú takarófásítások tartoznak ebbe a kategóriába. természetesen az ebbe a kategóriába sorolt zöldfelület típusoknak is van ökológiai, klimatikus hatása, ám a kialakításuk célja döntően esztétikai városképi célt szolgál.

    A kondicionáló célú zöldfelületek esetében a rekreációs ökológiai, illetve az esztétikai funkciók gyakran együtt jelentkeznek, ezért ezek nem minden esetben határolhatók el egyértelműen egymástól (Jámbor I. 2002).

A zöldfelületek használat szerinti típusai

A települések zöldfelületei a használat jellege és a tulajdonviszonyok szerint két nagy csoportba sorolhatók:

  1. Magántulajdonú zöldfelületek (például családi házak kertjei)

  2. Közcélú, köztulajdonú zöldfelületek, melyek közösségi (állami) tulajdonban vannak és kielégítik a település egész lakosságának, vagy a lakosok egy körének igényeit. Állami vagy önkormányzati területen, közpénzekből kerültek kialakításra, fenntartásukról is az önkormányzat, vagy az állam gondoskodik. Használatukat tekintve a közcélú zöldfelületeket három altípusba sorolhatjuk:

    • Közhasználatra szánt zöldfelületek (ide tartoznak a zöldterületek például a közparkok, közkertek út- és térfásítások, ill. a közcélú erdők.

    • Korlátozott közhasználatú zöldfelületek (például az időszakosan látogatható szoborparkok, játszóterek, temetők)