Ugrás a tartalomhoz

3D megjelenítési technikák

Dr. Fekete Róbert Tamás, Dr. Tamás Péter, Dr. Antal Ákos, Décsei-Paróczi Annamária (2014)

BME-MOGI

CRT kijelzők

CRT kijelzők

A CRT (Cathode Ray Tube) – a hagyományos katódsugárcsöves kijelző az egyik legkorábbi, korszerű megjelenítő eszköz. Az első CRT kijelzőt Londonban mutatták be még 1926-ban, a feltaláló Karl Ferdinand Braun (Braun-cső, későbbi katódsugárcső) volt.

A CRT kijelző tartalmaz egy katódsugárcsövet, amelynek egyik végén egy elektronágyú található, a másig végén pedig egy foszforral bevont képernyő. Az elektronágyú által kibocsátott elektront egy elektromágneses térrel manipulálják két tengely mentén. Amikor az elektron az elülső falra felvitt foszforréteggel találkozik, gerjeszti az itt található luminofor képpontokat (melyek előállításához általában cinkvegyületeket használnak), egy pixelnyi felület felvillan, majd elhalványodik. Az ismételt ütközések következtében a pixel nem halványodik el, hanem folyamatosan világít. Az elektronágyúk így rajzolnak képernyőre a megfelelő vezérlés alapján. A katódsugárcsőben (üvegballon) vákuum van. A cső nyakában van a fűtött katód, amelyből termikus hevítés hatására elektronok lépnek ki. A kibocsátott elektronokat úgy térítik ki a manipulátortekercsek, hogy a képernyőn balról jobba, fentről lefele halad az elektronsugár nagy sebességgel, a frissítési frekvencia által jellemezve. Amikor az elektronnyaláb elérte a kép jobb alsó pontját, nagyon rövid idő alatt visszaugrik az első sor bal szélére. A sor és kép visszafutásának idejére az elektronnyalábot kioltják, így ezen idők alatt nem ír jelet a képernyőre. Tehát azt, hogy másodpercenként hányszor frissítjük a képpontokat, képfrissítési frekvenciának nevezzük, mértékegysége a Hertz. A mai monitorok 60–130 hertzesek (a shutter glasses háromdimenziós megjelenítési technikánál például fontos, hogy minimum 120 Hertz legyen ez az érték, mert így jön ki a szemenkénti 60-60 Herz).

Az első monitorok egyetlen szín árnyalatait tudták megjeleníteni, tehát monokrómok voltak. Gyakori színek voltak a fekete-fehér mellett a borostyánsárga és a zöld. A színes monitorok három alapszínnel rendelkeznek: a pirossal, a zölddel és a kékkel (additív, RGB színkeverés). Mindegyik színhez külön elektronágyú tartozik.

5.7. ábra - Katódsugárcsöves képernyő


5.8. ábra - A színes televízió katódsugárcsövének felépítése

A színes televízió katódsugárcsövének felépítése

(1. elektronágyú, 2. elektronnyalábok, 3. fókuszáló tekercsek, 4. eltérítő tekercsek, 5. anódcsatlakozó, 6. maszk a megjelenítendő kép vörös, zöld és kék részének szétválasztásához, 7. foszforréteg vörös, zöld és kék zónákkal a képernyő foszforborítású belső rétegének közelképe)

en.wikipedia.org